Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-27 / 48. szám
3. oldal. 48. szám. 19 09 november 2 „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ A második asszony. Irta GYÖKE PÁL. (Vége.) A hihetetlen eset megtörtént. Idős Vida Gergely csendőrökkel, hatalmi szóval kiűzte birtokáról a saját édes gyermekeit. Airól a birtokról, a melynek fele anyjuk után a fiuk tulajdona volt. * Az ügyvéd pedig másnap értesítette idős Vida Gergelyt, hogy fiai a birtokról eltávoztak. Az ügyvéd levelét idős Vida Gergelyné, Gyémánt Vera olvasta föl az öreg gazdának, s egészségtől, fiatalos erőtől duzzadó, szerelemre éhes, meleg testével kigyó módjára simult az ősz, öreg emberhez s megelégedett mosollyal mondta: — No, hála Istennek ! Köszönöm kendnek a jóságát! De nem sokáig örülhetett a rosszmájú menyecske a diadalának ! Idős Vida Gergely ugyanis befogatott az ünneplő kocsijába, s kiment a tanyára. Hívta a feleségét is, de az asszony valami ürügyet vetve, otthon maradt. A nagy sikert a faluban el kellett pletykázni azon melegében. Idős Vida Gergely kiért a tanyára, s mikor megállt vele a kocsi az üres tanyaház előtt, lassan, motyogva szállott le a kocsiról, s a fejét csóválgatva ment be az üres tanyabázba, a hol öreg lelke egyszerre megrázkódott s mintha levették volna lelkiszemérői a szürke hályogot, megdöbbent s tudatára ébredt annak a szörnyű cselekedetének, a mellyel földönfutóvá tette vér szerint való, lelké- ből-testéből szakadt családját, fiait, unokáit. S az öreg, erőtlen ember megszédült, agyára, szivére nehezedett az elhagyottság érzete, kimondhatatlanul hiányzott neki az évtizedeken át megszokott környezet, a Gergely fia komoly, büszke, de tisztességtudó kalapemelése, a menyei boldog köszönése, s az apróbb unokái repeső csapata, a mely mindig ott lábatlankodott körülötte, s addig nem nyugodott a gyereksereg, mig az ,,öregapám“ valamennyit sorra nem cirógatta, ölelgette. Eszébe jutott, hogy most mindezek földönfutókká lettek, cselédsorba jutottak és pedig az ő parancsára, az ő oktalan, csökönyös magatartásafolytám S e látomások hatása alatt megrokkanva, ijedezve, réveteg szemmel igyekezett ki az üres tanyaházból, s akaratlanul is a szérüskert felé tartott. Ott állottak szép sorjában az asztagok, mint a katonák. Balról a tiszta Luzaasztag, melynek aranyos tetőzete a napfényben ugv csillogott, mintha nagyon nagy darab tümöraranyhalom nőtt volna ki a földből; mellette a rozsasztag szőkéllett s haloványsárgába hajló hajazatát önkéntelenül szelíden simogatta a napsugár; jobbról pedig megfefelő távolságra az árpaasztag hófehér hajazata incselkedett a játszó napsugárral, miközben a szellő ingerkedve borzolta föl az árpakalászok hoszu bajuszát. Mindegyik asztag befejezett egész, önmagában is szép alkotás, a mit a kazalmester határtalan szeretete alkotott széppé, össz- hangzatossá, kedvessé, úgy hogy laikus ember szemét is megragadják a szíi.bályos, de azért majd lágyan hajló, majd méltóságos darabossággal kanyarodó vonalak; hát még az öreg gazda szemét, a ki nagyon jól tudja, hogy ebben a három asztagban benne van elűzött családja aprajanagyjának egész évi fáradságos kezem unkája, gondolata, bubánata, örömre, reménye, hogy úgy mondjam: szive- lelke. S az öreg magyar tűnődik egy darabig, csak nézi, nézi merően az asztagokat, kalapját egészen a szemére huzza, a pipa kialszik a szájában s egyszer csak két nehéz könycsepp hull a poros csizmája fejére s úgy érzi az öreg meghasonlott lelkű ember, hogy a három gyönyörű asztag megindul helyéről, s fut, fut előle szélvész sebességgel .. . S mikor végre ólomnehéz kezével nagynehezen végigsimitja barázdás homlokát, hörgő sóhaj tör ki kebeléből, s támolygó léptekkel az asztagok közé megy a hűvösre... Hogy egvet pihenjen, leheveredik a zöld gyepre. Elalszik s azt álmodja, hogy Gergely fia s a többi fiai is családjukkal ott sürögnek-forognak körülötte, apró unokái pedig haját, szakállát simogatják ... Mikor a kocsislegény elunja mára varast s öreg gazdáját megtalálva költögeti... nem tudja felkölteni, mert az öreg Vida Gergely örökre elaludt. Ajkán boldog mosoly játszadozik, utolsó boldog álmának csalhatatlan jele. Különféle. Emberzsir a kereskedelemben. A Lancet cimü angol orvosi folyóiratban olvassuk: Ismeretes dolog a történelemből, hogy azok a fáklyák, melyeket Napóleonnak Mária Lujza királyi hercegnővel kötött lakodalmának előestéjén gyújtottak meg a Luxembourg- palotának s egyéb középületek megvilágítására, emberi hullákból vett zsirból készültek. A párisi orvosi iskola bonctani szolgái meglehetős forgalmas kereskedést űztek a kórházakból beszállított hullák zsírjával. Minthogy azonban az emberi zsir túlságosan lágy s ez okból nem használható föl ugv, mint a többi állati zsir, ezért a szolgák összekeverték disznó- vagy birkazsirral. Az igv előállított keverékből nemcsak fáklyákat és gyertyákat gyártottak: jó vevők voltak a drágakőhamisitók, kuruzslók és titkos szer gyártók is, kiknek receptjeiben az emberzsir, mivel különféle babonás hiedelem fűződött hozzá, nagy szerepet játszott; de vásárolták kocsisok is, kocsikerekeik megkenésére. 1810 körül annyira virágzott már ez az üzlet, hogy az orvosi iskola boncoló szolgái a nagy párisi klinikák és kórházak szolgáival kartelre léptek, hogy bizonyos mennyiségű emberzsirt biztosítsanak maguknak. 1813-ban azonban a hatóság tudomást vett ezekről az üzelmekrő! s energikusan közbelépett. A főbünösöket elfogták és szigorúan megbüntették. A pör a nyilvánosság kizárásával folyt le, mert tartottak tőle, hogy a közönség meglincselné a vádlottakat. A pör lebomm- litása után a rendőrség átkutatta a raktárakat s hét métermázsa emberzsirt foglalt le, mely már készen állott az eladásra. A zsírt egy kétlovas kocsira tették és a város falain kívül eltemették. Milyen idős a föld. A föld korának a meghatározására kiszámították, hogy mennyi idő kell a naptól elszakadt valamelyik égitestnek arra, mig annyira kihűl, hogy rajta szerves élet keletkezhetik. Ezeknek a számításoknak az alapján a föld korát mintegy kétszáznegyven millió évre becsülik. A rádium és a radiokti- vitás felfedezése óta a föld korának a meghatározására uj módszer is kínálkozik, a melyet Strutt angol természettudós próbált itt először. Mint a Nature cimü francia természettudom ínyi szaklapban olvassuk, Strutt megvizsgálta a torianit pontos heliumtartalmát, a mely körülbelül kilenc köbcentiméter gramonkint. Radioaktiv anyagból ekkora mennyiség hélium Strutt számítása szerint csak rengeteg hosszú idő alatt állhat elő, ugv, hogy a föld kora feltétlenül több mint kétszáznegyven millió év, vagy legalább is ennyi. Strutt még folytatni fogja vizsgálódását. r
