Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-01 / 13. szám
13. sz. 1911. április 1. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” 3 oldal KIKELETKOR. Ha vig arccal jön a szép kikelet, Elűzve a zuzmarás, zord telet, A természet álmából felébred, Rügyez a fa, bimbó fakad, éled. Kis madár is csicsereg az ágon, Azért, uram, hogy tégedet áldjon! Benépesül erdő, mező, berek, Vidám kedvvel járnak az emberek. Csevegve fut a zizegő pataki. Bokros partján sok uj bimbó fakad. A kis méh is zümmög a virágon, Azért, uram, hogy tégedet áldjon! Minden örül és uj életre kél, Csak a csüggedt, fájó szív nem remél... Csodálattal dobog fel a szivem, Ha munkáid, Isten végig nézem, S össze teszem kezem, szó kél számon, Azért, uram, hogy tégedet áldjon! Bizony téged illet örök hála, Ki mindent a semmiből formula... Cseng a harang: messze zugó hangja Az emberi szivet úgy megkapja, S felcsendül az ének minden szájon, Azért, uram, hogy tégedet áldjon! Kovács Endre, jura, utazó könyveket kezdett kiadni, amelyek pontosságuk- és megbizhatóságuknál fogva, nálunk is oly nagy népszerűségre tettek szert, hogy mi magyarok az utazó könyveinket akkor is bédekkernek nevezzük, ha Grieben, Mayer adta is ki őket. Boykottál. 1879-ben a írországi izgalmak és zavarok idejében egy nyugat-irlandi nagy úri birtok tiszttartója, James Boykott, makacsul megtagadta az Írek ligájához való csatlakozást, noha az ö vidéke volt az izgatás főfészke. Konokságát megakarván büntetni, az Írek elhatározták, hogy nem vásárolnak tőle, nem dolgoznak neki s nem szolgálnak neki.Parnell a Írek vezére, az angol parlamentben 1880-ban az efféle társadalmi osztracizmust Boycottról boykottálásnak nevezte el. Műszó let belőle s elterjedt világszerte. Fiáker. Párisban, a rue Saint Martin egyik házán a XVII. században, a kertészek patronusának, szent Fiakriusnak képe ékeskedett a kapu fölött. A háznak e képről „Hotel Saint Fiaere” lett a neve. Ittállitotta fel 1640-ben valami Sauvage nevű francia közliaználatra az első bérkicsikat s ezeket aztán a párisiak röviden fiacrenek nevezték.: A magyar bérkocsi szót Sándor István használta először 1801-ben. Előbb sőt Márton szótárában még 1823-ban is, béreskocsi volt a nevük. Fukar. A fukar szó csak a XVI. század első felétől fogva van meg a magyar nyelvben. Eleinte, sőt még 200 évvel utóbb Poncius Pilátus a történetben „Szenvedett Poncius Pilátusnak alatta” — ezt vallja az egész kereszténység az apostoli hitforma szavaival, melyek Jézus Krisztus szenvedéséről és,haláláról szólnak. Ki volt az a férfiú, kinek emléke ilyen módon marad fenn évszázadokik, sőt évezredekig? Nem lesz érdektelen, lia az ő élettörténetével és jellemének egyes vonásaival megismerkedünk kora törté- netiróinak nyomán. Poncius Pilátus, mint mindenki tudja, császári helytartó vagy mint hivatali cime hangzott, Juda római provinciának prokurátora volt, és ez állást több mint tiz éven keresztül viselte. (K. u. 26-tól 37-ig.) Krisztus után a 6-ik év óta Juda közvetlen római kezelés alatt állott. Róma eleve felismerte, hogy ezzel nem könnyű bánni; azért ennek kivételes helyzetet engedett. Aránylag kis terület volt, mely itt önálló közigazgatást nyert. Juda Samáriával együtt évtizedekig egyedül állott, mig 44-ben Galileával és Peraeával újra egyesittetett római jogar alatt. Az, hogy az. u. n. prokurátorok a lovagrendből és nem, mint rendesen, a szenátori rangban levő férfiak közül kerültek az élére, arra mutat, hogy itt Rómának nagyobb előrelátással kell vala eljárnia, s a közönséges rendeletek szigorú érvényre juttatása nem látszott célszerűnek, ügy kellett hát alkalmazni a tételes törvényt, hogy amögött az elnyomott nép bizonyos kiváltságot és jogot ismerjen fel önmagára nézve. Látható micsoda nehéz viszonyokkal kellett a helytartóknak megküzdeniök, és milyen ingerlékeny, nem könnyen kezelhető nép volt az, mely hatalmuk alatt állott. A zsidóság nem tudott és nem akart az uj viszonyokhoz alkalmazkodni. Csak nehéz szívvel viselte el az idegen uralmat. Ez különösen súlyos tehernek tetszett nekik. Hiszen szilárdan ragaszkodtak ahhoz, hogy ők kiválasztott nép és a Messiásba vetett remény mellett, ki dicső világi, földi birodalmat fog a zsidóknak felállítani, az akkori helyzetet kegyetlen gúnynak fogták fel. Ez 8 is nem az volt a jelentése mint ma. A „fösvény, zsügori”'jelentése csak XIX. szzad elején került be a szótárakba. Azelőtt a latin „publicanus ”-sal egyezett az értelme. Ezt pedig régi szótrairik igy értelmezik publiloms fukar, ki az Városiad vagy Valamely úrtól Vámot és egyébb jövedelmet bizonyos áron megvészen.* ’ BSzD. 1792-ben ugyauiiy értelmezi a fukart „Árendálló, bérlő, valakitől vámot s egyébb holmi jövedelmet árron megvévő.”. Megkell még jegyeznünk, hogy két XVI. századi írónk (Melius és Heltai) a fukart hosszú k-val fukkar- nak írták. ... Ugyané időtájt, a XVI. század elején az osztrák-bajor tájnyelvben is támadt egy szó, a magyar fukarhoz alakra egé- szenhasonló, de jelentésére némileg elütő. Grimm szótárában olvassuk: „Fugger,, Fucker: 1. ein kalfmann im grossen, 2. ein Wucherer. Das wort ging aus dem Familiennamen Fugger hervor, den ein im 15. und 16. Jahrhundert durch seine unermesslichen Geldmittel berühmtes augsburgisches geschlecht führte.” Tudjuk történetünkből, hogy Fuggerektö] II. Ulászló és II. Lajos magyar királyok is vettek föl többször kölcsönöket s hogy ezek fejében azután a körmöci és selmeci bányákat, sőt még a pénzverést is árendába adták nekik. Ez megmagyarázza , hogy miért jelentett a fukar nálunk pénzes haszonbérlőt, Németországban pedig nagykereskedőt és iizsorást.
