Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-06-18 / 25. szám
1 6. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ 25. szám. 1910. junuis 18. Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. 8. A Ref. Church U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. FELELŐS SZERKESZTŐK: HANKÓ M. GYULA és SCHÓDLE GY. ÁDÁM youngstowni ref. lelkészek. FŐMUNKATÁRSAK: HARSÁNY! LÁSZLÓ KOVÁCS ENDRE new yorki ref. lelkész. daytoni ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesités és előfizetések, hirdetések és felszólalásoké ezitnre küldendők: Rév. Julius M. Hankó P. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. A. G. SCHODLE PUBLICATION. OFFICE: Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, 0. Álom és valóság. Roosevelt Tivadar, a nagy amerikai köztársaságnak első magánpolgára, csak nem régen azt mondá Magyar- országon, liogy ö tiszteli és szereti a magyart, mert ismeri ezer éves történetét s ismeri az amerikai magyarságot is. Lelkesedve hallgatták lelkes beszédét otthon és örömmel és büszkeséggel olvastuk azokat az amerikai világlapokban mi is, mert nagy ember szájából régen nem hallott ilyen ítéletet a magyar s a magyarról Amerika. De aztán kétkedés szállott lelkünkre, mert mi is ismerjük a magyart és érezzük a magyar ellen való gyűlölet és megvetés terhét: Roosevelt beszéde álom-e hát vagy valóság? * Századok óta küzd a magyar szeretet hazája szabadságáért s küzdelmeiben hazájáért szívesen és lelkesedéssel áldozta vagyonát és vérét. Legutóbbi küzdelmében lelkesedését aprópénzre váltá s oda adta hazáját ősi ellenségének: Csodáljuk-e hát, ha boldogtalan s ha nincs meg hazája szabadsága? Csodáljuk-e, ha a szegény föld népe, mely nem folyhat be szülőföldje sorsának intézésébe, vándorbotot vesz a kezébe, hogy a szegénység és elnyomatás elől Amerika szabadföldjét keresse? Csodáljuk-e, hogy ma lehet „amerikai magyarságról “beszélni? Nohát beszéljünk az amerikai magyarságról! * Szomorú temetésen vagyok, az egyszerű koporsót nem állják körül a szerető feleség, és gyermekek, csak egypár magyar nézi azt szomorú szemmel. A koporsó egy gyilkost takar el, egy gyilkost, ki otthon hagyván szeretteit, bosszú éveken át járt itt a bűn utján, hogy életét a bitófán végezze be. Az újságok részletesen megírták, hogy magyar volt, hogy egy magyar testvérét ölte meg, ennek felesége biztatására, hogy aztán zavartalanul élhessen vele. * Bál van, egyházi bál; mert szegény az eklézsia s csak igy lehet hamarosan pénzt csinálni. Táncolnak ingujjra vetkezve, kalap a fejen, szivar a szájban, sörös üveg a kézben. Itt egy ősz magyar dülöng részegen, ott a siró csecsemőt anyja pálinkás kenyérrel altatja; itt egy pár részeg dulakodik s hadonász bicskával, ott a lelkész ur iszik és gyönyörködik a szép mulatságban s a gyorsan szaporodó dollárokban, melyek az egyház üres pénztárát vannak hivatva megtölteni. * Egyleti gyűlésen vagyunk, hol valami lényegtelen kérdést épén most tárgyalnak. A’z idegen nem értené, hogy miért kell egyszerre hat embernek is kiabálni, de mi értjük, mert tudjuk, hogy magyarok gyüléseznek s türelemmel várjuk az eredményt. Az eredmény pedig az, hogy a határozattal elégedetlen kisebbség ott hagyja az egyletet s uj egyletet alakit, pedig immár tiz egylete van e városban lakó, mintegy kétezer lelket számláló magyarságnak. De meg kell mutatni Rooseveltnek, hogy magyarok vagyunk, méltók az ő tiszteletére és szeretetére, azért a hányán vagyunk, annyi párton kell állanunk. * Szép egyháza van P. városában a magyar reformátusoknak. A kicsiny számú hittestvéreket az amerikaiak szívesen támogatták, lelkész fizetését kiegészitették, a templom építésre ötannyit is adtak, mint a magyarok. De keresztyéni szeretettől cselekedtek s jó cselekedeteikért semmi egyebet nem vártak, csakhogy jó keresztyének legyenek a magyarok. És a kicsiny egyház lassan erősödött s tagjai számában és a keresztyéni erények gyakorlásában növekedett. Akkor ismét megirigyelte a magyar a magyart: Egy magyar ref. lelkész a szegény haza keserves filléreitől támogatva, megszerez magának néhány jó magyart s a „hazafiság, hithüség“ hangos jelszavával harcot, irtó háborút indít testvérei ellen. * „Gazember“, „bitang“, „tolvaj“, „csaló“, „hazaáruló“, „hitehagyott“: ilyen szavak ékesítik a magyar lapok cikkeit; gyilkosság, asszonyszöktetés minden második hir; igyunk Renner sört, kérjük és igyuk Smith pálinkáját, legjobb orvos Collins és Leonard: igy kiabálnak a magyar lapok hirdetései. * Alom-e vagy valóság mindez? Álonue vagy valóság, hogy Roosevelt szereti a magyart? Álom-e vagy valóság, hogy az amerikai magyarság jobb, mint az otthon élő? Álom lesz-e vagy valóság, hogy az amerikai magyarság fogja megmenteni a magyar hazát? ' M. H. Gy. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half year $1.50.
