Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-01-15 / 3. szám
2. oldal. „Amerikai Magyar Keformátusok Lapja” 3. szám. 1910. január 15. A South Chicagói és Vidéki Magyar Ref. Egyház 1909. évi jelentése. Az 1909. évi egyházi működésünkről a következőkben nyújtom bejelentésemet: Egyházunk körében 4. helyen, South Chicagóban, Burnsideon, West Pullmanon, Nagy Chicagóban a szokott beosztással tartattak meg a istenitiszteletek 11. hónapon át. — a 12-ik hónapban a lelkész súlyos betegsége folytán, csakis az anya egyházban. Köszöneté helyütt is a szomszéd ref. magyar lelkész nt. Ludman Sándor helyettesítő fáradozásaiért!. . . . Az Úri szent vacsora jegyei mindenkor csakis south chicagói templomunkba szolgáltattak ki és pedig egész éven át 6. alkalommal. Az áldozati kenyeret és bort adományozták a következő hitbuzgó testvérek. Félbőjtben: Zakariás János és neje. Husvétban: Veszelyi Eerencné szül. Várai li Zsuzsánna. Fűnk üstben: Bodnár Imre egyházi algondnok és neje. Uj kenyérre: Balogh Jolán és Nagy Zsuzsika confirmandusok kedves szülői, Balogh Ferenc és neje, úgy Nagy Ferenc és neje. Uj borra: Kozora András és neje. Karácsonyban: Benkő Ferenc egyházi gondnok és neje. A lelkész az úri szent vacsorát kiszolgáltatta egyszer a szórványokban is és pedig Westvillen, Elginen és Jóllétben. a) Confirmatióban részesült .... 9 gyermek b) Keresztel és volt ........... 55 ,, c) Esküvő volt...............................31 ,, d) Temetés volt...............................II ,, Érintenünk kell e helyen, hogy sajnos félre értések — az egyház régi tagjai körében, többeket elkedvetleni- tettek, s a buzgó tevékenységtől visszatartottak — a mi önfen tartó egyházunk fejlődését bén i tóttá. A kiegyenlítési kísérletekben, a külöruben is terhes szétszórt helyeken való egyházi szolgálatban megtörött a lelkész munkaereje, — s igy e neki mindenkor kedves munkatérről visszavonulni. — állásáról lemondani volt kénytelen. Egyebekben felemlítjük, miként a szokásos nyári magyar iskola, úgy a szombati és vasárnapi iskola az egyház körében ez évben is virágzó álapo'tban fel volt tartva. Ref. énekkarunk kitűnő közreműködése ez évben is emelte istenitiszteleteink buzgóságát, sőt énekkarunk mi velődési előadások rendezésével pénzbelileg is támogatta egyházunkat ! . . . Hazafias istenitiszteleteink, gyermek ünnepélyeink, mi velődési estélveink, magyar nemzetségünk erősítését mozdították elő! Ez irányban Burnsidei hittestvéreink egy része, — lelkész kezdeményezésére a ref. ifjúság körében sikkerei alakította meg a szép jövőnek elibe néző „Bethlen Gábor kör“-t. Számadásunkat az ez évi bevétel és kiadásokról a következőkben mutatjuk ki : Számadatok az 1909. évben: I- ső negyedévi bevétel.............$ 325.20 II- sod „ „ 354.94 III- ik „ „ 654.32 LV-ik „ ,. 291.00 Összesen.........$1632.46 I., 11., IIL, IV. évi kiadások . . $1628.06 Pénztárban van . . . $4.40 Ezek a számok, a melyekhez magyarázatul szolgál az miként ez évben egyházunknak rendkívüli kiadásokat is kellett fedezni és hittestvéreink egy része még mindig az elmullott évek gazdasági hanyatlásának következményeit viselte. Városi rendeletből a szenyvizlevezető csöveket kellett tetemes költséggel beállítani, és az ezért ez évre vonatkozóadót lefizetni. Augusztus hó 10-én még nagy tüzveszedelem fenyegette templomunkat s a lelkész lakot. Istennek legyen hála, le nem égtünk, de épületeink kifestése s kijavítása mégis költségeket okozott. Még a tűzveszély előtt, a templom és lelkész lak tetejét újra zsindelyezni kellett, mely munkát szakértő egyházi testvéreink, mérsékelt munkadijak mellett végeztek ugyan, mégis mind e cimeken közel 500 dollár rendkívüli költség fedezéséről kellett gondoskodni egyházunknak. De hát mégis elmondhatjuk, hogy az ur kegyelme velünk volt, mert a régi magyar ref. egyház buzgó hívei és néhány lelkes elöljárója pótolták a hiányt, a hidegek és közönyösök lanyhaságát és egyházunk evangéliumi alapon, mint önálló, ez évben is fentartható volt. Végezetül kér. testvéreim, ez évben is sokszor „megszűnt a mi szivünknek öröme, siralomra fordult a mi örömünk“, (Sir. V. 15. v.) midőn kedveseinket temettük. íme az elhaltak névsora ez évben egyházunkban, a kiknek koporsójok felett hangzott ez évben a gyülekezet lelkészének imája: Sándorka, Nagy József és neje Danyi Zsuzsánna csecsemő kis fia, alig 3 hónapos, N. Chicagóból. Péter Jánosné, szül. Tamás Erzse, 40 éves férjezett, de elvált nő Magyarországról, Seszta Abaujm., itt Chicagóban West Pulmanról. Palika, Mol- már Pál és Túrái Mária, 4 éves kis fia, Chicago, North- sideról. Flóra, Forics Gábor és neje, 3 éves leánykája, szül. Fehér-Gyarmaton, Magyarország, meghalt Pullmanon. Gerecz István, 49 éves családos munkás, szül. Bélye, Gömörm. Magyarországon, meghalt és temetve Milwauke, Vise. Béniké, Pócsik József és neje, Sebestyén Erzsébet, 6 éves tia, N. Chicagóban. István, Fe- rencke, Benkő Ferenc és neje, szül. Serföző Juliánná, csecsemő kis fia 8 napos korában, S. Chicagóból. Kiss János, 45 éves, Székely-Keresztur Timafalva, Erdély- Magyarországról, munkás, WestPullmani lakos. Lajos- ka, Gröbite István és neje, 8 hónapos kis fia, S. Chicagóból. Mária, Téry Gyula és Urszuly Erzsébet, 10 napos csecsemő leánya, S. Chicagóból. Katona Jánosi 28 éves ifjú munkás, Magyarországról Litke, Gömörm. illetőségű West Pullmani lakos, temetve Chicagóba. Az elhunytak, kicsinyek snagyok mindnyájan hittestvéreink, magyar nemzetségünk korán hulló levelei! Béke hamvaikra! Áldás emlékükre! Ezekben adtam köteles jelentéseimet hűségben, sze- retetben, az utolsót, kedves híveimnek ...at. gyülekezetnek ! Idegbetegségem pihenést kiván, igy hát lemondtam és elmegyek közületek; kér. testvérek, a south chicagói és vidéki magyar ref. egyház régi és ma is hü tagjai, Isten kegyelme legyen veletek ! Isten veletek ! Atyámfiái! Legyetek jó egészségben, épüljetek, vigasztalhassatok meg, egy értelembe legyetek, békessége- sen lakjatok, és a szeretetnek, békességnek Istene lészen veletek, köszöntsétek egymást szent csókolással! Az Ur Jézus Krisztusnak kegyelme, az Istennek szerelme és a szent léleknek veletek való közöltetése legyen mindnyájon ti veletek! Ámen. (2. Kor. XIII. 11—13.) Kovácsi Miklós István, ref. lelkész.
