Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-01-15 / 3. szám
4. oldal „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 3. szám. 1910. január 15. ( i cA magyar nö. Próbálja valaki megcáfolni azt az állításomat, hogy a magyar nő a teremtés gyöngye, hogy benne egyesül a szeretet, a jóság, a munkásság, a szorgalom, az erény, a szépség. Eszembe jut egy bájos francia költemény: Egy legény szerelmes egy gonoszszivii leányzóba. A leány szerelméért azt kívánja, hogy az hozza el neki anyja szivét. A legény megöli édes anyját, kitépi szivét s fut- va-rohanva viszi a leánynak; útközben, a nagy sietségben elesik s akkor megszólal az édes anya szive: „Édes fiam!? Megütötted magadat?“ Ilyen szive van a magyar nőnek, a magyar anyának is. Gyermekének hálátlansága, engedetlensége, gonoszsága felejtve van, ha azt szenvedni látja. Munkás, szorgalmas-e a magyar nő? Hajnallal kel föl, ellátja a háziállatokat, fej, gyermekeit rendben tartja, kenyeret dagaszt, takarít, főz, elmosogat, varr. Tavasszal: künn a földeken kapál, gyomlál, acatot szúr, taracot irt, a vetés s boronálás körül segit, tyúkot ültet, kacsát kültet, libát tóját, pujkát nevel. Nyáron: megsokasodik a mezei munka, aratás, behordás, cséplés fáradalmai, a tarhonya-csinálás örömei, gyümölcsbefőzés, uborkaeltevés, krumpli kapálás, kender áztatás, len tilolás. Öszrehajlólag a libák tépe- tése, ludtoll kezelése, gyümölcsök szárítása, kukorica törés, szüret, káposztataposás. Télen: tollfosztás, disznóölés, zsirolvasztás, sonka pácolás, kolbász, hurka készítés. De ki tudná mindazt elmondani, hogy mi mindenhez ért a magyar nő, ki tudná mindazt felsorolni, hogy mikben szorgalmatoskodnak a mi asszonyaink. A magyar történelem lapjai telvék a magyar nők dicső tetteivel. A háziasságtól a harcig, a gyöngéd szeretet nyilvánulásaitól az ütközetben részvételig mindenütt segítőtársa, igazi felesége a magyar nő az ö férjének, — felesege, azaz felerésze, kivel együtt képez egy embert. 8 e mellett, hogy a magyar nőt a régi magyar jog példátlan előnyökkel ruházta fel, összehasonlítva a magyar nő előnyös jogi helyzetét a modern európai jog nőkre vonatkozó intézményeivel, — a magyar nő sósom akart uralkodni férjén s mig a háztartás gondjai alul teljesen fölmenté férjét, hogy az tisztán a közügynek és a külső életnek szolgálhasson, — fölényét és és elsőségét mindig elismerte az egyenlőség mellett is s az igazi magyar asszony az ő férjét úgy maguk között, mint mások előtt mindig urának vallja s „Édes uram“- nak szólítja s róla mint „az uram“-ről beszél. E részben érdekes összehasonlítást ad a modern európai nyelvekben szokásos megszólítás, a hogy a más nemzetbeli nő beszél a férjéről. „Mein Mann“ (az emberem) vagy „Mein Gemahl“ (a kivel együtt eszem) a németnek, — „inon mari“ (a házasom) a franciának, „il mio marito“ (a házasom) az olasznak és „my husband“ (a gazdálkodóm) az angolnak. S az „uram“ kifejezés mégsem a rabszolganő megszólítása, mert a magyar nő igazi úrnője a háznak és oszlopa, igazi támasza, kormányzója a családnak. Minden államban a legkisebb állam a család. A család az állam alapja. A család háztartása tükre az állam háztartásának. Az az állam áll szilárd alapon, az gazdag, az boldog, a melyben a legtöbb rendezett ház- tartásu, elégedett, boldog család él. Ha a családban a férj a vezető, a parancsoló, a védő, — viszont a nő a a család diplomatája, szorgalmazója, lelke, s a tapasztalás azt bizonyítja, hogy ba a férj elhal, a nő fel tudja nevelni a gyermekeit tiszteségben, sőt jóllétben is, viszont, ba a nő dől sirba, az élet harcaiban a gyermekek hamar züllésnek indulnak, hacsak a férj uj szerető nőre nem talál, ki nem „gonosz mostoha“, hanem igazi nő és anya. A hol a nő feladata magaslatán áll, szive és lelke egyaránt nemes, Ízlése és modora finom, tudása és szorgalma kifogyhatatlan, — ott a család belső életére csak a sors elháríthatatlan csapásai hozhatnak but és gondot s ezeket is enyhíti s elosztja a női gondosság, tapintat, gyöngédség. Ha tisztaság, rend, házi béke, a terített asztalon Ízletes étel, a gyermekszobában jól nevelt gyermeksereg, a lakás küszöbén a ház angyala, a szerető, szelíd feleség fogadja a férjet — úgy az a férj el sem kívánkozik földi paradicsomából. Az amerikai magyar társadalom életében lépten- nyomon találunk mintaszerű feleségekre, boldog férjekre, példás háztartásra. I)e a bűnös, nagy világias szellem egyre jobban hódit s egyre szaporodnak a családi tűzhely bástyái ellen irányzott támadások. Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja az amerikai magyar nőknek újra meg újra visszatérő, tanácsadó, bátorító, buzdító, lelkesítő, ha kell vigasztaló barátja kíván lenni. Nem fogja takargatni hibáikat, ott a hol vannak, megmondja őszintén, mi a tenni való, hogy erkölcsi életük az otthoni magas szinvonalon megmaradjon, küzdeni fog az idétlen modern törekvések (mint suf- fragette-rendszer, női sociáldemokrácia, szabadszerelem stb.) ellen, de megvédi a magyar nőt mindenütt lovagi- asan és meggyőződés-szerüleg. Miként a természet ölén is akkor van legnagyobb pezsdülés, midőn a nap fenn ragyog az égbolton, — a családi élet is csak akkor lehet kedves, hajókedv, derült kedély, öröm napja szór abba meleg fényt. — A keresztyén nő legyen a család éltető napja. Oh! mig a jókedélyii, vallásos nő minden szépet képes akarni, teremteni, addig a rósz kedélyünél hiányzik a tevékenység, az élet. Legyen azért az amerikai magyar nő a családi életben jókedvű s lelkesülő ! Az amerikai magyar keresztyén nő legyen önzetlen s önfeláldozó övéi iránt. Férje öröme legyen az ő öröme, fájdalma igazán résztvevő szívre nála találjon. S legyen hálás szivii, odaadó s bizalomteljes. Oh, a hol a bizalom hiányzik a családi életben, ott a kedély sötét, a lélek csillagtalan éjszaka. Ne legyen az amerikai magyar nő szeszélyes, ne legyen akaratos. Ne tűrje meg szivében azt a színes, ártalmas férget, mely a békesség nemes rózsatövén élős- ködik. Legyen hűséges az amerikai magyar nő és dolgos. Megelégedett és nem pletykázó. Ne legyen szúró tövis a nyelve. Értse meg, hogy hallgatni arany. Kerülj e. a panaszkodást. Szeresse a rendet, a tisztaságot. Legyenek jó reményei, nem merészek, nem nagyravágyók. De legfőképpen legyen az amerikai magyar nő vallásos. Szeresse Isten házát. Szerettesse meg azt övéivel is. Legyen imádkozó. Imádságos lélekkel tanítsa meg övéit, gyermekeit is imádkozni. Étel előtt, étel után, este, reggel, gyermekei s ő maga is imádkozzék. Youngstown, O. Schódle Q. Adám, ref. lelkész.
