Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)

1910-10-08 / 41. szám

ti. szám. 1910. október 8.

Iá. oldal

„Amerikai Magyar Reformátusok Lapja1 ‘

Apróságok.

Davy lámpása. A sóbányák templomszerii nagy üregében ma már villámos világításnál dolgoznak a bányászok. A kőszénbányák szűk járóiba azonban még mindig maga viszi be a bányász a lámpását, bogy megvilágítsa azt a helyet, a hová csákánya csapásait ejti. A bányász életét egyrészt a fölszaporodó, a saját lélekzésével is szaporított széndioxid fullasztó hatása ellen kell megvédeni. Ezt a bányaüregek mesterséges szellőztetésével érik el. Másrészt a szénbányászok abban a veszedelemben is forognak, hogy az úgynevezett viheder sújtja őket agyon.

Artézi kutak fúrásakor sok helyen tapasztalták, hogy a fúrt lyukon nagymennyiségű metán-gáz árad ki, melyet igen jól föl lehet használni, csak úgy, mint a vele rokon világi tó gázt, hajtóerőül. Bányában azonban ez a földi gáz vagy bányagáz azért veszedelmes, mert oxigénnel, vagy levegővel keveredve robbanó természetű. Tudvalevő dolog, hogy a must forrása idején a pincében, elhagyott kutakban és más üregekben pedig korhadás folytán széndioxid gyűlik meg, vagy a mint általánosan mondják, szabad szénsav. Ilyen helyekre ne menjen be vigyázatlanul az ember, hanem előbb égő gyertyát toljon be s be ne menjen oda, a hol a gyertya elalszik. A bányagáz nem oltja el a gyertyát, hanem meggyulad tőle és ha előbb levegővel keveredett, fölrobban.

Davy az ilyen robbanás elhárítására szerkesztette a biztositó lámpását, melynek lángját sűrű drótszövet fogja körül. Érdekes fizikai jelenség, hogy ha a megnyitott gázcsap fölé sűrű drótszövetet tartunk, e fölött meg lehet gyújtani az átáramló gázt a nélkül, hogy a drótszövet alatt levő gázoszlop meggyuladna. A Davy lámpásába is beáramlik a bányagáz s a lámpás üregének levegőjével keveredve, robbanó keveréket alkot, mely apró robbanásokban ég el csakúgy, mint a hogy a benzines motorokban az apró robbanások fejtenek ki mozgató erőt. A Davylámpás apró robbanásai meglobogtatják a lángot, a láng lobogása pedig figyelmezteti a bányászt, hogy bányagáz van körülötte. Ha sok a bányagáz, akkor a lámpás egész belsejét kitölti a levegőt kiszorító gáz s egyetlen nagy láng alakjában ég. De még akkor is menekülhet a bányász, mert a körülötte levő bányagáz csak akkor gyulád meg, ha már a lámpás drótszövete áttüzesedett. Mindazáltal a Davylámpás használata mellett is fordulnak elő robbanások, mert a bányászok nem mindig elég lelkiismeretesek még a saját rovásukra sem. Hogy több világosságot kapjanak, kinyitják a lámpást, avagy szakadt lámpással mennek a bányába.

Kívánatos volna, ha a kőszénbányákban is villamos világítást alkalmaznának, persze csak csukott kör- téjii izzólámpákat. Ekkor azonban a bányásznak nem a lámpájára kellene ügyet vetnie, hanem a szaglását gyakorolnia, hogy megismerje a bányagáznak sajátságos, a savanyu káposztára emlékeztető szagát. Újabban olyan megfigyelések is estek, hogy olyan bányában is történt robbanás, a hol bányagáz nem volt. Ezt úgy magyarázzák, hogy rendkívül finoman eloszlott szénpor is fölrobbanhat, ha láng éri. A szénpor föllobbaná- sát a bánya jó, mesterséges szellőztetése hárítja el. A mely üregben széndioxid van, ott a Davy-lámpás is ki- laszik, oda tehát bányász be ne lépjen.

A vas a jövő században. Nemrégiben Carnegie, a ,vaskirály4 megjövendölte a vas uralmánakjvégét, vagyis azt az időt, a mikor az ő véleménye szerint a világ összes vasbányái kimerülnek. Ez a kijelentés indította Frech professzort, a jeles geológust arra, hogy a rendelkezésre álló statisztikai adatok figyelembe, vételével megállapítsa Carnegie kijelentésének tudományos értékét. Vizsgálataiból kitűnt, hogy Carnegie korántsem túlzott, mivel Északamerika és Németország vasércei egy-két évszázad alatt valóban kifogynak, sőt a Felsőtó környékén levő igen gazdag ércbányák a túlhajtott termelés következtében még ennek a századnak az első felében ki fognak merülni. Aggodalomra azonban nincs ok, mivel a földkérge még mérhetetlen mennyiségű ismeretlen vasérctermelőhelyet rejt magában. így Sanszi kínai tartományban ezerhatszáz négyzetmérföld kiterjedésű vasérc és széntelep van, a mely manapság még teljesen érintetlen. Nagy vasérctelepek vannak Skandinávia északi és Gelilvara és Kirunavara környékén. Az utóbbi azóta lendült föl, mióta Narvik norvégiai kikötővel vasúti összeköttetést létesítettek. A vasércek vastagsága ezeken a helyeken 30—150 méter közt váltakozik. Közelében van a Juossajaroi nevű tó, a melynek felszíne fölött az eddigi becslések szerint 233 millió tonna különféle vasérc van. A geológusok szak vél eményejalapj án mély fúrásokat eszközöltek, a mig kimutatták, hogy az érctömeg a tó alatt is folytatódik. Az itt előforduló vasércek kéntartalma igen csekély, úgy hogy a legfinomabb vas előállítására a legalkalmasabbak. Ha az amerikai bányák kimerülése tényleg bekövetkezik, ezek a termőhelyek lesznek hivatva a világot vassal ellátni.

Az ópiumszenvedelem ellenszere. A singaporei amerikai főkonzul a kormányhoz intézett jelentésében be- számal az ópiumszenvedelem ellen használt csodás hatású szerről. A szert Ázsiában meglehetősen ismerik maláji opium-kura néven és a Combretum Sandaicum nevű kuszó-nüvény leveleiből főzik.

Egy napon azt tanácsolták egy kínainak, hogy szedjen az erdőben bizonyos leveleket, öntse le forró vízzel és akkor megszabadul az ópiumszenvedelemtől. A kínai megfogadta a tanácsot, de egészen más növény leveleit szedte az említettnél. így fedezték föl véletlenül Combretum Sandaicum gyógyító erejét. A dolog nem maradt titokban. A hittérítők is értesültek róla, terjesztették a csodahatásu levél hírét. Néhány kulit fogadtak föl, a kik egyebet se tettek, csak ezt az orvosságot készítették és az emberek valósággal megostromolták a misszió házát. Az asszonyok elvitték a szert férjüknek, a gyermekek apjuknak, s mint a főkonzul jelentése mondja, a hatás meglepő volt. A kúra két hétig tart és teljesen elmúlik utána az a bágyadtság és gyöngeség, melyet az ópium okozott.

Török nők. Konstantinápolyból jelentik, bogy a török kormány, amelytől pedig mindenki liberális reformokat vár, különös rendelettel nyirbálta meg most a török nőknek eddig is rendkívül kevés szabadságát. Az uj rendelet szerint muzulmán nőnek nem szabad férfival egy kocsiban ülni, még atyjával, férjével, vagy a fiával sem. A rendőrök parancsot kaptak, hogy amint meglátnak egy mohamedán nőt férfival kocsizni, azonnal tartóztassák fel és indítsák meg ellene a büntető eljárást. A szigorú rendeletnek az a magyarázata, hogy a török nép már sokalja a kormány által alkotott euró- paias reformokat.