Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-01 / 13. szám
4. oldal. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” 13. sz. 1911. április 1. VOL. XII. APRIL 1st 1911. No. 13. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja FELELŐS SZERKESZTŐ: Harsányi László new yorki ref. lelkész. FÖMUNKATARS Kovács Endre daytoni ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: a 14-ik utczai magyar református egyház New York N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás előfizetés, felszólalás és hirdetés e czimre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI 244 Ea 14th Street, New York, N. Y. Telephone 730 Orchard Előfizetési árak: Amerikában egész évre .................. $2.00 Magyarországba “ " .......$3. (15 Kor.) A Ref. Church in the U. S. magyar egyház megyéjének hivatalos lapja. HUNGARIAN AMERICAN REFORMED SENTINEL Published every Saturday by the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S, Board of the Reformed Church in the U. S. EDITOR; Rev. Ladislaus Harsányi Publication office: 244 East 14th Street, New York, N. Y. ' Subscription rates: One year $2; Half year: $1, Foreign countries; One year $3, Half year $1.50, A MEXICOI ÁLLAPOTOK. Zavaros hírek jönnek hozzánk naponta Mexiconak az állapotairól. A lázadók tevékenysége az Egyesült Államok határaira főleg Sonora és Chihauhau államokra terjed ki és a legnagyobb baj ez utóbbi államban van kétségtelenül. Az ország határozottan fel van dúlva és különösen Chihauhau állam szenved a legtöbbet az idegenektől, akik pusztítva teszik tönkre mindenfelé a vasúti és üzleti közlekedéseket. Eddig még az amerikai csapatok Mexico határain nem sok hatással voltak a lázadókra, akik szabadon folytatják a hidégetéseket és kik mindent bizonytalanságban tartanak Chihauhau városától — ez a fővárosa ugyanezen nevű államnak — észak felé egészen Juarezig. A mexicoi kormány természetesen mindent megtett a baj megszüntetésére, ami esetleg sikerülni fog. Most legutóbb kiadott egy rendeletet, amit bátran nevezhetnénk katonai törvénynek is, hogy bárki, ha az erőszakoskodásokban, avagy a hidak pusztításában résztvesz, el fogattassék és minden kihallgatás nélkül lelövettessék. Más oldalról azt a hirt is halljuk, hogy a kormány engedményeket biztosit a lázadóknak. Azok, akik a lázadók pártján állanak, tárgyalásokat kezdtek Limantour pénzügyminiszterrel, aki reprezentálja a lázadók kivánsgát. Lehet, hogy Liman, tour megválasztatik külügyminiszternek és még más változások is lesznek a Diaz-kabinetben. Valószínűleg olyan egyének is bejutnak a Diaz-kabinetbe, akik majd nem lesznek ellenszenvesek a lázadóknak. Limantour sok tekintetben pártolja a lázadóikat és reméli, hogy az állam kormányzásában bizonyos változások lesznek és egy törvényt fognak kibocsátani azon mexicoi ültetvények elosztására, amelyek nagy része most idegenek kezében van, olyan idegenek kezében, akik egyáltalában nem laknak Mexico területén. Ezeket akarják a nép között szétosztani, továbbá egy uj iskolai systéinet akarnak felállítani. Diaznak úgy látszik, nem soká tartanak uralkodási napjai. A nép véleménye az, hogy megválasztása törvényellenes volt, de elismerik az esetben elnöknek ha igazságosan újra megválasztják. Ha mi innen a távolból nézzük a mexicoi állapotokat, két< ségtelenül azt kell mondanunk, hogy Diaz uralkdásának és erélyének is van valami jogosultsága. Mert voltaképp Diaz előtt mi is volt Mexico ? Köztársaság, amelynek absolute nem volt kormányzása. A legnagyobb fejetlenség uralkodott mindenütt. Diaz, amikor megválasztották, első sorban is belátta, hogy itt a legnagyobb erélylyel rendet kell teremteni. Megi alkotta hát a maga rendszerét, amivel a külföldiek figyelmét az ország felé fordította, a külföldiek pénzt fektettek be a mexicoi vállalatokba és ez nagyban hozzájárult Mexico fejlődéséhez. Diaznak hát el kell ismerni érdemeit is. Igaz, hogy később a nép annyira előrehaladt, hogy nem szerette a diktátort, hanem akart volna a maga számára egy nép által kormányzott köztársaságot teremteni. Ez az, amit a lázadók is kívánnak. És igen könyen feltehető, hogy mozgalmuk sikerülni is fog. A mostani törvény megengedi a nagy birtokok fentartását, amin a munkások nem sokkal állnak magasabb fokon, mint a rabszolgák. A lázadók meg akarják szüntetni e nyomorúságos állapotokat és első sorban a nagy birtokoknak a nép közti fel-j osztását követelik, aztán az iskolai rendszernek reformálását melyá az általános műveltséget biztosítaná és végül követelik, a választások a nép által törvényesen menjenek végbe. A mexicoi lázadás úgy tűnik fel a mi szemünk előtt, mintha az előbb-utóbb a népnek szabadságához vezetne. És ez volna csakugyan az egészséges állapot. Ha bizonyosak lehetnénk benne, hogy a mexicoi nép fel tudja fogni a szabadság értékét, úgy igen örülnénk, ha iküzdelmüik győzelemhez vezetne.-----o-— A TRIANGLE WAIST CO. ÁLDOZATAINAK TEMETÉSE. * ________• *V.> . ■ ■ ■-• .„.‘ír 1 fy- -s’f A napokban volt egyszerre öt ven leánynak a temetése megtartva, akik a borzasztó szerencstlenségnek lettek áldozatai. A temetésen, amely East Side-on tartatott, ezer és ezer ember követte a menetet. A nők sírtak, a. férfiak pedig levett kalappal és könyes szemeikkel kisérték a koporsókat. A látvány a legszomorubb volt, ami csak valaha East Side-on, New York keleti oldalán történt. Némely halott mellett az emberek csaknem megőrültek a fádalomtól.
