Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-04-30 / 18. szám
AM MAGYAR ERIKÁI r ilcujgar Ammratt jRrfbnnrö i>tntíüu'l. XI. évfolyam. = = = 18. szám. MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. guhltüljrö luppfelij nn 8>aturíia0. Youngstown, 0., 1910. április 30. Entered as second-class matter January 2d, 1909, at the Post Office at Youngstown, O., Under the act of March 3, 1879. Nehéz órában... Kietlen puszták vándorának, Sötét, olajfás, hűs berek : Nyílj meg nekem te szent, csodás könyv, Fáradt vagyok, pihenhetek. Lelkem körül úgy zug a számum, Üvölt a kétség vihara . . . Adsz-é erőt a csüggedőnek ? Csodás oáz : szent biblia. Hideg, fagyos világba’ járok, Legében lelkem úgy remeg. Körülöttem — bármerre nézek, — Fásult szivek, jég emberek. — De itt talán, mig el csodálom A tiszta, tündöklő eget ; Hebron beszédes, szép vidékét S az ős Siont: fölengedek ! Ott ég a Mózes csipkebokra, Az égi hang fülembe csendül. Angyal sereg jár-kél mosolygva. A fónyrevált légen keresztül. Hallom szárnyuk lágy csattogását, S ah, mintha mind szivembe szállna: Megrezdül ez, — mig egynek-egynek, Arczomra könyüt ejt a szárnya. Tovább, tovább! A szent sereggel Bolyongok a pusztákon át. Ott bőven oszt mannát a pázsit. A szikla itt vizet bocsát. Szivem szent ámulatra gerjed, A tűznek, ködnek oszlopára. „Velünk az Isten!“ zeng az ének, Sin, Ráíidim csodálatára. És a nyitott, fénylő lapokra. Lehajtva izzó homlokom: A Kanaliánt hittel keresve, Szent sátruk ón is hordozom. Derül, borúi az ég felettünk, De ám napunk ha rósz, ha jó: Csak zúg az ének sziklahittel, „Az Úr erős, mindenható!“ S övezve néma áhítattal, — Sóhaj, szó, halva ajkamon, — Ez ógbeszálló dallamot, mig Hosszan, merengve hallgatom: Halk mássa zendül messze, messze, Vagy ah, szévem mélyén talán? . . . Mintha viharvert, őszi tájnak Fáradt visszhangját hallanám! Itt, itt, szivemben zeng az ének, Az Úr erős, nagy, jó, örök! — ToAább tovább, s én tűrt hitemben Átujhodom, megépülő. Mint áldozattüz gyúl ki lelkem, Imádsággá lesz sóhajom . . . És szembeszállva száz viharral: Mosolygva járok utamon! Szabolcska Mihály
