Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-01-29 / 5. szám
(i. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ 5. szám. 1910 január 29. F Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐK: HANKÓ M. GYULA és SCHÓDLE GY. ÁDÁM youngstowni ref. lelkészek. FŐM UN K ATÁ K8 A K: HARSÁNYI LÁSZLÓ VIRÁG ISTVÁN new yorki ref. lelkész. loraini ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesítés és előfizetések, hirdetések és felszólalásoké czimre küldendők: Kt>v. Julius M. Mankó P. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. A. G. SCHODLE PUBLICATION OFFICE: Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, 0. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $■'!. Half year $1.50. £ Futás Egyiptomba. Heródes meghallván, hogy megszületett a zsidóknak ama királya, kiről a próféták jósoltak, zsoldosai által halálra keresteti a gyermek Jézust. Az isteni gondviselés azonban Józsefet megintette és egyben meg is segítette, hogy a gyermek Jézust anyjával együtt Egyiptomba vihesse. Hiába ölette meg Heródes a kis gyermekeket, Jézust meg nem ölheté, mert Isten kegyelme vala vele. Jézus Heródes halála után visszatérvén szülőföldjére, üdvössége lett népének és minden népeknek. A szegénység hatalmas karja, az uj Heródes kegyetlensége és a hatalmukkal visszaélő kis királyok tűrhetetlen zsarnoksága elől sokan futottak el hazánkfiai s telepedtek le ebben az országban, hogy megmentsék magokat és eltartsák övéiket. Isten kegyelme vezérelte a tenger veszedelmes utján és segíti meg itt a testet-lelket sorvasztó munkában mind a bujdosókat, kik sírva néznek kelet felé, hol szeretett hazájuk békéjét, boldogságát nemcsak a szegénység, hanem az uj Heródes kegyetlensége s a kis királyok zsarnoksága azóta is, ma is pusztítja, rombolja. És a bujdosók hosszú serege nem szűnik meg addig, mig meg nem hal Heródes. s hogy vele kipusztuljanak a kis királyok s megszűnjék a szegénység; majd akkor talán a bujdosók Isten által haza vezéreltetnek s lesznek áldása testvéreiknek. Az Amerikába vándorolt magyarokról szólok s bár kemény legven az én beszédem, nyíltan vallom, hogy a kivándorlásnak okozója nemcsak a szegénység, hanem az a zsarnoki uralom is, melynek az osztrák császár a feje. Osztrák császárról szólok pedig, mert nem látom benne a magyar királyt, nem látom benne Magyarország atyját, támogatóját és segitőjét. Zsarnoki uralomról beszélek, mert látom, hogy a mint a láncz-szemek, úgy vannak egybe kapcsolódva a rendszer fejének és a hatalmon levőknek érdekei s ezért hatalmaskodik a szegény nép felett az utolsó falusi jegyző is. Csoda-e hát, hogy szegény a nép és csoda-e azért, ha ezrével vándorolnak ki ők a boldogulásnak óhajtott földére azok, kiknél hazájukat jobban szerető, a hazai földhöz jobban ragaszkodó népet nem ismer a történelem ? Elfutottunk a szegénység hatalma, az uj Heródes kegyetlensége és a kis királyok zsarnoksága elől erre a földre. Azt mondják némely bölcsek, hogy ez a futás gyávaság, mert azt mutatja, hogy nem mertünk szembe szállani ellenségeingkel. Akkor gyáva volt [ózsef is, ki csak futással mentheté mega gyermek Jézust s gyáva mindenki, a ki botorul oda nem veti magát a hatalmasok lábai alá. De mi nem gyávaságból futottunk ide, minket az a vágy hozott e földre, hogy itt megerősítjük magunkat s testi és lelki kincsekkel térünk egykor vissza, hogy azokkal felfegyverkezve meggyőzzük Heródest és minden zsoldosait, hogy végre legyen boldog az a sokat szenvedett magyar is az ő hazájában. Ezekért nem fogadtuk el a hazai ref. egyház anyagi támogatását s ezzel a kötelező alá rendeltséget. Ezekért küzdünk és fáradunk, tanulunk és tanitunk, szólunk és Írunk, a mig Isten éltet, teljes erőnkből- Ezekért nem törődünk az üres nagyhangú beszédekkel, melyek haza-árulóknak, hitehagyottaknak, magyar testvéreink ellenségeinek kiáltanak ki- Mert tudjuk, hogy Isten kegyelme haza vezérel még s otthon a mi életünkkel és cselekedeteinkkel fogjuk megbizonyitani, hogy mi az otthon gyáván meghúzódó, semmit merni nem akaró, a szegénységben és zsarnokság alatt nyögő tehetetleneknél jobbak vagyunk s többet teszünk itt is s fogunk tenni otthon isÉs mert én ezt tartom az amerikai magyarság hivatásának, keserű érzések fognak el, ha azt kell látnom, hogy sokan itt úgy élnek, mintha csak testüket kellene táplálniok s egyéb czélja nem is volna életüknek. Végtelenül bánt pedig és szeretnék korbácsot fogni, mikor azt látom, azt hallom, hogy sokan vannak a papok, a nép természetes vezérei között, kik elfeledkeznek magyarságukról, el papi állásuk kötelességeiről és eme magasabb hivatásról is. És'szomoru dolog, hogy az amerik ti magyarság egy része nem is törődik papjainak életévet, hanem, mintha vak volna, még a leggonoszabb után is. Vájjon meddig tart ez igy, mikor ébred fel az amérikai magyarság, mikor fogja templomaiból kikergetni a tanulatlan, erkölcstelen és iszákos vezéreket, melyek eltérítik őt eredeti czéljaitól s nagy hivatásától ? Mikor fog minden magyar egy táborba lépni s egy akarattal arra törekedni, hogy itt ne csak tiirt idegen legyen és ha haza megy, tehessen valamit hazájáért is? Akkor ha tanul, ha szorgalmasan dolgozik, ha becsületes életet él — és ha lerázza nyakáról azokat, kik csak e világnak élvén, öt elvezetik útjáról. Mindnyájunkhak kötelessége azt a czélt szolgálni s ezért mindnyájunknak kötelessége a becstelen és tudatlan vezéreket lehetetlenné tenni. Az egyházi és társadalmi harczok, melyeket a becstelen vezérek érdeke inditott és szit ma is, megszűnnek, ha mindnyájan teljesitjük kötelességeinket. Isten kegyelme segítsen erre ! Youngstown, O. Hankó M. Gyula, ref. lelkész.
