Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-14 / 2. szám
inttvt trVT*' ... XII. Évfolyam — Megjelenik minden szombaton. Published Weekly on Saturday. — 2. sz «©1 New York, N. Y. 1911 Januar 14. Application for entry as second-Class matter at the Post-Office at New York pending Felelős szerkesztő: HARSANYI LÁSZLÓ. new yorki református lelkész. I *- FELHÍVÁS LAPUNK UJ BARÁTAIHOZ! A mult hetek folyamán az egyes gyülekezetek buzgó lelkipásztorainak lekötelező szivességéből és lapunk iránti meleg érdeklődéséből kifolyólag hosszú névsoro kát kaptunk azon kívánság kifejezésével, hogy a névsorban foglalt cimekre küldenénk szép lapunkból egy-egy mutatvány számot, abban a reményben, hogy az illető kedves testvéreink az „A M E R I K A I MAGYAR, REFORMÁTUSOK L A P“-ját, annak építő tartalmát' értékét megismervén: bizonyára meg szaporítják az előfizetők táborát. Mi nagyr abecsülj ük lelkésztársaink ek- képen nyújtott segedelmét és az adott cimekre készséggel indítottunk el egy-egy mutatvány számot. A hozzánk eljuttatott névsorok mindén kétségen kívül az egyes gyülekezetek legbuzgóbb, és egyházszere- tőbb egyéneinek címeit tartalmazván: ala pos reményünk van arra nézve, hogy ezen kedves testvéreink megismervén, meg is szeretik a mai gonddal szerkesztet vallásos újságunkat, és mihamarabb a lap előfize zetőinek táborába állanak. janak az egyházi irodalom, ez egyetlen amerikai magyar református lap pártolói és előfizetői közzé. Istennek áldása legyen gyülekezetükén, azoknak lelkipásztorain, elöljáróin, minden rendű tagjain és e lap olvasóin, pártfogóin! Hittestvéri szeretettel: Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának Szerkesztősége. jelenetre és másfelől látjuk, hogy a mai társadalom, mily ritkán szokta meg jutái mázni az embereket munkálkodásuk szerint, azt mondhatjuk, hogy az édes Anya * sokat kért gyermekei részére. A kik tehát e mai számot, bárha nem rendelték a lapot, megkapják, szíveskedjenek tudomásul venni, hogy mi e lapszá mot az ő címeikre kedves lelkipásztoruk nak a szives ajánlatára küldöttük meg, kinek ezen ajánlata egyszersmind elismerés és bizonyítvány is az illető egyének egyházias érzületéről. í Fogadják tehát hittestvéri szivök meleg szeretetével lapunk uj barátai e mai szá- mot, és ha úgy érezik, hogy szüksége van lelkűknek arra a vallásos táplálékra, melyet e lap nyújt nekik hétről-hétre, — álA MUNKA ÉS A TÁRSADALOM. Az evangéliumi történetek egyike azt ;a gyönyörű jelenetet eleveníti meg a mikor Jakab János és az édes anyjuk leborultak Jézus lábaihoz s közülök az édes anya arra kérte Jézust, hogy majd annak idején az egyik gyermekét a jobb, a. másik gyermekét pedig a balkeze felől helyezze el Az édes anya volt tehát az a ki fért, és pedig nem önmaga, hanem gyermekei részére. I Vájjon mit érthetünk mi ezen kérés alatt? Semmi esetre sem mást, mint az igazi keresztyén életnek jutalmát, a boldogságnak beteljesedését. Az édes Anya Ízért fordult e csodálatos kéréssel Jézushoz, mert tudta, hogy az emberi társadalom nem mindig jutalmazza meg az embereket munkálkodásuknak érdeme szerbit I Ez a bibliai édes anya nem gondolt önmagára csak gyermekeire. Nem kívánt azok számára sem nagy kincset vagy dicsőséget, csak egy emberi életnek a becsületes munkálkodása után tisztességet; tehát ő csak a munka jutalmát kérte gyermekei résziére és semmi egyebet. — És ha mi mostam a huszadik században visszagondolunk ez egyszerű s megkapó bibliai 'Csodálatos, de igaz, hogy napjainkban oly kevesen tudnak igazán munkálkodni. A legtöbb ember, csak arra gondol, hogy minél előbb meggazdagodjon, nem any- nyira munkája, mint inkább valamely szerencse folytán. Az ilyen emberek rendesen önmagukért élnek és dolgoznak s igy nem csoda, ha munkájukon nincs meg Istennek áldása Lehet, hogy a mai társadalom azt írja az ember lelke elé: Tégy mindent önmagadért. De az evangélium nak szelleme, az ilyen világi bölcselkedést teljesen megdönti. Mig a társadalom mindenütt az uralkodás eszméjét hirdeti, ha máshol nem, legalább a családi hajlék falai között; addig az evangélium nem azokat tartja nagyoknak, kik uralkodni tudnak, hanem azokat a kik az emberiség javát szolgálják. Az emberiség történelme is tulajdonkép pen nem azon fegyverek zajából áll, a melyek által a vérszomjas emberek uralkodási vágyukat akarják kielégíteni, hanem azoknak az egyszerű, de igazi munkásoknak a törekvéseiből, kik egész életükön át a társadalom javát szolgálják. Ilyenek vol tak az Apostolok is, a kik szivük lelkesedésével előre vitték a vallásos és társadalmi életet. Ilyenek voltak az államférfiak, mint Józsue és Dávid az izrael történelmében majd a mi magyar történelmünk ben: Bocskay, Rákóczy és Kossuth, a kik mind a nemzetnek szabadságáért és boldo gulásáért dolgoztak s annak szolgálatára ajánlották fel életüket s vérüket; vagy ott vannak a mi magyar irodalmunkban
