Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-02-05 / 6. szám
6. oldal. .Amerikai Magyar Reformátusok Lapja' r=———^ Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐK : HANKÓ M. GYULA és SCHÓDLE GY. ÁDÁM youngstowni ref. lelkészek. FŐMUNKATÁRSAK: HARSÁNYI LÁSZLÓ VIRÁG ISTVÁN new yorki ref. lelkész. loraini ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesítés és előfizetések, hirdetések és felszólalásoké czimre küldendők: Rev. Julius M. Mankó P. O. Box 420, Youngstown, O. X --------------------------------------------------------------fgj cylmerikai lelkész-képzés. Abban az ádáz békétlenségben, mely a kiilömböző egyházi fen hatóság alatt működő amerikai magyar ref. gyülekezetek között dúl; sokszor emlegetik az amerikai magyar lelkészképzés kérdését. Szinte divattá vált ki- csínylően, becsmérlőleg nyilatkozni az amerikai theo- logiai iskolákról s azokról, kik amerikai theologiát végeztek. De hát mi baja az amerikai lelkészképző iskoláknak ? Hiszen az amerikai theologiai intézetekben valódi keresztyéni szellem uralkodik. A tanárok elsőrangú tudósok. Meg aztán azt, hogy az amerikai theolo- logiák nem szenvednek hiányt pénz nélkül, azt hiszem mindenki tudja. Vagy talán az a hibája az amerikai theologiáknak, hogy gyakorlati életre nevelik a ifjakat s nem tömnek beléjük annyi elméleti tudományt, mint a magyarországi theologiai intézetekben? Az otthon végzett, bármelyik táborban működő lelkészek is igen jól tudják, hogy hiába van elméletileg nagy készültségük, ha az életben nincs meg a kellő gyakorlatuk. Ha a Magyarországon végzett lelkészek itt Amerikában eredményesen akarnak munkálkodni, kénytelenek ön- önmagukat gyakorlatilag is kiképezni, pótolni azt a mit otthon meg nem tanulhattak. Ezt maguk a hazai végzettségű és itt Amerikában öuönmagukat gyakorlatilag is kiképzett lelkészek bizonyíthatnák leginkább, kik sokszor évekig tartó keserves küzdelmek után tudtak valóban eredményes munkát felmutatni, tudták — hogy csak egyet említsek — elsajátítani úgy az angol nyelvet, hogy azzal is segélyére siethettek itt élő angolul nem beszélő honfitársaiknak. — Tessék azoknak munkájába bele tekinteni, kik a ni gim kai theologián tanultak. Ezek közül még a hiányos theologiai képzettségűek is javarészben jó és eredményes munkásságot végeznek. Lehet, hogy otthon több anyagot kell megtanulnia a papnövendéknek. Bár en6. szám. 1910 feLruár 5. nek ellent látszik mondani azon körülmény, hogy egyik neves amerikai theologián kon épen azok buktak meg vizsgáikon, kik már két, sőt három éven át is tanultak s eredményesen vizsgáztak hazai teológián ! S e le nem tagadható factumot jól tudják az otthon végzett lelkészek közül azok, kik már régebben hirdetik az evangéliumot Amerikában. Miért gyalázzák hát némelyek folyton az Amerikában képzett magyar ref. lelkészeket s ez által az amerikai theologiai intézeteket is? Talán azért, mert az a- merikai theologiákon nem tanítják olyan kimerítően a hazai ref. egyház történetét, a hazai liturgiát és egyház- jogot? Az amerikában öntudatosan végzett lelkészek bizonyára pótolják, sőt ha eredményesen akarnak munkálkodni, pótolniok is kell e hiányokat. Vagy talán azért becsmérlik az amerikai papnevelő intézeteket, mert a magyar tanulóknak csak csekély hányada végzi el a teljes kurzust? Hát tehetnek erről az Amerikában végzett magyar ref. lelkészek ? Tehet e arról valamelyik amerikai theologiai seminárium, ha az amerikai magyar diákok egy része odatörekedett, odatörekszik, hogy mihamarabb felavattassék, sutba dobva könyvet, theologiát, öntudatot s tisztességet ? Ennek az állapotnak nem az amerikai theologiát végzett lelkészek az (fkai, sem pedig maguk az amerikai theologiai intézetek, hanem igenis az a nép, az a gyülekezet, mely elfogadja, elválasztja lelkészeid azokat, kiknek nincsen lelkészi diplomájuk. Jól jegyezzük meg: az amerikai theologiákon csak annak a növendéknek adnak diplomát, (s nem ,,to whom it may concern“ kezdetű látogatási bizonyítványt) ki a teljes három évi kurzust (full course) végig hallgatta, erkölcsös életű és minden év végén sikeresen vizsgázott. Meg aztán tagadhatjuk-e, hogy a diplomátlanság közös tulajdon ? Vagy az otthon végzett lelkészek közül mindegyiknek megvan a papi oklevele? Avagy a Reformed Church in the U. S. fenhatósága alatt működő lelkészek közül mindegyiknek meg van a lelkészi diplomája? Bár elég baj, — be kell vallanunk az igazsághoz híven, hogy a Presbyterian Church of the U. S. A. anyagi támogatása mellett működő magyar ref. egyházak lelkészei között is vannak olyanok, kiknek nincsen papi oklevelük. De azért Istennek hála, örömmel tekintünk végig ma már táborunkban működőkön. Vannak közöttük kiválóan képzett tanárok, hazai vagy amerikai theologiát öntudatosan végzett diplomás lelkészek. Az az egy nehány pedig, ki ugyan felavattatott, de még nem fejeszte be theologiai tanulmányait, minden erőből odatörekedik, hogy tanulmányait befejezze, diplomáját megszerezze. Ne pocskondiázzák tehát az Amerikában végzett lelkészeket, ne bántsák az amerikai theologiai seminá- riumokat, mert erre sem ok, sem jog, hanem igenis, egyesült erővel odahatni törekedjünk, hogy minden amerikai magyar református gyülekezetnek, jó erkölcsös, theologiát végzett diplomás papja legyen. Világosítsuk fel e dologról a gyülekezeteket s kérjük meg a presbyteriumok tagjait, hogy vizsgálják meg a pályázók diplomáit, mielőtt elválasztanák őket. Majd akkor a gyülekezetek maguk fogják megakadályozni a visszaéléseket. Majd akkor lesz rend. Youngstown, O. Schódle G. Adám, ref. lelkész.
