Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-25 / 52. szám

■8. oldal.

„Amerikai Magyar Reformátusok Lapja'

'52. szám. 1909 dec. 25.

A karácson éj titka.

Alapige: I. Tim. III: 16 : Nyilván nagy a kegyességnek eme titka; Isten megjelent testben.

íme, ismét itt van a vidám, boldog, kedves karácson, mely keblünk húrjait örömtelt énekre hangolja. Már többször ünnepeltünk karácsonyt, s mindannyiszor elmerültünk az isteni tény szemléletébe, gondolatába. De vájjon megtudjuk.e magyarázni, mint más dolgokat, melyek a világ és természet körébe tartoznak ? Az emberi szellem már oly sok homályra derített fényt, oly sok talányt fejtett meg, oly nehéz kérdésekre adott • választ, hogy csodálkoznunk kell a benne lakó erő felett; itt azonban mindnyájan tanácstalanul nézünk egymásra, kezünk erőtelen — mélységes titok előtt állunk.

Ilyen benyomás alatt jutunk ma is ama csodálatos, minden emberi észt felülmúló tényhez, hogy: Isten megjelent testben. Elmélkedjünk azért a karácsonyi titokról. Az apostol azt mondja, hogy ez: nyilván nagy s kegyes.

I.

Tehát egy titokkal van dolgunk, még pedig egy nyilván nagy, olyan titokkal, melyet ha az emberi éles-eszüség fel akar tárni, cserben marad.

Hogy itt valami. titokzatosról van szó, észrevesszük ama készülődésből, mely a karácsonyi ünnepet megelőzi. Bezárkózunk, még kulcslyukot is bedugjuk, hogy a szem ki ne fürkéssze, micsoda kedves meglepetésben lesz része karácsony estéjén. Innen van az. hogy a karácsonyi ajándékoknak olyan sajátos varázsuk s reánk nézve pedig nagyobb becsük van.

De az emberi szeretet adományait körülvevő titokzatosság micsoda az Isten titkával szemben, ki megajándékoz minket azzal, mit szem nem látott, fül nem hallott és embernek szive meg se gondolt i (1. Kor. II: 9.) Még az angyalok is vágyakoztak őt meglátni, mert hirtelenséggel jelenék mennyei seregeknek sokasága. a kik az Istent dicsérik és ezt mondja vala: Dicsőség a ma- gasságos mennyekben az Istennek és e földön békeség és az emberekhez jóakarat! (Luk. II : 13—14,)

Nos, miről van hát szó ? — kérdi a természetes ész, a mely ahhoz ragaszkodik, a mi szemei előtt van ? Hát micsoda titokzatosság ván ebben V Olyan gyermek, mint más gyermekek, s még hozzá szegény és nyomorult. Hiszen meg van róla Írva világosan: emberékhez hasonlóvá lévén, olyan állapotban találtatott, mint ember (Filip. II : 7—8). Persze utóbb a gyermekből valami nagy lett: egy próféta Isten és ember előtt, hatalmas tetteire és szavaira nézve; égy fejjel kimagaslott mások felett. De egyébként nincs rajta semmi különös, mert próféták és nagy emberek úgyis voltak. Hol van tehát a titok? Én nem látom !

Megállj, te okoskodó ész, szemed rövidlátó és bölcsességed balgaság. Azt mondod: Jézus is olyan, mint más ember ? Mi azt válaszoljuk: ez nem igaz ! Vele egészen másként áll a dolog. 0 benne olyan gyermek született, a kiről már régen, már századokkal, ezredekkel azelőtt beszéltek, hogy el kell jönnie, á kiről a látnokok ajka jósolt, a kinek eljövetelével népüket vigasztalták a nyomorban. Volt-e erre más eset a világon ? Avagy egy világbiró Nagy Sándorról, egy Nagy Károlyról, egy Kálvin Jánosról, egy Napóleonról, egy Kossuth Lajosról születésűk előtt évtizedekkel, évszázadokkal tudtak-e s beszéltek-e valamit? Egy szót se ! Már ez is gondolkodóba ejthet bennünket.

De menjünk egy lépéssel tovább. Miután a betlehemi gyermek megjelent a világban, mi történt ? íme, az emberek körülte állnak, s bár 19 század múlt el, ma se szűnnek meg a találgatásoktól, még mindig fennállnak e kérdések : Mit gondoltok, ki a Krisztus? Kinek a fia ő? Még mindig titok előtt állunk itt. melyen az emberi értelem nem hatol át- A. legnagyobb tudósok, a kik oly okosok, hogy a fűszálat szinte nőni látják, törik a fejüket; a legélesebb gondolkozók, kik a legnehezebb problémákat is megoldják, a legmélyebb értelmű kutatók, kik a természet legbensőbb titkait is kinyomozzák, tehetetlenül állanak, akár egy elemi iskolás gyermek és hasztalan gyötrik magukat ama titok felderítésével, mely itt előttünk áll. K. Atyámfiái ! ha Krisztus semmi más nem volna, csak az, a mit a természetes emberi ész ő benne lát: egy nagy ember, akkor ez ügyet mint elintézettet már régen félre kellett volna tenni. A többi nagy emberek képe tisztán s világosan áll előttünk. Ismerjük modorukat, jellemüket, meglátjuk érdemüket, mérlegeljük ama hatást, melyet eszközöltek. Szükségképen nem ez az eset állna-e fenn Jézusra, ha ő semmi más nem volna, csak egy ama nagy emberek közül ?

Tehát mégis itt a titok. Hol? Okoskodó ész, te a szóba kapaszkodói: emberekhez hasonlóvá lévén, olyan állapotban találtatott, mint ember. Várj, légy tisztesseges és olvasd el mind azt, a mi irvá van ! Hiszen még több is van ott! A betlehemi bölcsőből ez olvasható ki: Istén megjelent.testben. Érted te ezt? Azt akarja ez mondani, hogy ő benne az istenségnek egész teljessége van megtestesülve, e gyermeknek szemein át néz az öreg Isten a világra.. Ez a nyilván nagy titok. Ugyan hogyan érts; ezt meg az ember ? HU nem természetes-e, ha a földi teremtmény értelme itt ellentmond? Bizonyára 1 Azonban az értelemnek itt nincs is beszólása, az ész, melynek itt hátrálnia kell. nem képes megérteni e csodát, hogy a nagy, végtelen Isten, kit az egek egei be nem foghatnak, emberi testnek keskeny hüvelyébe szorítja be magát. Kér. Társam, az értelmet tedd félre — valami mást hozz a betlehemi bölcsőhöz ; szivedet ; ekkor a dolog egészen más fordulatot vészén. A mi á fejbe nem akar bemenni, azt a szív megérti hittél, a szív ujjongásra fakad, a mennyiben érzi: Igen, úgy kell lenni, egyedül Csak ágy lehetett a romlott világot megmenteni. .Jaj volna nekünk, hanem lenne igaz, hogy Isten maga lépett közbe, mert különben a világ- elveszett volna i A ki hinni tud, az boldog. Oh, ti boldogtalanok, kik nem tudtok Hinni, mit nyertek a ti hitetlenségtek által? Van-e bűneitekben vigasztok? Nincs. Van-e az életben örömötök? Nincs. Van-e a halálban reménységetek? Nincs. Jertek hát Betlehembe és lássátok meg magatok még egyszer ama történetet, melyet ki- gunyoltok, vagy a mely mellett közönyösen mentek tova, lehet, hogy még megtanultok hinni, lehet, hogy szivetekkel felfogjátok ama nyilván nagy titkot:. Isten megjelent testben.

ii.

Boldog az az ember, a ki e titkot hinni tudja, mert ez rhísod- szor kegyes, titok.

Atyámfiái! hogy az Isten emberré létele miként lehetséges, nem érjük fel észszel, egyszerűen a tényt fogadjuk el, de hogyan működik s mit nyerünk,az által, megmondhatjuk.

Tehát ez kegyes titok. Ha e kifejezést közelebbről megvizsgálom, két dolgot olvasok ki abból: e titok vidámmá és jámborrá tesz bennünket.

Kér. Testvéreim! Örülhetünk, hogy igy'történt. Ugyan kérdezzük meg magunkat: mi indította a mennyei Atyát arra, hogy a mennyből a földre szálljon? Önmagáért és saját eiő vyé írt bi so. y. nyal nem tette, hanem ml érettünk és a mi üdvünkre. Úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, ei ne vesszen, hanem őrök élete legyen. (Ján. III: 16). Ugyanez a felirat áll a betlehemi bölcső felett is. Hogyan, el vagyunk veszve? Bizony el! Bűnösök vagyunk, és a bűn a mi romlásunk, mert a bűn zsoldja a halál (Rom. VI.; 23). Hogy e sors elhárittassék, hogy a világ meggyógyuljon nagy betegségéből, ezért jelenik meg testben az örök Isten.

Hogyan hajtja ő ezt végre? — kérditek ti. Oh, őegészen,különösen kezdett hozzá. Figyeljetek ! Az emberi gyógy tudományban van egy módszer, mely szerint valami betegséget nem ellenkező szerrel gyógykezelnek, hanem hasonlót hasonlóval gyógyítanak, tehát pl. hideget hideggel, a mennyiben megfagyott fabat hóba teszik, vagy meleget meleggel, a mennyiben a megégett ujjat forró