Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)

1910-10-01 / 40. szám

14. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” Hazudnak-e a számok ? (Folytatás az 5-ik oldalról.) kötetben vannak az általános adatok; a második kötet minden egyes felekezetet külön tárgyal, közölvén történetét, hitelveit és kormányzatának leírását is. Ez a második kötet valóságos egye­temes egyháztörténeti encyclopaedia, a melynek tárgymutatója is kitűnő. A független, vagyis más egyházközségekkel szervezeti kapcso­latban nem álló egyházközségeket, a melyeknek száma 16 év alatt 155-ről 1079-re szökött föl, egy felekezetnek tekintve, 1906-ban, összesen 186 felekezet volt Amerikában. Ezek közül 154 felekezet 27 felekezet-családba van csoportosítva, 32 pedig mint egyedül álló felekezet szerepel. A felekezetek száma 1890-nel szemben 41 -gyei szaporodott. Az egyháztagok számát 1890-ben és 1906-ban, valamint a szaporulatot számokban és Százalékban, a következő táblázat teszi szemlélhetővé: 1890 1906 14,006.187 20,287.742 6,241.708 12.079.142 166.125 256.647 600 129.606 Protestáns egyházak Róm. kath. egyház Mormonok Kel. orthodox egyházak Zsidók*) Egyéb vall. testületek Szaporulat Százalék 6,280.555 44-8 5,837.434 93-5 90.522 54'5 129.006 21.5010 130.496 51.838 101.457 81.852 30.313 57-9 Összesen.............20,597.954 32,936.445 12,367.530 60-4 Látható tehát, hogy az egyháztagok száma 16 év alatt 60 százalékkal szaporodott, holott a lakosság ez idő alatt csak mint­egy 30 százalékkal nőtt Az -egyházi munka tehát kétségkívül nagyot haladt. Látható továbbá, hogy mig a protestáns egyházak tényleges szaporulata körülbelül 450.000-rel több a kath. egyházé­nál, aránylagos szaporulatuk nem egészen másfélszeres volt, a mi­vel szemben a kath. egyház tagjainak száma csaknem megkétszere­ződött, Mi okozta a szaporodás ezen föltűnő aránytalanságát? A sta­tisztikai hivatal két okkal igyekszik erre választ adni; 1) a nagy bevándorlás, a mely az utolsó 16 év alatt főleg a kath. országokból jött; 2; a protestáns és katholikuz egyházak tagszámitási rend­szere közti, már említett különbség. Az áttérésekről nincs statisz­tikánk; de nincs tudomásunk róla, hogy a kath. egyház térítési kísérletei az Egyesült Államok területén — kivéve az lndiánusok között — nagyobb sikerrel jártak volna. E tekintetben inkább a protestánsok dicsekedhetnek sikerrel, még pedig úgy a katholiku. sok, mint a zsidók és pogányok között. Szerecsen, khinai vagy japáni hive a kath. egyháznak itt igen kevés van. A főok tehát minden eseten a nagy kath. bevándorlás, a mely, ha még 50 évig igy tartana, képes lenne az Egyesült Államokat eddigi protestáns jellegükből kivetkőztetni. Sok amerikai a miatt oly nagy ellen­sége a bevándorlásnak, mert a katholicismus terjedésétől a köztár­sasági intézményeket félti. Ily nagy aggodalomra azonban aligha van ok. Mert, hogy az egyháztagságra vonatkozó számok ez esetben „hazudnak“, kitűnik a következő adatokból is; Protestáns Egyházközségek száma 194.497 Templomok ,, 278.950 Bérelt helyiségek ,, 12.994 A templomok ülőhelyeinek sz. 53,282.445 Különösen ez az utolsó sor mutatja a tagszámitási rendszer visszásságát. A protestánsok 20 millió tagot mutatnak ki, de Katholikus 12.472 12.181 518 4.494.377 *) A zsidóknál ez alkalommal nem lehet összehasonlítást tenni, mert 1890-ben a családtagokat is beszámították, 1906.ban pedig csak a családfőket. 40. szám. 1910 október 1. templomaikban 53 millió embernek vau ülőhelye. A katholikusok 12 millió tagot mutatnak ki, de csak 4| millió ember számára van ülőhelyük. Vagyis a katholikusok tudják, hogy a kiket ők,Ragok­nak“ neveznek, azoknak csak harmadrésze jár templomba. Ellen­ben a protestáns templomokba több mint kétszer annyi ember jár, mint a hány „tagot“ mutatnak ki. A protestáns egyházak között első helyen állt a methodista felekezet-család (18 felekezet) 5,749.838 taggal; a szaporulat 1,160.554, vagyis 25-3%. Második helyen állt a baptista felekezet- család (16 felekezet) 5,662.234 taggal; a szaporulat 1,949.766, vagyis 52-5%. Harmadiknak következett a református-presbyteriá- nus felekezet-család (16 felezezet) 2,280.069 taggal; a szaporulat 692.760, vagyis 43-7%. A református-presbyteriánus felekezet-családnak 1906-ban 14.495 lelkésze és 18.017 temploma volt; az utóbbiak értéket 181 millió dollárra (180,137.693) becsülték, és ülőhelyeik száma 5,883.473 volt. Szülőhazánkról szokták mondani ellenségei, hogy a nyelvek különfélesége miatt valóságos bábeli zűrzavar uralkodik benne. Pedig hát mi az az Amerikában beszélt nyelvek sokasága mellett! Hisz istenitisztelet az angolon kívül nem kevesebb mint negyven tartottak; még pedig; arab, cseh, dán, észt, finn, flandriai, francia, gaél (ir), görög, hollandus, horvát, (többféle) indiánus, islandi, japáni, khinai, kis-orosz, lapp, lengyel, lett, litván, magyar, montenegrói (?), német, norvég, oláh, olasz, orosz, örmény, por­tugál, ruthén, spanyol, svéd, szerb, szlovén, syriai (ó és uj), tót, velszi, vend és zsid9 (yiddish) nyelven. Tiszta magyar gyülekezet 61 volt, összesen 27.028 taggal. Olyan gyülekezet, a melyben a magyaron kívül egy vagy több más nyelven is hirdették az igét, 21 volt, összesen 23.007 taggal, hogy ezek közül hány volt a magyar tag, nem tudjuk. Ezek a „vegyes“ gyülekezetek nagyobb részt katholikus és baptista missiók voltak; egy volt református; magyar-tót. Furcsaságként említhető föl, hogy egy baptista missióban khinai, görög, magyar, lengyel és tót, egy katholikus missióban pedig görög, magyar, oláh és orosz nyelven hirdették az igét. (Ez utóbbi valószínűleg görög-egyesült missió volt.) A tiszta magyar egyházak a következőképen oszlottak meg; Egyház Tag Katholikus........................................ 17 16.082 Református-presbyteriánus.............. 43 10.898 Baptista............................................ 1 48 Összesen................. 61 27.028 Ne feledjük el, hogy ez 1906-ban volt. Azóta az amerikai ma­gyar egyházi élet is fejlődött valamelyest, hár korántsem kielégítő mértékben és a magyar lutheránusoknak is van már egy külön egyházuk Clevelandban. Felhívás a llel'. Egyesület osztályaihoz. Tisztelt Jegyző Ur! Van szerencsém becses tudomására hozni, miszerint az alap­szabály VI. szakasz 43 es 44. paragrafusai által előirt közgyűlés 1910 október 12-én fogja kezdetét venni Pittsburg, Pa.-ban. Szeretettel kérem az osztály tisztviselőit, hogy a gyűlésre küldendő képviselőt megválasztani és a képviselő nevet velem legkésőbb 1910 szeptember 15-ig tudatni szíveskedjenek. Szeretettel kérem az olyan osztályokat, melyeknek nincsen elég tagjuk arra, hogy képviselőt küldhessenek, szíveskedjenek a tagok számát az alapszabály által előirt számra kiegészíteni, ez által is kimutatván Egyesületünk iránti ragaszkodásukat. A gyűlés helyéről és a képviselők fogadásáról a vendéglátó 15. számú Pittsburg, Pa. osztály' fog gondoskodni és a megvá­lasztott képviselőket értesíteni. Gyülekezési helyül a pittsburgi magyar reí. egyház iskola helyisége van kijelölve. Kelt Toledó, O. 1910 aug. 1 én. MOLNÁR ISTVÁN v. t. jegyző.

Next

/
Thumbnails
Contents