Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-07-23 / 30. szám
6. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ 30. szám. 1910. julius 23. p ~ ~~ B Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, XJ. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. A Rel. Church U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. FELELŐS SZERKESZTŐK: HANKO M. GYULA és SCHÓDLE GY. ÁDÁM youngstowni ref. lelkészek. FŐMUNKATÁRSAK: HARSÁNYI LÁSZLÓ KOVÁCS ENDRE new yorki ref. lelkész. daytoni ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, 0. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesités és előfizetések, hirdetések és felszólalásoké czimre küldendők: Rév. Julius M. Mankó F. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. A. G. SCHODLE PUBLICATION OFFICE: Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, 0. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half year $1.50. Ill =------É Gyermeknevelésünk. Református egyházunkat azon nagy célokkal szemben, melyeket maga elé tűzött és amelyekért küzd, nem hasonlíthatjuk egyébhez, mint egy kis mécseshez, melyet hogy észrevegyenek, hogy világítson, hogy me- legéből-világából minél többen részsesüljenek, kénytelenek vagyunk helyről-helyre, városról-városra hordozni és mégis, még igy sem vagyunk képesek elérni ama nagy célokat, melyeket református egyházunkban kívánunk elérni. Gyermekeink nevelése érdekében tettünk s teszünk máig is minden lehetőt, hogy a tudomány világát, a jó erkölcsök balzsamát beplántáljuk magyar származású, magyarul jól-rosszul beszélő gyermekeink szivébe. E nemes célt tüztük magunk elé amidőn e hónapban magyar iskolákat létesítettünk, hogy azokban a magyar nyelv és a magyar nemzet történetét ismertessük. Hogy milyen égető szükségünk van ezen intézményre, azt tudja, érzi minden magyar szülő. Nincs okunk panaszkodni a szülők részéről ez ügyben, mert látjuk ugyanis, hogy majd minden magyarlakta helyen a szülők készséggel meghozzák az áldozatot, hogy gyermekeik magyar nyelven taníttassanak, bár még mindig vannak szülők, kik ez ügy iránt hideg közönyösséget mutatnak. Hogy pedig e hideg közönyösségnek káros következményeit csak magunk fogjuk érezni, az bizonyos. Hiszen, ha kertünkben idejében nem irtjuk a dudvát, nem sok idő keli s a jóféle növény elsat- nyul, a dudva pedig megnövekszik. Megnövekszik pedig annyira, hogy a jóféle növényt is meggátolja érésében. Éppen igy vagyunk gyermekeink okos célszerű nevelése, oktatásával szemben is. Ha azok elméjének oktatását, kiművelését elmulasztjuk, vájjon mi módon menthetjük meg őket a tudatlanságtól és gyarlóságtól? A református egyháznak tehát a gyermeknevelésre nézve oly fontos hivatása van, mely minden református ember munkás szeretetére és áldozatára érdemes. Egyházunk e távol idegenben egy nagy eszmét képvisel és kiváló missiót teljesít. Irodalmi tevékenység utján is termékenyíteni, gazdagítani és virágzásra emelni a magyar református egyházat és a nemzeti kultúrát: ez a mi társulatunk célja; a sajtó és egyesülés utján az evangéliomból ujjászülö és nemesitő erőket vinni be a magyar egyházi és valláserkölcsi életbe: ez a mi magasztos hivatásunk; a sok oldalról szorongatott és sok tekintetben háttérbe szorult magyar reformátusságnak sajnosán meglazult életét erőteljes munkálkodás által jó hírnévre felemelni: ez a mi állandó törekvésünk. Ilyen életnemesitő munkásságra gyermekeink körében állandóan szükség van, mert azok a társadalmi tényezők rájuk hatása folytán az idők folyamán elbágyadnak, sőt néha tespedésbe jutnak, vagy éppen degenerálódnak; mint a legnemesebb állatfaj vagy növényi élet is elkor- csosul vagy elfajzik, ha időnkint nem nemesíti meg vagy nem oltja be az emberi szorgalom vagy szakértelem. A jelenkorban pedig, amikor általános a panasz, hogy gyermekeinkben ajó erkölcsök meglazulnak, kétszeres a szükség, hogy a gyermeki szivek tanítás és oktatás által megnemesittessenek. E nagy és nehéz munkában fáradozunk immár néhány év nyarán keresztül, amidőn gyermekeink nyári szünidejét felhasználva, azokat magyar nyelvű oktatásban részesítjük. Szegényes eszközökkel, csendben és zajtalanul dolgozgatunk, de immár számottevő eredménynyel. Az időkoronként belopódzó közöny, kételkedés és féltékenység jegét sikerült immár felolvasztanunk s erős a reményünk, hogy buzgó fáradozásainkat siker fogja koronázni. Hogy pedig magyar nyelvű oktatásunk az összes magyar iskolákban egyöntetű legyen, e helyen bátorkodom felhivni a magyar református lelkész urak és iskola vezetők becses figyelmét arra vonatkozólag, vájjon nem volne-e célszerű, a magyar iskolák részére magyar könyvekről gondoskodni, azokat beszerezni, olyanformán, hogy az összes magyar iskolák növendékei egyforma könyvekből tanulnának. Ugyancsak rendszeresítés céljából nem lehetne-e kivihető, hogy a gyermekek mindenhol egy a gyülekezet által megszabott tandijat űzetnék? Ugyancsak a tanítási időre vonatkozólag is határozatot kellene hoznunk. Könnyen teljesíthető tervek ezek s ezen szabályok betöltése által elérnők azt, hogy iskolánkban egyöntetű tanítási rendszer alapján oktatnék az amerikai magyar gyermekeket. So, Bend, Ind, Bertók Béla, pef. lelkész,
