Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-04-16 / 16. szám
Í6. szám. 1910 április 16. 7. oldal „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” Tudakozzátok az írásokat. Vasárnap, április 17- „Azok a dolgok, amelyeket rám bízott az Atya, hogy elvégezzem, azok a dolgok, amelyeket én cselekszem, azok tesznek bizonyságot rólam, hogy Atya küldött engem- (János ev. V- rész, 36. verse.) Hogy mit cselekedett az Ur Jézus, mindeki, ha olvasta szent könyvünket, jól tudja- Hogy azokat, amiket O cselekedett, senki közülünk nem tudná megcselekedni, az is bizonyos. Mégis, ha azt akarjuk, hogy Isten fiai legyünk, Ót kell követnünk,ugv kell cselekednünk mindeneket, mint Ő cselekedett. Tehát legelőször is szeretnünk kell Istent, mint Atyánkat, embertársainkat, mint testvéreinket. És jót kell cselekednünk mindenekkel, mert csak az a szeretet ér valamit, amelynek gyümölcsei vannak. Követnünk kell Isten parancsolatait, bíznunk kell Ő benne s szenvedéseinkben az Ő akaratán meg kell nyugodnunk. Ezek tettek bizonyságot a Jézusról, hogy Ót az Atya küldötte; ezek tesznek bizonyságot rólunk is, hogy mi az Atya gyermekei, Jézus meg- váltottai vagyunk. Hétfő, április 18. „Állj meg most, hogy megmondjam néked az Istennek beszédét“ (I. Sámuel I- könyve, IX. rész, 27. verse). Állj meg te bűnös ember, hogy megmondjam neked Isten beszédét! Állj meg te önző ki csak magaddal gondolsz, s másoknak örömein könyörtelenül átgázolsz, hogy jól legyen dolgod: Lásd meg, hogy te magad szerzel magadnak bajt és boldogtalanságot. Állj meg te részeges, ki az ital mérgével pusztítod életed : Lásd meg, hogy a részegesek nem mehetnek be Isten országábaÁllj meg te parázna, ki nem gondolsz a te tested tisztaságával, az ártatlanok fehérségével: Lásd meg, hogy te gyűjtőd magadra az eleven szenet. Állj meg te Istenkáromló, te hitetlen, te kétségbeesett: Lásd meg, hogy Isten akarja a te javadat, csak te vagv a botor, ki szántszándékkal rohansz vesztedbe. Álljunk meg mindnyájan a btin utján és térjünk meg ! Kedd, április 19. „Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a te szemedből és akkor gondolj arra, hogy kivessed a szálkát a te atyádfiának szeméből“ (Máté ev. VII. rész, 5. verse). Sok ember van a földön, aki elfelejtkezik, a maga gyarlóságairól s magát tisztának mondja, másokat pedig korhol az ő bűneikért, holott ha magát megvizsgálná meglátná bizonnyal a nagyobb bűnt ő magában, a gerendát is a szemében. Ne Ítéljünk, atyámfiai, hogy ne ítéltessünk- Előbb vizsgáljuk meg mi magunkat s csak azután nézzünk másokra; előbb a mi ajtónk előtt seperjünk csak aztán menjünk más ajtó elé. Amikor pedig másokról szólunk, bármilyen tiszták volnánk is, ne feledjük, hogy szeretettel többet használunk, mint szeretet lenséggel. Szeretettel figyelmeztessük hát a bűnöst a megtérésre, Szerda, április 20. „Tárjátok ki sziveteket!“ (Pál II. levele a korinthuss-beliekhez, VI. rész, 13. verse). Tárjátok ki sziveteket, hogy bemehessen oda az Ur Jézus! Amikor világi nagyokat fogadunk, feldíszítjük kapuinkat s örömmel fogadjuk azokat, kik leggyakrabban éppen semmit sem gondolnak velünk, még azalatt a rövid idő alatt sem, mig nálunk vannak. Az Ur Jézus a mi üdvösségünk fejedelme; miért nem tárjuk ki előtte szivünk ajtóit, hogy az, aki szeret minket, aki a mi boldogságunkat akarja, bemehessen oda s velünk legyen mind az időknek végezetéig. Ha zárva tartjuk szivünket s Ő be nem jöhet, egyedül maradunk, boldogtalanok leszünk; ha kitárjuk szivünket s Ó be nem jöhet, egyedül maradunk és boldogtalanok leszünk; ha kitárjuk szivünket s Ó lakozást vesz abban, Vele leszünk és Vele boldogságban élünk. Tárjátok ki sziveteket! Csütörtök, április 21. „Vetkezzétek le ama régi élet szerint való ó embert, mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt !*‘ (Pál levele az Ephezus-beliekhez, IV. rész, 22. verse.) Térjünk meg a bűn útjáról, melyen a boldogtalanság várakozik reánk és lépjünk az igazság útjára, melyen boldogságot találunk. A bűn, még ha úgy látszik is, hogy büntetés nélkül maradt, előbb-utóbb megtermi keserű gyümölcseit a mi számunkra, kik vétkeztünk Isten törvényei s ez által a magunk boldogsága ellen- Ha tehát el akarjuk kerülni a következményeket, a bűn büntetését, térjünk meg. Térjünk az Isten parancsolataihoz, melyeket adott a mi Atyánk, hogy el ne vesszünk. Péntek, április 22. „Ne az én akaratom, hanem a tied legyen“ (Lukács ev. XXII. rész, 42. verse). így imádkozott Jézus szomorú perceiben. Mintha azt mondta volna, hogy ha lehetséges, intézd oh Atyám úgy, hogy a munkát, melyet reám bíztál ne kelljen még most halálommal megpecsételnem; de mégis a Te akaratod szerint legyen ! Nagy a te szenvedésed ? Ne csüggedj el 1 Isten utjai beláthatatlanok és azokat próbálja az Ur, a kiket szeret. Csak öntsd ki szived szent érzelmeit Isten előtt- Csak te bízzad magadat egészen az Istenre. S te is úgy könyörögj, mint Jézus s tapasztalni fogod, hogy e könyörgés mennyei lajtorja, melyen felfelé haladsz s lelked már itt alant e földön megismeri az égi örömet: Isten akaratán való megnyugvást. Szombat, április 23. „Mindnyájan az alázatosságot öltsétek fel“ (Péter I. levele, X. rész, 5. verse). A bajt elhárítani, kötelességünk. Hiszen azért adott Isten, a mi édes Atyánk, értelmet és akaratot. A Jézus is igyekezett ellenségei tőrét kikerülni. De, ha mindent megtettünk a mi emberileg hatalmunkban volt, s mégis, csapás csapás után ér, akkor alázattal hajtsuk meg magunkat Isten szent és bölcs akarata előtt. Tudod-e, hogy az alázatosság nyugalmat ad ? Ha nem zárkozol el a Szent Léleknek szivedben alázatosságot eredményező munkája elől, ha igazán a Krisztusé vagy, — Isten múlhatatlanul felmagasztal téged ! Szenvedsz? Sötét a jövőd ? Ne félj ! Eljő az idő, mikor az irgalom Istene gazdag kárpótlást fog adni az élet nyomorúságaiért. Csak te légy alázatos; szenvedj, ha kell; szeress; remélj. Youngstown, O. Schódle Qy. Ádám. ref. lelkész.
