Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-07-09 / 28. szám
0, oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ 28. szám. 1910. julius 9. & ^ Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. A Ref. Church U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. FELELŐS SZERKESZTŐK: HANKÓ M. GYULA és SCHÓDLE GY. ÁDÁM youngstowni ref. lelkészek. FŐMUNKATÁRSAK: HARSÁNYl LÁSZLÓ KOVÁCS ENDRE new yorki ref. lelkész. daytoni ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesités és előfizetések, hirdetések és felszólalásoké ezimre küldendők: Rév. Julius M. Hankó P. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. A. G. SCHODLE PUBLICATION OFFICE: Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, O. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half year $1.50. Mount Vernonban. ii. Állításait példákkal is próbálta igazolni. Szinte belemelegedett előadásába. Némelyik állításától mintha maga is megdöbbent volna. Elmondta, hogy a spanyol-amerikai bábomban a hadbíróság elitéit és kivégeztetett egy négert, mert az ellenséget ügyes csellel kijátszotta-! „Ha mellettünk tud igy harcolni, ellenünk is fog tudni, — úgymond — mert a néger hamar átpártol s megvesztegethető.“ Ez volt a halálos Ítéletnek az alapja. S mintha gyanakodna hiszékenységemben, megtörülte homlokát s igy folytatta: Azt sem hiszi ön, hogy Lee E. Róbert generális leányát megbüntették, mert villamoson egyszer a feketék szakaszában ült? Azt sem, hogy 'Georgiában egy néger papot felakasztottak, mert népének jogait a fehérekével egyenlőnek mondotta? Meg hogy csak 4 héttel ezelőtt is e helytől nehány mértföldnyire, Alexandriában meglincseltek az utcán egy fekete embert, kinek családja senkihez sem fordulhatott elégtételért? Nem hinné el, csak ha itt laknék közöttünk, hogy hiába folyt el a sok vér a gettisburgi nagy csatában, hiába volt Lincoln minden áldozatra kész barátsága, Roosevelt rokonszenve s az északi államok keresztyén népeinek rokonszenve: a viszonyok ma sem sokkal jobbak mint hajdanában. . . . Megkérdeztem tőle, hogy mit gondol Taft felől. 0 se hideg, se meleg irányunkban — válaszolá. Különben sem parancsolhatna rá az államokra, hogy szüntessék meg az eddigi állapotokat. Az államok nagy függetlenséget s igen sok önkormányzati szabadságot élveznek. A hatalom a fehérek kezében van, még ott is, a hol a lakosság nagyobb része néger, ügy tehetnek, a hogyan ők akarnak. Ezért nincs a szenátorok között még ma sem néger ember. Bennünket a törvény nem véd, csak sújt. Egy ilyen törvénynek lett áldozata egyik barátom is. Szeretett egy fehér leányt, ki viszonozta is szerelmét. De egymáséi nem lehettek. Nem használt semmit a leány fogadása, hogy ha az ő felesége nem lehet, senki másé nem akar lenni. A biró azt felelte, hogy a fenyegetéstől való félelem miatt tesz ilyen vallomást s házassági egybekelésüket megakadályozta. Persze, barátom szerencsétlen felgerjedésében meglőtte a bírót s önmagát is. Érette lakolni kellett a többi négernek is. Ugy-e szomorú történet? Egy az ezer meg ezer hasonló közül. — Mi az oka annak az állapotnak, barátságtalan viszonynak? — szakítottam félbe őt. Testi, lelki vagy erkölcsi fogyatékossága a néger fajnak? — Röviden elmondom — kezdte ismét. A mi feketeségünk. Ez az oka. Nem vagyunk tetszetős kül- seiiek. Nem Kék vér folydogál ereinkben. Más a bőrünk. Ön jól tudja, hogy az emberek sokat adnak a külsőre. Még sokáig igy lesz ez. De majd megsegít az Isten. Mert az ember azt nézi, ami szeme előtt vagyon, de az Isten azt nézi ami a szivben vagyon. Az utolsó mondatot a bibliából idézte. Igent bólintottam a fejemmel. A látható boldogság jele futott végig arcán. Ha tovább igy halad a beszélgetés, szemei igen megnedvesednek. De más témát kezdett. Megbátorodva nézett szemem közé: — Mondja, a maga népének van-e sok baja ? Nem sokáig maradhattunk együtt. A csoport már ment ki a kapun az érkező villanyos elébe. Mig utá- nok ballagtam, eszembe jutott: mily sok fehér ember van, kinek a lelke fekete, s mily sok fekete ember, kinek a lelke fehér . . . Beaver Falls, Pa. BOGÁR LAJOS, ref. lelkész.
