Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-01 / 13. szám
..<ws i XII. Évfolyam — Megjelenik minden szombaton. Published Weekly on Saturday. — 13. sz. ')“ NEW YORK, N. Y. 1911. ÁPRILIS 1. “Entered as second-class matter October 28,1910 at the post office at New York, N. Y. under the act of March 3, 1879.’ Felelős szerkesztő: HARSANY1 LÁSZLÓ, new yorki református lelkész. a@ AZ AMERIKA I C J VILI ZAC10. VAGY A GREEN STREETI KATASZTRÓFA. Még most is annak a borzalmas látványnak a hatása alatt vagyunk, amelynek szemtanúi voltunk. Márezius 25-én, szombaton délután 4.45 perczkor fiatal leánykák, kezükben a heti bérrel, mosolyogva akarták elhagyni azt a helyet, ahol hat napon keresztül dolgoztak keservesen a gép meleltt görnyedve a mindennapi kenyérért. Négy óra negyvenöt perezkor egy fiatal leány rémkiáltása jelezte a borzasztó katasztrófát. “Tűz van!” hangzott a szó a nyolcadik emeletről, miközben a lángok hihetetlen gyorsasággal végezték pusztító munkájukat. A négy óra 45 perczhez csak 10 rövid perezet kellett számlálni és magunk előtt láthattunk 145 fiatal munkást élettelele- nül, némán, mozdulatlanul. Lehetetlen leírni a szülők, testvérek, rokonok borzasztó fájdalmát, amikor a megszenesedett hullák közöt keresték kedvesüket. Mi ezúttal nem akarjuk az izgalmak emlékét olvasóinkban felújítani, nem akarunk a borzalmas tűz részleteivel sem foglalkozni, mert hiszen azt a 145 munkás élethe többé úgy sem kelthetjük. De igenis foglalkozni akarunk az amerikai nép civilizációjával, amely megengedi, hogy a világvárosnak, ahol több mint 4 és félmillió ember él összetömörülve, kellő közepén, a Manhattan városrészben tízemeletes gyári palotát építsenek a legnagyobb gondatlansággal, az emberek lakóí H i ’ - r - ", házainak teljes közelségében. Hát van-« a föld hátán olyan műveletlen félvad nemzet, ahol a közbiztonsági állapot oly rémesen nyomorúságos volna, mint a civilizált Amerikában? Hiszen itt az ember életének ugyszólva alig van valami erkölcsi értéké, s ha egyszer a munkást kihasználták, mint a kifacsart citromot, köny- nyen félredobják. Nap-nap után ismétlődnek meg a szomorú jelenetek, amelyek azt bizonyítják, hogy a szegény munkásember nincsen biztosítva Amerikában. A múlt esztendőben, körülbelül ilyen tájban, nyílt helyen rá mer lőni egy polgár New York város polgármesterére Gaynorra, e hét elején Debrovszky Gyula jól ismert magyar bankárt a saját üzletében, fényes nappal lelövik és kirabolják és a rendőrség és a város vezetői annyira tehetetlenek, hogy még a gyilkos is kimenekül az igazságszolgáltatás büntető kezei közül. Hogy azonban valaki félre ne értse so-* rainkat, mi szeretjük Amerikát, s nem is akarunk Amerika ellenes czikket írni lapunk hasábjain, de éppen mert szeretjük Amerikát, ne mhallgathatjuk el az igazságot és kimondjuk nyíltan, ami a szivünkön fekszik, hogy a közbiztonsági állapot Amerikában annyira nyomorúságos, hogy minden idegen előtt feltűnnek azok a rémes szerencsétlenségek, amelyek megmegismétlődve, ezer és ezer munkáséletet kioltanak. Egy alkalommal már lapunk foglalkozott vezérczikkben az Amerikába kijövő, robatoló munkásnép keserves helyzetével. Most újra megkérdezzek a közvéleményt, hát hol van itt a családi élet, amely a nemzet jövőjét biztosítaná? Hiszen az anyák otthagyják siró gyermekeiket is, csakhogy megkeressék a férjükkel együtt a mindennapi kenyeret. A gyermekek még .el sem hagyják az iskolát, sokszor a szülők kiveszik őket onnan, és munkába mennek olyan .helyre, ahol az egészségüket feláldozzák munka közben. Ki van számítva, hogy New York városában egy családos munkás embernek kell legalább $900 évi keresetének lerini, hogy úgy élhessen, amint egy embernek élni kell és családjának fenlartását biztosit hassa. Most már nézzük csak meg, hogy szerzi meg a new yorki munkás a megélhetésre szükséges 900 dollárt; úgy hogy elküldi a feleségét és a fejletlen gyermeket a testi erejüket felülhaladó munkák végzésére, amely utón azután csakugyan megszerzik a szükséges pénzt, de egyúttal megszerzik a tüdővészL a tuberkulózist is, amely talán még rémesebb, mint a tüzkatasztrófa, mert évenkint csupán New York városában 28 ezer munkás életét' oltja ki a statisztika szerint. Nincs ország, amelynek törvénye ezzel szemben is annyira tehetetlen volna, mint Amerika. Mert a munkás nemcsak a munkája közben szerzi a tuberkulózist,