Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-03 / 22. szám
22. sz. 1911. Június 3. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 7. oldal MAGYARORSZÁGI HÍREK. Lélek nélkül nem lehetnek részesei. Mert ez azt mondja: Én az Űré vagyok. A Szent- lélektől áthatva tehát tudja az ember, hogy ő az Űré, saját ügyéről bizonyos. Igen, tudja ezt és e bizonyosságot senki se rabolhatja el tőle. A kit azonban nem hatott át a Szentlélek, nem tudja, vájjon az Uré-e; úgy gondolja, úgy véli, magától értetődőnek hiszi, de bizonyosat nem tud. A Szentlélek nélkül az ember a legnagyobb bizonytalanságban él boldogságát illetőleg. Minden kisértés kétségessé teheti boldogságát. Ha azt akarjuk, hogy reményünkben ne legyünk hasonlók az ide-oda ingó nádszálhoz, ha abban bizonyosak szeretnénk lenni, ha élő keresztyénséget óhajtanánk látni, ha Istennek tetszeni és áldását élvezni vágyakozunk, könyörögjünk Istennek, hogy töltse ki Szendéikét szivünkre. Igen, Uram, üdítsd fel elepedt lelkünket, töltsd be Szentlelkeddel a mi szomjuhozó szivünket, áraszd Szentlelkedet reánk és áldásodat maradékainkra! Cselekedd ezt, ó Uram, a Jézus nevéért! Ámen. Külling J. nyomán: Székely Sándor uniontowni ref. lelkész. Mit tartanak a nagy államférfiak a bibliáról. Körülbelől 30 évvel ezelőtt nyomatodon az első biblia, amely most már a legkülönbözőbb nemzetek között el van terjedve. 1897-ben a Gutenberg-féle bibliát 20.000 dollárért adták el. Ilyen óriási ösz- szeget a világ egyetlen egy könyvéért sem fizettek még ki. Néhány nappal ezelőtt ugyanazt a bibliát már 50.000 dollárért adták el. Érdekes és tanulságos tudnunk azt, hogy mit tartanak a nagy államférfiak a bibliáról: Lincoln Abrahám igy nyilatkozott: “Én rendszeresen olvasom a bibliát és igen nagy hasznomra. Próbálj megérteni ebből a könyvből annyit, amennyit tudsz és a többit fogadd el hittel és meglásd, mint jó ember fogsz élni és meghalni’’. De lássuk mit mone Bismarck, a németeknek kiváló politikusa: “Én hiszem,hogy a biblia az Isten szavát tartalmazza. Naponta olvasom az uj testamentumot. És hogy nyugalmat találjak, ép most olvas" tam el a 125-ik zsoltárt”. I-sö Vilmos német császár igy szólt: “Ne állj össze azokkal, akik megvetik a bibliát vagy meghamisítják rosszindulattal annak szavait, mert a biblia az igazság egyedüli forrása...” Budavára bevételének évfordulója. Hatvankét esztendeje annak, hogy a magyar szabadságharc hősei bevették Budavárát. Azok, akik budavárának bevételénél hősi halált haltak, ott nyugszanak a budai németvölgyi temetőben. A főváros hazafias polgársága minden évben felkeresi a honvédslrokat. Május 21-én, va" sárnap délután is kizarándokoltak a németvölgyi temetőbe. Szomorú nász. Tragikus esetpek hire érkezik Székes- fehérről: Bordács István jómódú urhidai gazdának egyetlen leánya tartotta esküvőjét egy odavalq módos legénynyel. A násznép az udvaron gyülekezett. A menyasszonynak nagyanyja, a kilencvenöt esztendős özvegy Zsapka Istvánná is kivitette magát az udvarra, mert látni akarta, amint unokája vőlegénye oldalán a templomba indul. Mikor a fiatal pár elment előtte, az öreg asszony fölemelkePett karosszékéből és kezeit áldólag terjesztette unokája és ennek vőlegénye felé: — Siessetek gyermekeim, — mondta remegő hangon tréfá'kozva — mert én is táncolni akarok a lakodalmon... Ez volt az utolsó szava. A következő pillanatban egy hangos sóhajjal visszaha- nyatlott székébe és meghalt. Az esküvőt azért megtartották, de vigság helyett gyász költözött a lakodalmas házba. Ekkor úgy határoztak, hogy az egész násznép átmegy a vőlegény szüleinek a házába, nehogy a Bordács-familia kegyeletét megsértsék. Már indulni akartak, amikor a fiatal menyecske édesangja, Bordács Istvánná, hirtelen rosszul lett: — Olyan nehéz a szivem... — mondta panaszos hangon és egy székre roskadt élettelenül. Leánya — mirtus koszorúval a fején — odaborult rája és zokogva élesztgette, de hiába volt minden, Bordácsné szivszélhiidés következtében meghalt. A két haláleset a lakodalmas nép között nagy megdöbbenést keltett és csakhamar szétoszlott. Elfogott betörőbanda. Veszedelmes betörőbandát tartóztatott le a kolozsvári rendőrség. Egymástól függetlenül tartóztattak le három ember, a kikről később kiderült, hogy egy nemzetközi betörőbanda tagjai és Bulgáriából rándultak le Kolozsvárra. Az eset úgy történt, hogy a piacon egy uriasszony észrevette, hogy valaki kotorász a zsebében. Kiabálni kezdett, de a tolvajnak sikerült a pénztárcával együtt megugorni s csak később tudták letartóztatni. A rendőrségen eleinte nem akart tudni semmiről s bulgár nyelven beszélt, de később megoldódott a nyelve és azt mondta, hogy bolgár kertész és útlevele van. Rögtön megvizsgálták az útlevelét s konstatálták, hogy az abban foglalt személyleirás nem illik a zsebmetszőre. Mikor ezt szemébe mondták neki, megtört és bevallotta, hogy Taba- koff Ristinu a neve, 37 éves várnai születésű polgár, s mielőtt Kolozsvárra ért volna, beutazta az egész országot és betörésből meg zsebmetszésből élt. Legutóbb Szegeden csípték nyakon, de megszökött a rendőrség börtönéből. Mikor szembesi tették vele az ugyancsak ezen a napon letartóztatott Schwarz és Grünberger zseb- metszőket, kiderült, hogy mind a hárman egy szélhámos banda tagjai, kik Romániából jöttek Magyarországba, hogy üzélmei- ket folytassák. Debrecen a közigazgatás államosítása ellen. Debrecen város jog- és pénzügyi bizottsága dr. Vargha Elemér elnöklésével ülést tartott, amelyen a belügyminiszternek az uj szervezeti szabályzatra és a fizetésrendezésre vonatkozó rész felett nagy vita kerekedett. A belügyminiszter nem ugyanis nem fogadta el a városi közgyűlésnek a tisztviselők fizetését felemelő javaslatát, hanem azt követeli a várostól, hogy az állami és megyei tisztviselők mintájára öt fizetési osztályba sorozza az ösz- szes tisztviselőket. A bizottság dr. Tüdős János orsz. képviselő, Márk Endre udvari tanácsos, Jánossy Zoltán lelkész és Révy Nándor ügyvéd felszólalása után egyhangúlag kimondta, hogy a belügyminiszteri leiratot nem fogadja el és elnöki döntéssel kijelentette, hogy ragaszkodik a már régebben megállapított fizetéshez. Az indokolásban azt is kimondja a bizottság, hogy az államosítás előszelét látja abban, hogy a belügyminiszter, megsértve a város ön- kormányzati jogát, felállítja az öt fizetési fokozatot, ami azt jelenti, hogy áz ország összes városainak tisztviselői fizetésrende- zéset erre a kaptafára akarja megcsinálni. A különböző pártállásu bizottsági tagok egyöntetűen tiltakoztak aközigazgatás államosítása és az önkormányzat megsértése ellen. E határozatnak legnagyobb kárát maguk a tisztviselők vallják, aeiknek ügye immár nyolc esztendő óta elintézetlen,mert vagy a ministeriumban, vagy pedig a törvény- hatóságnál akadt meg ügyük.
