Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-04-14 / 15. szám

6. oldal.

Amerikai Magyar Reformátusok Lapja”

15. sz. 1911. Április 14.

imiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiintiiii

i f J (Al V/ A O&ilAjk •

ítwm;!

Bakody Tivadar orvostanár halála. Bakody Tivadar egyetemi orvostanár március 29-én délelőtt Budapesten, nyolcvanhat éves korában meghalt. Atyja dr Bakody József homeopatha orvos volt.

Az elhunyt először jogi tanulmányokat végzett, majd Lipcsében és Párizsban irodalmi téren működött; itt találta őt a szabadságharc, melynek hatása alatt hazasietett és Görgey tábornok oldalán mint parancsörtiszt századosi rangban végigküzdötte a szabadságharcot. Világos után Bécsbe ment az orvosegyetemre. Orvosi oklevelének elnyerése után Lem- bergben folytatott orvosi gyakorlatot, 1864. óta pedig Budapesten lakott. Ő volt az, aki a Honemon theoriáján alapuló úgynevezett homeopathiai gyógymódot tudományos önálló kutatásai során fiziológiai és biológiai alapokra fektette és számos oly eredményt ért el, amely a tudományos világ által elfogadva, különösen külföldön tette őt hírnevessé. Amerikából, Belgiumból, Németországból, Hollandiából és Svájcból számosán keresték föl, hogy egyetemi előadásait a kór- és gyógy- tanból hallgassák. Irodalmi működését a legszélesebb körökben ismerték. Magyarországon a svédtornának meghonosítása az ő nevéhez fűződik. Az 1866-ban megnyílt Bethesda- kórház az ő vezetése alatt tágította ki működési körét. A budapesti királyi tudományegyetemen mint nyilvános rendkívüli tanár külön tanszéket töltött be; ezenkívül a székesfőváros Rókus-, majd Szent István-kórházának főorvosa volt. Ezelőtt tiz évvel vonult vissza a magánéletbe. Rövid ideig tartott betegség vetett véget a nagyelméjü férfiú életének. Holttestét Visegrádon helyezik el a családi sírboltban, kiváneágá- hoz képest minden külső pompa nélkül. Az elhunyt határozott kívánságához képest a' család nem bocsátott ki gyászjelentést.

Kutatások az aggteleki barlangban. Az aggteleki cseppkőbarlangban az elmúlt őszszel igen eredményes kutatásokat végeztek a földtani muzeum kiküldött tisztviselői Siegmeth Károly, a Kárpátegyesület alelnöke, vezetésével. A kutatások eredményét most a télen dolgozták fel a földtani muzumban, ahol igen becses leleteket helyeztek el, amelyek a kőkorszakból, meg a bronzkorból erednek. Ez idén már legközelebb a báró Nyári Jenő által 1880. évben átkutatott úgynevezett Münnich Károly-utja mentén levő rókalyukban fogják folytatni az ásatásokat. A barlangot kezelő Kárpátegyesület ez idén egy szerényebb kivitelű diák-szállót készül építeni az aggteleki menház közvetlen közelében és igy remélhetőleg a középiskolai ifjúság tömegesen fogja fölkeresni a világnak egyik legnagyobb, mintegy nyolc kilométer hosszú cseppkőbarlangját. Ez idén kerülnek részben kicserélésre a tornamegyei jósvafői bejárat 280 lépcsős alagutjának tölgyfából készült oldal-támasztói. A hat emelet magas alagutat a nyolcvanas évek végén két évi fáradságos és veszélyes robbantás után Münnich Kálmán udvari tanácsos építette ki. Nagy kár, hogy a tervezett tornallya—jolsvafői vicinális vonal eddig ki nem épült, mert igy a nagyszerű cseppkőbarlang látogatottsága évek óta stagnál.

Apponyi meghívása az egyetemre. Néhány nap előtt pattant ki a hir, hogy a budapesti tudományegyetem jogi kara gróf Apponyi Albertet meg akarja hívni nyilvános rendes tanárnak a közjog és közigazgatási jog katedrájára és ma már valóra vált a terv. Az egyetem jogi fakultása ülésre jött össze, amelyen gróf Apponyi Albert meghívása mellett döntöttek. A jogi kar értekezlete délelőtt 10 órakor kezdődött dr. Dole- scliall Alfréd dékán elnöklésével. A fakultás huszonhárom tanára közül huszonegyen jelentek meg és csak ketten: Vécsey Tamás és Grosschmid Benő tanárok maradtak el. A tanácskozás harmadfél órá hosszáig tartott. A felszólalók valamennyien elismerték Apponyi nagy közjogi tudását és legutóbbi amerikai szerepléséről lelkesedéssel emlékeztek meg. Az ülésen Kinety Károly volt az előadó, aki két órás beszédben ajánlotta Apponyi meghívását. Előadta, hogy a terv szerint Apponyi csak a közjog tanára lesz s addig is, amig a közjogi és közigazgatási jogi tanszéket ketté választanák, ideiglenesen egy évig dr. Tomcsányi Mór látná el a közigazgatási jogi tanszéket. A vita végén szavazásra bocsátották azt a kérdést, hogy meghivják-e gróf Apponyi Albertet a közjogi és közigazgatási jog tanszékére rendes tanárául s a szavazatok nagy többségével a meghívás mellett döntöttek. A szavazás titkos volt, de hir szerint Apponyi meghívása mellett szavaztak tizenhatan, mig a meghívás ellen négyen. Apponyi meghívása ellen szavaztak állítólag a következő tanárok: Láng Lajos volt kereskedelmi miniszter, Pikier Gyula, a jogbölcsészet tanára, Plósz Sándor volt igazságügyminiszter és Schwarz Gusztáv. A határozatról még délben értesitették a kultuszminisztériumot, csütörtökön pedig magának Apponyinak is megtisztelő formában eljuttatták a meghívást. — Egy ellenőrizhetetlen bécsi hiradás szerint a legfelső udvari körök ellenérzéssel fogadnák Apponyi meghívását, mert nem nézik szívesen, hogy a budapesti egyetem közjogi tanszékét két függetlenségi politikus. (Kmety és Apponyi) töltse be. Ez a otcsi forrás megemlíti azt is, hogy ha a jogi kai a meghívás mellett döntene, értésére fogják adni Apponyinak, hogy egyetemi tanárságát a legfelsőbb helyen úgy sem erősítenék meg s ezért helyesen cselekednék, ha a meghívást nem fogadná el.

Apa és gyermeke. Megrázó eseményt jelentenek Nagyváradról. Erdőgyorokon, az iparvasuti síneken, a dombról lefelé Szabó Ferenc egy waggont vezetett. Két éves gyermeke játszott a pályatesten. A nagy lejtőn a fék nem funkcionálhatott. Midőn Szabó látta, hogy a gyermek menthetetlenül a waggon kerekei alá kerül, a waggonról előreugrott, hogy testével megmentse kis gyermekét, azonban hiába, a kerekek úgy Szabó Ferencet, mint gyermekét halálra gázolták.

Gyújtogatás és öngyilkosság. Kisszentmiklós községben — mint Aradról jelentik— Dukár Mátyás parasztgazda összeveszett a feleségével, mert az el akarta adni a nevén lévő házat. A férj elkeseredésében öngyilkosságot tervezett, de előbb felment a padlásra és felgyújtotta a házat, majd a padláson fölakasztotta magát. Tettét idejekorán észrevették és kimentették, a tüzet pedig elfojtották. Dukár ellen megindították a vizsgálatot.