Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-01-29 / 5. szám
5' szám. igto. 'január 29; ,,Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ Az evangélium Japánban. VII. Már 1872-ben összegyűlt a hittérítők gyűlése Jokohamában s dr. Hepburn vezetése alatt kiküldött egy bizottságot az Újszövetség lefordítására. A bizottság Jokohamában dolgozott s i88o ig elkészült munkájával, melyet minden missiótársaság elfogadott, szemben a Baptista Brown fordításával, mely jóval előbb elkészült. 1878-ban uj gyűlés ült össze Tókióban, mely az Ó-szövetség lefordítására nevezett ki bizottságot, melynek az előbbivel egyértelműen kellett volna eljárnia; de a munka lassan ment, úgy, hogy Verbeck és Hepburn maguk vették kezükbe az egészet: Macujama, Ókuno és Takasi voltak japán részéről.:a leghívebb és legavatottabb munkatársak. .> Minthogy a Japán irodalmi nyelv túlságosan keverve van kínai szavakkal, a nép nyelvét kellett a fordítás alapjául választani. - A számos nyelvjárás közül legmegfelelőbbnek Ígérkezett a jamatoi, mely az összes japán nyelvjárások között a leggazdagabb és leghangzatosabb- 1880-ban április 19-én ünnepelték Tókióban az Uj-szövetség fordításának elkészülését, i8&8-ban pedig ünnepi istentiszteletben dr. Hepburn az egész Szentirást, melynek japán fordításán x6 esztendeig dolgozott, helyezhette az Ur asztalára, ezzel adva Japánnak legszebb ajándékot, amit a keresztyén Nyugattól kaphatott. ' A Szentirás pedig nemcsak, hogy összekötő kapqcs lett a különböző japán protestáns-felekezetek közt, hanem egyengette az evangélium útját minden téren- Nyelvének tisztasága, egyszerű szépsége irodalmi jelentőséget is kölcsönzött neki: nem keresztyén iskolában is olvasták mindenfelé, sőt arról is volt-szó,, hogy Móri Arinori közoktatásügyi miniszter az- Uj-testámento1-. mot, az összes elérni iskolákba be akarta hozni olvasókönyvül, Megmérhetlen hatású Volt az északi egyetemes - gyűlés is, melyre 1883-ban április 16-ikán, a Japánban működő összes protestáns hittérítők összeültek, felekezeti különbség nélkül és velük számos japán, lelkész és téritő s a legkülünbözőbb felekezetek vénei. ...... Dr- Hepburn nyitotta meg a gyűlést, meghadott hangon utalva arra, hogy még ezelőtt 24 évvel, -midőn a jedoi öbölbe behajózott, térden állva kérte ő és neje az Istent, adjon nékik otthont és működési tért Japánban, most az Ur gazdag áldása folytán 93 gyülekezet van Japánban, 4397 felnőtt taggal ! Ki merte; volna ezt remélni 10 évvel azelőtt, mikor az első gyülekezet 11 taggal -alakult .meg ! ■ A gyűlés az összes felekezetek képviselőinek s a japán evangélikus papoknak testvéries, szeretettel teljes együttműködésével egy hétig tartott, meghányva vet ve minden fontos missiói kérdést, a nők nevelését, a betegek ápolását, az iskolaügyeket általában. A szellem pedig, mely a gyülekezet tagjait .áthatotta, az igazi keresztyén szellem, a Krisztusban való, testvéri szeretet volt, mely átragadt és lángoló lelkesedéssé vált a jelenlévő Japánokban, kik ez alkalommal meggyőződhettek arról, hogy a különböző felekezeti elnevezés nem választó fal, mely testvért testvértől elkülönít, s hogy az ő egyességre való törekvésük az idegen téritők részéről nemcsak hogy ellenkezésre és akadályra nem talál, hanem még inkább pártolásra, támogatásra ,számíthat. 3', :• 1 • E mellett az ószaki egyetemes missiói gyűlés impozáns mani- festatiója volt a keresztyénség erejének és hatalmának. És a szellem, mely az ószaki conferentiából kiáradt Japán minden részére, megtermetté a maga áldott gyümölcseit. Igaz, hogy politikai viszonyok gyakran képeztek akadályt: a kormány maga is nem egyszer lépett fel ellenségesen; de ez csak lassította, de nem gyengítette a missiói munkásságot, úgy, hogy a száraz statisztika számadatai is ékes szóval hirdetik a 5. oldal. keresztyén gyülekezetnék -és hivéik számának évről-évre való gyarapodását. Nem egvszer úgy látszott, hogy egész Japán megnyerése az Evangélium számára csak néhány év, esetleg évtized kérdése, de a vérmes remények hevét ismét csak eloszlatta a csalódás hűvös szellője, Tekintsük csak meg közelebbről, miben keresendő ennek az oka! Ennek egy része bizony magának a keresztyén Nyugatnak s a Jápáftban tartózkodó európaiaknak rovására Írandó. Mióta Japán áz európai civilisatió útjára lépett, Japán ifjak ezerével tanulnak az éüíópái és amerikai főiskolákban s itt nemcsak a keresztyén műveltséget ismerik meg, hanem megismerik kultúránk árnyoldalait is. Itt pedig1 első helyén szinte egész határozottsággal említendő, hogy Európát, akár az éjszak-amerikai Egyesült Államokat nézzük, igazi keresztyén életről, mely ;a társadalom minden élet- nyilvánulásából kitűnnék, szó sem lehet, de igenis szó lehet az ellenkezőjérőlNem egyszer hallottam buzgó mohamedánoktól azt a megjegyzést, hogy a-keresztyének a.magak hitében nem boldogabbak, rrunt a mohamedánok s, hogy Európában három borzasztó és förtelmes dolog van civilisatió, speculatió és philosophia. A jámbor mohamedán persze a civilisatiót államadósságnak', a spe- culátiót sikkasztásnak és szélhámosságnak, a philosophiát isten-- tágadásnak veszi, —'és ugyan van-'e jogunk azt mondani, hogy egyáltalában 'nincs igaza ? Egy khodzsa egy ízben -azt kérdezte tőlem, igaz-e az, hogy Európában vannak emberek, kik azt tartják nincs isten; és midőn azt feleltem neki, hogy vannak, sőt sokan "is, "borzóügva kérdezte.' hogy > ugyan milyen teremtményei azqk Istennek ? A török mohamedán erre azTmoudjaf^jAlIáh nagj' és irgalmas“. És hisz és imádkozik tovább, de az a gazdag fiatal japáni, a ki az európai egyeteme-, két látogatja, franciául és angolul vagy németül beszél, meg akarja mutatni, hogy az ő hazája s ő maga is európai színvonalon áll, pápaszemet tesz az orrára és azt mondja, hogy a vallás a tudatlan népnek való, felvilágosult ember a XIX. század végén nem hihet Istenben. S hogy ez mennyire megy, arra elég jellemző, hogy az egyik japán egyetem nagytekintélyű, reqt.örá nemrég úgy; nyilatkozott, hogy a modern Japán nem vallást, hanem a kor színvonalának megfelelően philosophiai rendszert fog választani szellemi életének alapjául. És ezen meg sem botránkozhatunk, mert hisz milliókra megy azon európaiak száma, kik épen azért'tap'sölnák meg a tudós rectort. Hogy az európai szellemi életnek épen ezen iránya talál olv sok és oly előkelő követőit Japánban, azon nem is ‘ igen lehet csodálkoznunk: Japánban a keresztyén missió fellépéséig nem volt igazi, a szó szoros értelmében vett vallásosság: a japánok nemzeti vallása a sintoismus, főleg az ősök kultuszán alapul s eredetében ugyanaz, a mi az ó-görög, vagy hindu, vagv skandináv mithologia: a természet megszemélyesített erőinek etikusa. A confucianismus tudvalevőleg tisztán ethica, vallási alap nélkül. Alapelvei a gyermeki szeretet s áz alattvalói hűség- E mellett a japán ember bátran tisztelhette őseit s nemzetének istenitett hőseit, erkölcseiben lehetett Conficius' hive. A Buddhismus, mely szintén Kínából került Japánba, már valamivel több követeléssel lépett fel a szivvel szemben, de eredeti jellemét elvesztette: a japán nem mondhatott le Buddha kedvéért Jiramú tennó és Ijejaszu tiszteléséről; megtette őket mindmegannyi bódhiszatt- vának, Buddha megtestesülésének, s imádta őket lélek és szív nélkül. Ebből az. is kitűnik, hogy se a sintoismus, se a, budd- hismus, se Confucius tanai nem lehettek félelmes ellenségei a keresztyénsógnek, különösen ha tekintetbe veszsziik azt a szellemi nyomort és sötétséget, melyben a felekezetek-papjai tengődtek. '(Végeköv.) .
