Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-09-10 / 37. szám
6. oldal. ,,Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ 37. szám. 1910. szeptember 10. p ■===1 Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. A Ref. Church U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. FELELŐS SZERKESZTŐ: HANKÓ M. GYULA youngstowni ref. lelkész. FŐMUNKATÁRSAK: HARSÁNY1 LÁSZLÓ KOVÁCS ENDRE new yorki ref. lelkész. daytoni ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesítés és előfizetések, hirdetések és felszólalások e czimre küldendők: Rev. Julius M. Mankó P. O. Box -420, Youngstown, O. EDITOR: Rev. JULIUS M. HANKO. PUBLICATION OFFICE: Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, 0. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half year $1.50. * a ié cTUit olvassunk? A mai kornak szédületesen gyors haladása mindig újabb és újabb követelésekkel lép az olyan emberek elé, kik ennek a haladásnak vívmányai által elért jobb, szebb és könnyebb életet a maguk részére is biztosítani akarják. E követelések közé tartozik a rendes, mindennapos olvasás. Valamikor régen meg tudtak az emberek élni s jövőjüket sem vette körül a bizonytalanság homálya még akkor sem, ha hírét sem hallották a betűnek. Ma már megszámlálhatatlan nehézségekbe ütközik az Írni és olvasni nem tudó ember. Minden percben ki lehet téve annak, hogy a gonosz fondorkodás áldozatául essék. De nemcsak az irás-olvasás mesterségének megtanulása kötelező a modern emberre, hanem annak legintenzivebb gyakorlati kihasználása is. Tudnia kell a világ folyását, hogy váratlanul és készületlenül ne érjék őt a társadalmi, gazdasági, ipari és egyéb áramlatok ; ismernie kell amaz elveket és igazságokat, melyek a viszonyok alakulására nagy befolyással bírnak; értenie kell hozzá, hogy életében hogyan érvényesítse azokat a saját és a közjó érdekében, nehogy előmenetelének útja el legyen torlaszolva. Az újságok és könyvek szorgalmas olvasása nagy segítsége^ nyújtanak az ember felvilágosítására. Ezért van az, hogy a legújabb kornak élni óhajtó népeinél az olvasás nem unaloműző időtöltés, hanem kulturszükség. Szükségük van rá, mint a mindennapi kenyérre. A mi magyar népünk sokat mulasztott e téren. Sokat is vesztett vele. Éppen azért nem lehet eléggé hangsúlyozni e hiány pótlásának sürgős voltát. A kor követeli ezt tőlünk. Nem élhetünk a XX. században úgy, mint a XVI. században éltek az emberek, mert nem lelnénk örömet napjainkban, ha nem alkalmazkodnánk napjaink kívánalmaihoz, ha nem illeszkednénk korunkhoz. És mert némelyek e feladat mikénti betöltését helytelenül fogták fel s roszul válogatott olvasmányaikkal ahelyett, hogy nyertek volna, saját romlásuknak voltak okozói : nem mellőzhetjük hideg közönynyel azt a kérdést sem, hogy mit olvassunk. Azt hiszem, hogy minden könyv érdemes az áttanulmányozásra, amelyik kiállotta az idők kemény próbáit. Az ilyen könyvek között a legelső helyen áll a biblia. Tanításai egyetemesek, örökkévalók; erkölcsi elvei mindig időszerűek. Minden alkalomra találunk benne megfelelő útbaigazítást és az élet minden körülményeire találó jótanácsot. Forgassuk azért a biblia lapjait. Ne tartsuk a ládafiók fenekén. Arra való az, hogy boldogító igazságai cselekedeteink szabályozói legyenek, hogy a belőle kiáradó szellemet lelkűnkbe oltva felvértezzük magunkat a hitnek, szeretetnek erős mellvasába s eképen meg tudhassunk felelni becsülettel emberi tisztünknek. Hogy pedig a bibliai tanítások értékét méltányolni s kellő képen javunkra fordítani képesek legyünk, tájékozódjunk korunk irányzata és eseményei felől. Olvassunk jó könyveket és újságokat. Az utóbbiból is a legjobb cikkeket. Vannak emberek, akik a lapoknak legtöbb figyelmet érdemlő írásait még futólagosán sem nézik át, legfeljebb a címét olvassák el, ellenben valósággal kiböngészik az olyan híradásokat és elbeszéléseket, melyek kárörömet, irigységet, bosszuállást vagy más erkölcstelen érzést ébreszthetnek bennök. Némelyek kikutatják a legtisztességtelenebb hangú és tartalmú regényeket, újságokat és szinte kéjelegnek az efajta ocs- mány munkákban. Belemámorosodnak, mint a részeges ember a szeszes italok mértéktelen élvezetébe, mig lassan belebódul fejük, a bűnre amúgy is hajlandósággal biró indulataik között megfogan a gonosz csirája, meggyökeresedik s a legképtelenebb ábrándokkal, a legferdébb fogalmakkal akarnak hirt, dicsőséget szerezni, embereket, pénzt, hatalmat hódítani. Olvasóink bizonyára átlátják, hogy üdvös dolog megakadályozni a fenti csoportra osztható emberek igyekvését, kik nyíltan és titokban nyúlnak a nem nekik való olvasmányok után. Talán idővel az illetők hálával fognak visszagondolni az ilyen szolgálatra. Van elég kifogástalan újságunk, vannak irodalmi remekműveink, épületes szakmunkáink : ezek terjedését segítsük elő. De ha felebarátunkra tudunk gondolni, magunktól is vonjuk meg a lélek tisztaságát megmételyező olvasmányokat. Hagyjuk félbe az olyan cikk olvasását, mely bűnös gerjedelemre indít s vétkes gondolatokat termel elménkben. Csapjuk tüzbe az ilyen célzattal megirt könyvet és újságot! Ez az orvossága a lelkűnkben általok keletkezett bajnak. Mindenkinek szüksége van jó olvasmányra, ha olvas. De egy és ugyanazon olvasmány sem egyforma hatással van minden olvasóra. A jó olvasmány olyan, mint az orvosság: nem gyógyít minden betegséget. Az orvosságot a betegséghez kell előírni. Ha valaki saját betegségét nem tudja felismerni s nem ismeri a gyógyszereket : ne nyúljon hozzájok. Ne válogasson a könyvtárban és az újságok között a maga belátása szerint az olyan ember, ki maga sem tudja, mit szabad és mit kívánatos dolog neki elolvasni. De ha aztán kezében van a helyesen kiszemelt olvasmány, olvassa el gondosan. Inkább kevesebbet olvassunk, de figyelme, sen. Gondoljuk át többször olvasmányunk tárgyát, mert különben nem fogjuk jól megérteni s talán többet olvashatnánk e megjegyzésben ajánlottak megfogadása nélkül, talán többet is tudnánk, ,]e_roszul, ami hajítófát sem ér, emigy meg kevesebbet tudunk, talán, de jól-. S ez megéri az érte hozott áldozatot. Beaver-Falls, Pa. Bogár Lajos, ref. lelkész.
