Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-10-01 / 40. szám
14. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” Hazudnak-e a számok ? (Folytatás az 5-ik oldalról.) kötetben vannak az általános adatok; a második kötet minden egyes felekezetet külön tárgyal, közölvén történetét, hitelveit és kormányzatának leírását is. Ez a második kötet valóságos egyetemes egyháztörténeti encyclopaedia, a melynek tárgymutatója is kitűnő. A független, vagyis más egyházközségekkel szervezeti kapcsolatban nem álló egyházközségeket, a melyeknek száma 16 év alatt 155-ről 1079-re szökött föl, egy felekezetnek tekintve, 1906-ban, összesen 186 felekezet volt Amerikában. Ezek közül 154 felekezet 27 felekezet-családba van csoportosítva, 32 pedig mint egyedül álló felekezet szerepel. A felekezetek száma 1890-nel szemben 41 -gyei szaporodott. Az egyháztagok számát 1890-ben és 1906-ban, valamint a szaporulatot számokban és Százalékban, a következő táblázat teszi szemlélhetővé: 1890 1906 14,006.187 20,287.742 6,241.708 12.079.142 166.125 256.647 600 129.606 Protestáns egyházak Róm. kath. egyház Mormonok Kel. orthodox egyházak Zsidók*) Egyéb vall. testületek Szaporulat Százalék 6,280.555 44-8 5,837.434 93-5 90.522 54'5 129.006 21.5010 130.496 51.838 101.457 81.852 30.313 57-9 Összesen.............20,597.954 32,936.445 12,367.530 60-4 Látható tehát, hogy az egyháztagok száma 16 év alatt 60 százalékkal szaporodott, holott a lakosság ez idő alatt csak mintegy 30 százalékkal nőtt Az -egyházi munka tehát kétségkívül nagyot haladt. Látható továbbá, hogy mig a protestáns egyházak tényleges szaporulata körülbelül 450.000-rel több a kath. egyházénál, aránylagos szaporulatuk nem egészen másfélszeres volt, a mivel szemben a kath. egyház tagjainak száma csaknem megkétszereződött, Mi okozta a szaporodás ezen föltűnő aránytalanságát? A statisztikai hivatal két okkal igyekszik erre választ adni; 1) a nagy bevándorlás, a mely az utolsó 16 év alatt főleg a kath. országokból jött; 2; a protestáns és katholikuz egyházak tagszámitási rendszere közti, már említett különbség. Az áttérésekről nincs statisztikánk; de nincs tudomásunk róla, hogy a kath. egyház térítési kísérletei az Egyesült Államok területén — kivéve az lndiánusok között — nagyobb sikerrel jártak volna. E tekintetben inkább a protestánsok dicsekedhetnek sikerrel, még pedig úgy a katholiku. sok, mint a zsidók és pogányok között. Szerecsen, khinai vagy japáni hive a kath. egyháznak itt igen kevés van. A főok tehát minden eseten a nagy kath. bevándorlás, a mely, ha még 50 évig igy tartana, képes lenne az Egyesült Államokat eddigi protestáns jellegükből kivetkőztetni. Sok amerikai a miatt oly nagy ellensége a bevándorlásnak, mert a katholicismus terjedésétől a köztársasági intézményeket félti. Ily nagy aggodalomra azonban aligha van ok. Mert, hogy az egyháztagságra vonatkozó számok ez esetben „hazudnak“, kitűnik a következő adatokból is; Protestáns Egyházközségek száma 194.497 Templomok ,, 278.950 Bérelt helyiségek ,, 12.994 A templomok ülőhelyeinek sz. 53,282.445 Különösen ez az utolsó sor mutatja a tagszámitási rendszer visszásságát. A protestánsok 20 millió tagot mutatnak ki, de Katholikus 12.472 12.181 518 4.494.377 *) A zsidóknál ez alkalommal nem lehet összehasonlítást tenni, mert 1890-ben a családtagokat is beszámították, 1906.ban pedig csak a családfőket. 40. szám. 1910 október 1. templomaikban 53 millió embernek vau ülőhelye. A katholikusok 12 millió tagot mutatnak ki, de csak 4| millió ember számára van ülőhelyük. Vagyis a katholikusok tudják, hogy a kiket ők,Ragoknak“ neveznek, azoknak csak harmadrésze jár templomba. Ellenben a protestáns templomokba több mint kétszer annyi ember jár, mint a hány „tagot“ mutatnak ki. A protestáns egyházak között első helyen állt a methodista felekezet-család (18 felekezet) 5,749.838 taggal; a szaporulat 1,160.554, vagyis 25-3%. Második helyen állt a baptista felekezet- család (16 felekezet) 5,662.234 taggal; a szaporulat 1,949.766, vagyis 52-5%. Harmadiknak következett a református-presbyteriá- nus felekezet-család (16 felezezet) 2,280.069 taggal; a szaporulat 692.760, vagyis 43-7%. A református-presbyteriánus felekezet-családnak 1906-ban 14.495 lelkésze és 18.017 temploma volt; az utóbbiak értéket 181 millió dollárra (180,137.693) becsülték, és ülőhelyeik száma 5,883.473 volt. Szülőhazánkról szokták mondani ellenségei, hogy a nyelvek különfélesége miatt valóságos bábeli zűrzavar uralkodik benne. Pedig hát mi az az Amerikában beszélt nyelvek sokasága mellett! Hisz istenitisztelet az angolon kívül nem kevesebb mint negyven tartottak; még pedig; arab, cseh, dán, észt, finn, flandriai, francia, gaél (ir), görög, hollandus, horvát, (többféle) indiánus, islandi, japáni, khinai, kis-orosz, lapp, lengyel, lett, litván, magyar, montenegrói (?), német, norvég, oláh, olasz, orosz, örmény, portugál, ruthén, spanyol, svéd, szerb, szlovén, syriai (ó és uj), tót, velszi, vend és zsid9 (yiddish) nyelven. Tiszta magyar gyülekezet 61 volt, összesen 27.028 taggal. Olyan gyülekezet, a melyben a magyaron kívül egy vagy több más nyelven is hirdették az igét, 21 volt, összesen 23.007 taggal, hogy ezek közül hány volt a magyar tag, nem tudjuk. Ezek a „vegyes“ gyülekezetek nagyobb részt katholikus és baptista missiók voltak; egy volt református; magyar-tót. Furcsaságként említhető föl, hogy egy baptista missióban khinai, görög, magyar, lengyel és tót, egy katholikus missióban pedig görög, magyar, oláh és orosz nyelven hirdették az igét. (Ez utóbbi valószínűleg görög-egyesült missió volt.) A tiszta magyar egyházak a következőképen oszlottak meg; Egyház Tag Katholikus........................................ 17 16.082 Református-presbyteriánus.............. 43 10.898 Baptista............................................ 1 48 Összesen................. 61 27.028 Ne feledjük el, hogy ez 1906-ban volt. Azóta az amerikai magyar egyházi élet is fejlődött valamelyest, hár korántsem kielégítő mértékben és a magyar lutheránusoknak is van már egy külön egyházuk Clevelandban. Felhívás a llel'. Egyesület osztályaihoz. Tisztelt Jegyző Ur! Van szerencsém becses tudomására hozni, miszerint az alapszabály VI. szakasz 43 es 44. paragrafusai által előirt közgyűlés 1910 október 12-én fogja kezdetét venni Pittsburg, Pa.-ban. Szeretettel kérem az osztály tisztviselőit, hogy a gyűlésre küldendő képviselőt megválasztani és a képviselő nevet velem legkésőbb 1910 szeptember 15-ig tudatni szíveskedjenek. Szeretettel kérem az olyan osztályokat, melyeknek nincsen elég tagjuk arra, hogy képviselőt küldhessenek, szíveskedjenek a tagok számát az alapszabály által előirt számra kiegészíteni, ez által is kimutatván Egyesületünk iránti ragaszkodásukat. A gyűlés helyéről és a képviselők fogadásáról a vendéglátó 15. számú Pittsburg, Pa. osztály' fog gondoskodni és a megválasztott képviselőket értesíteni. Gyülekezési helyül a pittsburgi magyar reí. egyház iskola helyisége van kijelölve. Kelt Toledó, O. 1910 aug. 1 én. MOLNÁR ISTVÁN v. t. jegyző.