Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)

1910-10-08 / 41. szám

4. oldal.

„Amerikai Magyar Reformátusok Lapja"

41. szám. 1910 október 8.

A KOLERA.

„A kolera!... Nem értem, hogy az emberek miért foglalkoznak ezzel a kérdéssel — A kolera olyan betegség ma már, hogy csak az kapja meg, aki meg akarja kapni.“ Ezt mondta Mecsnikov tanár nemrég.

Ezzel azt kivánja mondani a professzor ur, hogy némi igen egyszerű óvatossággal könnyű védekezni ma már a kolera ellen. És meg is magyarázza, hogy mit kell cselekedni. 1. Nem szabad inni, csak főtt vizet.

2. Amit eszünk, légyen az zöldség vagy gyümölcs, mártsuk azt előbb, néhány percre, százfokos vízbe.

Egy másik tanár, Chantemesse, most közölte az orvosi akadémiával és statisztikai adatokkal is igazolja, hogy csakugyan: nem veszedelmes járvány a kolera, mert nagyon könnyű a járvány útját állani. Példának citálja Hollandiát és Belgiumot, ahová néhány év előtt behurcolták a kolerát, de le is fülelték nyomban s mindössze két halottja volt a két országnak.

De nem csupán védekezni tudunk ma már a kolerával szemben, — orvossága is van. Az „Institut Pasteurében régen tanulmányozzák már a kolera ellen való beoltást és szérumkezelést; Mecsnikov és Salum- béni vezetése alatt igen érdekes kísérletek történtek s a kísérletezők szerint maholnap meglesz az ázsiai kolera biztos gyógyszere.

A vesszőformáju, a coma-bacillust Koch födözte föl 1883-ban; e fölfedezés után kezdtek foglalkozni az eszmével, hogy a kolera ellen beoltással kell élni s két módszert, a Ferran- és Haffkine-féle módszert gyakran alkalmazták. 1885-ben, májustól októberig, amikor kolera dühöngött Spanyolországban, Ferran és munkatársai 50.000 személyen 150.000 óvó-beoltást végeztek. Hasonlóan működött Indiában Haffkine: 1893 áprilisától 1895 augusztusáig 42.192 személyt oltott be s a beoltást azóta is folytatják; ma már 200.000 ember van beoltva Indiában.

A Pasteur-intézet ma már nagyon bizik a Mecsnikov—Salumbéni-féle koleraellenes szérumban. Emberen még nincs teljesen kipróbálva, de a kolerával fertőzött nyulakon végzett kisérlelek eredménye becses. A kis tengeri-nyulak igen fogékonyak a kolerával szemben; a fertőzés után huszonnégy órára már teljes bennük a betegség s a tünetek olyanok, mint a kolerás embernél. Es az olyan törékeny, satnya kis állat, mint a még csecsszopó tengeri nyúl: meggyógyul a szérumtól. Ezért reményük a kísérletezők, hogy beválik a szérum az emberi kolera ellen is. Mecsnikov és Salumbéni szerint azonnal alkalmazandó a szérum, akár az erekbe fecskendezve, akár — mint azt Brau és Deiner ajánlják — a bőr alá fecskendezve. A befecskendezendő mennyiség, tekintettel a koleraellenes szérum töltétlen ártalmatlanságára, a Pasteur-intézet szerint megismételten 50—100 kUbuscentiméternyi is lehet 24 óra alatt.

A debreceni püspök kolera=gyógyszere. Két év múlva 40 éve,- hogy a magyarországi legutóbbi nagykolerajárvány Debrecen lakosságát is megtizedelte. Áz ázsiai veszedelem csak egy év múlva került a városba, mert amig 1872-ben már az egész ország fertőzve volt, Debrecenben csak 1873. év nyarán észlelték az első kolerás eseteket. A. városi levéltár régi Írásai nagy riadalomról számoknak be, melyet az első kolerás betegek halála

okozott. A város akkori kiváló tőorvosa, néhai Kempf József dr., „praktikus védekezések a kolera ellen“ címen fölhívást intézett a lakossághoz s a tisztaságot és mértékletes életet ajánlotta. Az orvosok az akkori helyi lapokban recepteket közöltek s fölkérték a közönséget, hogy a baj tüneteinek észlelése esetén csináltassák meg a gyógyszereket. A levéltárban lévő sok fakó irás között van Debrecen hires református püspökének, Révész Bálintnak, egy kolera ellen való házi szere, amelyet a tudós püspök az ötvenes években pusztító kolera idején alkalmazott. Abban az időben a püspöknek Íródeákja volt Simon Mihály tanító, aki leírta a püspök gyógyitószerének receptjét s 1873-ban azt ajánlotta a nemes tanácsnak, hogy nagy mennyiségben állíttassa elő a szert s osztassa szét a publikum között. Révész Bálint püspök ezt a gyógszert találta jónak az ázsiai kolera ellen :

„Egy itcés üvegbe tölts egy meszely erős spirituszt. Tégy bele 6 evőkanál tavalyi rozsból tört kávét s az üveget jól bedugva hólyaggal bekötve tartsd 48 óráig több Ízben fölrázva. Egyidejűleg egy meszely es üvegbe tölts fél meszely spirituszt, tégy hozzá 6 lat kámfort s hagyd állani felrázás nélkül 24 óráig.“

Ezt a gyógyszert a kolera kezdetén negyedóránkint 4—4 evőkanállal, a betegség kitörése alatt óránkint kellett beadni. Arról, hogy jó hasznára volt-e a gyógyszer a kolerásbetegnek, nincs följegyzés, de arról sem, hogy a nemes tanács konkurrenciát csinált volna a patikáriusoknak. A debreceni kolera 1873-ban augusztusban dühöngött legjobban. Ekkor az országban már szünőfélben volt; mint a hivatalos jelentések közük, azonban Debrecenben mindennap 50—60 embert temettek. Szeptemberben rohamosan apadt a betegedé- sek száma, október 1-én pedig hivatalosan publikálták, hogy a veszedelem végleg megszűnt.

A takarékos japánok. Japánországban 1875-ben alapították az első takarékpénztárukat, de aránylag sokáig tartott, amig a japánok hozzászoktak ahhoz, hogy megtakarított pénzüket takarékpénztárban helyezzék el. Csak 1904 óta szaporodnak következetesen' és jelentékenyen a takarékpénztárak betétjei. 1904-ben ugyanis körülbelül 66 millió korona volt a betétek összege, mig 1909 már 212, 1910 elején pedig 225 millió. A japán kormány mindent megtesz, hogy a lakosságot takarékossághoz szoktassa. Égyszerüsitette a takarékpénztárak ügyvitelét és számos uj takarék- pénztárt létesített. A gyermekeket már az iskolában igyekeznek a takarékossághoz szoktatni.

Az ösbuza. A bécsi állat- és növénytani társaság minapi gyűlésén A. Aaronsohn palesztinai természet- tudós előadást tartott a búza eredetéről és az ősbuzáról. Aaronsohn Stafed közelében a Herion mentén rátalált a vadon termő ősbuzára. Az előadás folyamán a tudós rámutatott arra, hogy az ősbuza megtalálása milyen fontos és hogy a fölfedezés uj gazdasági növények tenyésztésével esetleg beláthatatlan fontosságú' lehet. Aarortsohn ezelőtt két évvel a bonn-poppelsdorfi mező- gazdasági akadémiához nagyobb mennyiségű ősbuza- magot küldött, amelyet ott elvetettek és tavaly már dús termést arattak belőle. Aaronsohn az ősbuza gazdasági alkalmazását, a sikeren felbuzdulva, behatóbb tanulmány tárgyává tűzte ki feladatául.