Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-25 / 52. szám

ál oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ 152 szám. 1909 dec. 2ö. Jézus a világ- megváltója. A római birodalmú hatalomban és terjedelemben legnagyobb vkla, a görög műveltség a virágzásnak legmagasabb fokát, érte el úgy a tudományban, minta szép művészetek szemetében' és műve­lésében, a zsidó hallás külső formáiban lefrcsillögóbb és leggazda­gabb vala, midőn Jézus Krisztus, az Istennek szent fia a próféták reménysége és a népek várva várt Megváltója, Betlehemben, Judaeanak, a római birodalom egyik távoleső keleti"’tartományán iiak légi királyi városában született? Senkit meg ne tévesszen a római birodalom nagysága és temérdek sók kincse; az emberiség­nek túlnyomó része éppen e korban volt a legnagyobb nyomorban és szegénységben. A görög plasztikus művészetek és finom erköl­csök ki nem elégíthetik az emberi szivet, a mely az igazságot szomjűhoztá és a földi szép, irtán az örök isteni szépség, a végtelen és örök jó élvezetére törékedett. A mózesi vállás fény és ceremó­niái, a farizeusi életszentség ezeinékezerfélé parancsolatai: az imák, böjtölések, dézsmák, inosakodások üresetí és vigasztalanul hagy­ták az ember lelkét, á mely a vallásban megnyugvást, életet egy­szerűséget és igazságot keresett. Tudjuk, hogy a! zsidó szent ‘tör­vények betűje inkább ölt, mint éltetett. A Megváltóra azért éppen I» korban volt a legnagyobb szükség, az idők teljességében midőn az Istennek örök végzése szerint.Jézus egy Szűztől született. Ha a názáretbi Jézus tudománya és,élete csak részben töltötte volna be azt a tátongó űrt, amely Isten és ember között vala, ha Jézus szent, tudománya nem tudott volna, teljesen bevilágítani ama lelki sötétségbe, ui1 hielyben még;,a pogány világ legnagyobb bölcsei alig láthattak egy-egy gyenge napsugarat az« isteni világosságból, Ilii Jézus a nyomorult és szegény embernek meg nem mutatja az igazi biztos utat, a mely a föld, már ez éjlet ben való boldog jólétre az általános testvériségre és igazságra vezet: akkor nem volna ér­telme e szép karácsonyi ünnepnek, nem volna értéke és becse ama általános örömünknek, melyet ina szivünkben érzünk, hamis s fül­sértő volna ama mennyei seregek éneke, a melynek bűbájos, isteni zenéjét legelőször a szegény pásztorok hallották Krisztus születése­kor. : Dicsőség a niagasságps mennyekben- az Istennek é$ e földön békesség és az emberekhez jóakarat. ,, Ámde olvassuk el az evangéliumokat, nézzük meg azon em­berek, esetleg népek történetét, sorsát, a kik Jézust befogadták szívvel lélekkel, azt fogjuk látni) hogy Jézus élete és tudománya megszerezte nekik a boldogságot, Világosságot gyújtott elméjük­ben. Képességet és erőt-adott, a gonosz megküzdésére és az általár nos cmberszeíetetCd.' Ezen szeretetet, a pogányok előtt majdnem ismeretlen fogalmat, eztazüj eszmét, az összes törvények és párán, csőlátók summáját, .először Jézus hirdette.és pedig nemcsak hatal- ntas: „szavának erejével, hanem cselekedettel .is gyakorolta élte utolsó lehelletéig. Azért, a midőn mi. -Jézus születésének örvende­tes emlékezetét ünnepeljük, ünnepeljük egyszersmint az emberi nemnék újjászületését, a, halálból az életre, egv szebb és boldo­gabb jövőre való ébredését, „Valakik ötét bévevék, ada azoknak ily méltóságot, hogy Istennek fiaivá lennénk.“ Jézus jöveteiének célját e szavakkal fejezé ki: ,.Én azért jöt­tem,.hogy életek,legyen és bővelkedjenek “ Es hogy ez a világ nem bővelkedik ama sokféle testi és lelki javakban, a melyeket mi e szóban; „bővelkedjenek“ összefoglalunk, hogy e világon sok a panasz és a jajszó, annak oka nem Jézus tanításának ki nem elégítő vagy tökéletlen voltában keresendő, hanem inkább mi­ben niink az emberi társadalmiban, mely Jézus magasztos eszmé­jének megvalósítására nem törekszik, sőt igen sokszor az elébe akadályokat gördít. i • •• Jézus prédikálásának főtárgya az Isten országa. Ez Isten országa pétiig mi bennünk vagyon. Az Isten országa békesség, szeretet, társadalmi igazság és jólét. Jézus az Isten országát ez alapokra fektette. Jézus hitte és tanította, hogy az Isten oíszága akkor jövend el az emberekhez, a midőn azt akarják. Az időt néni tudta pontosan megmondani, de világosan szól az Isten országa eljövetelének feltételeiről. Az Isteü országa akkor jő el, a midőn az emberek az Istent szerető és irgalmas aty jóknak tekintik, egy, mást pedig édes, test­véreknek. Az emberek nagy és általános testvérisége, a melynek atyja az Isfen, ÍJ Jézus szent vallásának első és örökérvényű dogmája. Midőn a tanítván vök ennek magyarázatát kérték a Mes­tertől, azt felelte, hogy e testvériség, annyit jelent, hogy; amint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek ti is azon képen cselekedjetek azokkal. , Ez a szeretetnek arany regulája. Jézus oly társadalmat kiyán a^pitani, a mely a szereteten, egyenlőségen és>kölcsönös szolgálattételen.,nyugszik. Óh mennyire távol állunk ini ezen eszménytől, nemcsak a világi, politikai életben, hanem még az egyházi életben is, a midőn az Lr szentélyében szeretet, igazság nélkül forgolódunk. Az emberiség hagy bölcsei és tanítói közül igen kevesen törődtek a szegény és elnyomott nép boldo­gulásával. Jézus já^nbán az evangéliumot a.szegényeknek hirdeti. Hirdeti, nekik az,-Atyát, a ki mindenkiről még a legkisebbről is gondot visel és hogy ez az Atya segít minket, hogy megérhessük ama napot, a mikormindannyian mint testvérek, élhetünk e vilá­gon, mert ez az Isten akarat;!.. Volt idő, mikor az úgynevezett, hivatalos egyházak az Isten országát a földi plet határain, kívül, helyezték és azt tánifólták, hogy az embernek minden földi ürömről le kell 'mondania, testé­nek sanyargatásában vég nélkül örvendezhessen. Volt idő a midőn a jobbágyságot, rabszolgaságot, pszt árkülönbségét, a koldus sze­génységét á gazdagsággal ‘szembén1 az•'Iáiért akaratjának tekintet­ték. Volt idő a midőn a, keresztyén egyházakban fejedéitnfek'és alattvalók, papok és világiák a vallás védelmében, a múló egy­házi tanok érdekében, raboltak, pűsztitottak és' gyilkoltak. Azt azonban, hogy e földi élet a szegény népnek kényelmesebbé-és könnyebbé tétessék, ily doginát nem tanított a hivatalos egyház, ily Célból nem fogtak'fegVvért a bitbuzgó fejedelmek. Jézus azért'jött, hogy életünk legyen és hogy ez életben bővel­kedjünk. Hála az istennek, hogy á régi' önző idők lassanként éli múlnák'és a hagy ellentétek ‘megszűnnek, és hogy e karácsony ünnepén az'Isten országa bajnál pirkadásahak arany sugárait üd­vözölhetjük. A társadalom látja ós érzi, hogy Jézus szent tudo­mánya nemcsak túl világi paradicsomot iger ’hanem itt a földön már alkalmat és módot ad arra, hogy áz életben mindnyájan bővelkedjünk. Ne szorítsuk tehát a názáretbi Jézns isteni eszméit d tfenipJoni es az iskola fala közéi Ae foglalkozzunk velők csali ünnepnapokon. Félreértenők Jézus istéríi kpldését/ bá neki több időt, nagyobb teret nem engednénk. Fektessük az ipart és:keréskcdélhrét, a műn, kát és a tudományt, az állami és magán dolgokat, a melyek eddig nagyon is pogány alapon állanak, itémcsak Európában, hahem itt is, Amerikában, azon egyszerű isteni' alá^ra/ a1 melyet á názáretbi próféta a hegyi beszédben, az,emberiség boldogitására örök időkré lerakott, Ügy már ez életben bővelkedni fogunk és élvézni fogjuk Jézus születésének áldásait. Mindenesetre, hogy a társadalmi bajok orvoslása a Názírethi álmának megvalósulása sok nehézséggel áldozattal jár. Áldozatóc kivan tőlünk éj) úgy, mint másoktól. Lemondást követel mind­azon örömökről, tiszteletről, gazdagságról, a melyet az emberek testvéreik kárával véres verejtékével, könyék, sárba tipsott becsü­let és erkölcsi tisztaság árári szereztek. Az emberi szabadság épüle­tének minden köve áldozatba került, és m’ártyrok szent vérével van áztatva; igy a társadalomnak Jézüá szellemébén való restaurá­lása, tőlünk is, gazdagtól és szegényektől egyaránt áldozatot kér: Ezt tanitja Jézus. Mikor a Názárethit majd kétezer év előtt ke- resztrefeszitették a város kajmján kívül, á tömeg úgy kiáltott rá: „Egyebeket megtartóit,, magát- nem tarthatja-meg“: E izavak Jéttek azután mindén időn át a világ, legjobbjainak hymnuszává. Az ki másokat tart meg, magamagát nem • kímélheti. De eZ'en ön- feláldozáson, ezen szenvedéseken fog felépülni az emberek nagy testvérisége, az.Isten országa, a Magasságbelinek szent állama. Dikovics János.

Next

/
Thumbnails
Contents