Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-01-08 / 2. szám
6. oldal „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja' 2. szám. 1910 január 8. ¥ ^ Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐK : HANKÓ M. GYULA és SCHÓDLE GY. ÁDÁM youngstowni ref. lelkészek. FŐMUNKATÁRSAK: HARSÁNYI LÁSZLÓ VIRÁG ISTVÁN new yorki ref. lelkész. loraini ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesités és előfizetések, hirdetések és felszólalásoké czimre küldendők: Rev. Julius M. Mankó P. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. A. G. SCHODLE PUBLICATION OFFICE: Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, O. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half year $1.50. k • — F§i Szeretetlenség. Általában véve, nehéz dolog kimutatni az emberek jogait s kötelességeit, de ennél sokkal nehezebb a cselekvés pillanataiban megválasztani, hogy mi az igaz és helyes az életben s annak különféle eseteiben. Az önszeretet, a vágyak, a szenvedélyek s indulatok harcra kelnek ; az igazságosságot elhallgattatjuk ; nem tudunk vagy nem akarunk helyesen ítélni s igy bizony sok' szór megtörténik, hogy midőn mások jogait sértjük, az hisszük, hogy igazságosan cselekedtünk. Ha azonban a Jézus törvényét követjük, akkor könnyen eligazodhatunk. Jézus azt parancsolja, hogy szeretetnek kell lenni minden ember szivében, minden ember iránt. „Valamit akartok azért, hogy cselekedjenek az emberek ti veletek, azontcselekedjétek ti is azokkal.“ Nehéz feladat ez, de nem lehetetlen. A Jézus, az apostolok, a ragyogó lelkű egyház-atyák, a reformátorok Isten áldását kérték még ellenségeikre isi imádkoz- ak még azokért is, kik őket háborgatták; jót tettek még azokkal is, kik őket gyűlölték ! . De az emberek nagyobb része azt a farizeusi törvényit követi, mely készteti őket arra, hogy szeressék barátjaikat és gyűlöljék ellenségeiket- S az emberek e farizeusi törvénymek kivált második felét tartják be ! Oh, hogy miiven alacsony fokon áll az emberiség még ma is, az előrehaladott korban, mi sem bizonyltja jobban, mint az a nagy szeretetlenség, melyében élünk- Avagy nem látod-e magad is ezt az általános szeretetlensé- get ? Hiszen talán szivére ölelt téged valaki ma s ugyanaz holnap elárul, csúffá tesz, megszurja szivedet a rágalom sokélti gyilokjával, hogy aztán úgy erezd magad, mint a megvakitott, ugv erezd magad, mint a ki lelkét veszté, úgy érezd magad, mint a ki kétségbeesett, mint a hitétvesztett. Özvegyeket, árvákat, asszonyokat, leánymkat, férfiakat meg- piszkolni a rágalom csúnya eszközeivel: mindennapos állapot. Embertársainkat lerúgni arról a magaslatról, melyre Isten kegyelméből s tán sokszor vas szorgalmuk által hosszú éveken át tartott küzdelmes munka árán jutottak fel, igen könnyű: de visszahelyezni őket ezek után ugyanarra a magaslatra, — igen nehéz, sokszor lehetetlen. A mások tisztes nevét egy-egy könnyelműen elejtett rosz- akaratu, sebesen száguldó szélvészként tovaterjedő rágalmazó szóval bepiszkolni, igen könnyű; de lemosni a szennyet róla igen nehéz, sokszor lehetetlen. Ha meggondoljuk, hogy mily csábitó erővel hatnak különösen az ifjúságra a szeretetlenség gyümölcsei; ha meggondoljuk, hogy a rósz példák, könnyelmű beszéd, helytelen s illetten tréfa, annak a mi szent, kigúnyolása, bűnökkel való nemtelen dicsekvés, mel\rek előtt pirulnia kell az erénynek, mennyi kint, gyötrelmet, álmatlanul eltöltött éjszakákat, mennyi nyomort árasztottak, árasztanak e világra; ha elgondoljuk, miként változtatják ezek az isteni kegyelem áldásait átokká; ha meggondoljuk, hogy azok, kik által a botránkozások történnek, nemcsak az általuk elkövetett bűnökért, hanem mindazon szerencsétlenségért is felelősek, melyeket azokra árasztottak, kiket az igaszság útjáról letérhettek- ■ • ■ Oh, ha mindezeket meggondoljuk, lehetetlen, hogy az igaz fájdalom hangjával fel ne sóhajtsunk ! De ne álljunk meg a sohajtozásnál, hanem vizsgáljuk meg magunkat, nem estünk-e mi is a szeretetlenség fertőjébe ? Nem szolgáltattunk-e mi is okot beszédünk, tetteink vagy példánk által arra, hogy a szeretetlenséget munkáljuk ? Komolyan tegvük föl e kérdést magunknak, megemlékezve azon nagy napról, midőn majd számot kell adnunk tetteinkről; és fogadjuk, meg, hogy ezentúl vigyázunk szavainkra és cselekedeteinkre, nehogy újra a szeretetlenséget terjesszük. Vizsgáljuk meg egész lefolyt életünket, mérjük azt Jézus életéhez s ha ugv találjuk, hogy nem jó utón indultunk, térjünk meg, mig nem késő; térjünk az igaz útra, a szeretetnek útjára. A nálunk ifjabbaknak s általában minden felebarátunknak szeretetünkkel adjunk jó példát. A tévelygőket igyekezzünk jó útra téríteni; a tudatlanokat tanítsuk; bocsássunk meg azoknak, kik minket megsértettek és mindezt a szeretetben, szeretettel cselekedjük. Mily boldogságban élhetnénk, ha a könyörületes, hosszu- tiirő szeretetben és békességben élnénk ! Ha óhajtjuk elérni e boldogságot, úgy az evnngélium e szavait : „Valamit akartok azért, hogy cselekedjenek az emberek tiveletek, azont cselekedjétek ti is azokkal“ — necsak szivünkbe véssük, de meg is tartsuk. így cselekedvén, mindig tudni fogjuk, mi a helyes, mi az igaz. így élve, sok szépet, jót véghez vihetünk, melynek áldása kiterjed e rövid földi életen túl is, mert szeretetünk gyümölcsét az örökkévalóságban is fogjuk szedni. Youngstown, 0. Schodle Gy. Adám. ref. lelkész.
