Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-05-14 / 20. szám
8. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” 20. szám 1910. május 14. ÖRÖMHÍR. — 1910. május 15. — (Máté XII: 22—32, 38—42) Aranyige: „A ki én velem nincsen, én ellenem vagyon az; és aki én velem együtt nem takar, tékozal az.“ (Máté XII: 30.) Idő: Kr. u. 28 év nyarán. Hely: Kapernaum. Bibliai szótár. Dávidnak ama Fia, t. i. a Messiás. Farizeusok = elkülönítettek, a nép másik két osztályától: a sadduceusoktól és essénusoktól. A farizeusok azt tartották, bogy a mózesi törvényt csak ök értelmezik és töltik be helyesen s ezért elbizakodottak és büszkék voltak. Mivel a látszat, a külső volt a fő előttök, Jézus „megfehéritettt koporsóknak“ nevezte őket, mint akik kívülről látszanak csák szépeknek, de belől telvék undoksággal. Belzebub = ördögök fejedelme = sátán. Jónás, próféta, jel volt a ninivebelieknek. Ninive az Assyr birodalom fővárosa volt a Tigris folyó jobb partján. A mai lecke. I. „Aki én velem nincsen, én ellenem vagyon az; és aki én velem együtt nem takar, tékozol az“. Jézusnak legnagyobb ellenségei a farizeusok voltak, akik meg sem állhatták előtte. A Máté evangéliumának XII. részében négyféle támadás van a farizeusok részéről Jézus és az ő működése ellen. Az első támadást a szombat megtörése miatt a múlt leckében láttuk, az ő keserű gyűlöletükkel egyetemben. És Jézus jól tudta, hogy a farizeusok tanácsot tartanak ellene, azért ott hagyta őket és visszavonult Galileának egy csendesebb vidékére. A nép itt csodálkozva látta, hogy annak az ördöngös vaknak és némának, kiket Jézus elé hoztak, visszaadta látását, beszélő képességét s e- gészségét s igy szálának: Nem Ő-e a régen megígért Messiás,a Dávid fia aki ily hatalommal van felruházva? A sokaság kérdésére a farizeusok azt felelték, hogy Jézus csupán Belzebubnak, az ördögök fejedelmének segítségével cselekszi ezeket. De Jézus szivükbe látott ; tudta gondolataikat; tudta, hogy ők magok sem hiszik azt, amit állítanak ő felőle s csakhamar ki is mutatja állításuk alaptalanságát. Minden ország, minden város, minden háznép, amely magában meghasonlik, elpusztul. Ha a sátán kiűz egy sátánt, akkor meghasonlik önmagával. Ha Jézus kiűzi az ördögöt az ő fejedelmük segítségével: nem kell-e ti nektek is ugyanazt tenni. De ha Jézus az Isten segítségével űzi ki az ördögöket, akkor el kell hinnetek, hogy elköze- litett hozzátok az Isten országa. Az, aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, tékozol az. Tehát miután azzal vádolták a farizeusok, hogy ő az ördögök fejedelmével társalkodik, Jézus azt mondja, nekik, hogy minden bűn és káromlás megbocsátható, de a benne levő isteni hatalom megtagadása Isten káromlás. A Szentlélek elleni káromlás egészen más dolog és sohasem bocsáttatik meg bűne annak, sem ezen, sem a másvilágon, aki tudva a Szentlélek ellen beszél. Jézus nem a sátán hatalmával, hanem valójában Isten segedelme által űzött ördögöt. Azon időben, midőn ez országban az indiánusok legyőzettek, sátraik némelyikén két kép is volt látható. Az egyik kép ábrázolta a jó, másik a rossz szellemet. Az indiánok úgy hitték, hogy mind a két szellem közelükben van és hogy okvetlen alá kell vetni magukat egyiknek vagy a másiknak. Jézus is azt tanította, hogy két ellenkező hatalom van a világban és mindenkinek el kell határoznia magát, hogy melyik hatalom alá tartozik: Isten vagy a sátán birodalmához-e? Mert aki Istennel nincs, ellene van. Két urnák szolgálni nem lehet. II. A Jónás jele. Mikor-az ördög bevivé Jézust a szent városba és a templom tetejére helyezte őt, azt. mondva, hogy ha Isten fia, bocsátkozzon alá, ez alkalommal Jézus egyszersmindenkorra elhatározta, hogy próbával nem fogja bebizonyítani az ő isteni hatalmát. A zsidó tradíció azt mondja, hogy midőn a tudós rabbinusok vitatkozásba bocsátkoztak egymással, az éghez folyamodtak, hogy adjon igazságot nekik s ilyen' kor titokzatos hangokat hallottak az égből. Talán valami ilyenféle jeleket kívántak Jézustól a farizeusok is, ami meggyőzné őket a Jézus küldetéséről, mikor azt mondták neki: Mester, akarnánk te tőled látni valami jelt, mire válaszolva mondá: más jel nem lesz adva, mint a Jónásé. Amiképen Jónás három nap és három éjjel volt a tengeri szörny gyomrában, azonképen az embernek fia is három nap és három éjiéi leszen a földben. Szellemi dolgokat nem lehet, mint anyagit bemutatni. Később pedig ezeket mondá tanítványainak : őrizkedjetek a farizeusok és sadduceusok félrevezetésétől és emlékeztessétek őket arra, hogy annak, aki csudálatosképen megszaporitá a kenyeret és halat, a sokaság iránt való szeretetéből, nincs szüksége arra, hogy külön jelt mutasson az ő csodás isteni hatalma igazolására. A 42-ik versben említett Dél, ahonnan a királyné jött Salamont meglátogatni, hihető, hogy a mostani Yemen, a legdélibb része Arábiának. A királyné utazása több hetet vett igénybe; tevéken s legkevesebb ezer mértföldet utazott, hogy Salamon bölcseségét meghallja: ez a nemzetség pedig nem hitt Jézusnak, aki nagyobb Salamonnál. A farizeusság nem hal ki soha; él ma is noha napjainkban nem oly alakban jelentkezik, mint Jézus idejében. Kovács Endre ref. lelkész.
