Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-20 / 47. szám
4. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ 47. szám. 1909 nov. 20 pi————E Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐ : HANKÓ M. GYULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ : HARSÁN VI P. ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, 0. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesítés és előfizetések, hirdetések és felszólalások a szerkesztőhöz küldendők. Czim: Rev. Julius M. Hankó P. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEPH. P. HAR SANYI. PUBLICATION OFFICE: Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, O. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half year $1.50. Bi ■ -----rtf cylz Amerikai cTViagyar Református Egyesület. Az Amerikai Magyar Református Egyesületet jól ismerik ezen lap tisztelt olvasói. Azt hiszem, nincsen semmi szükség arra, hogy az Egyesület múltjából hozakodjam elő azzal, hogy 14 éves fennállása óta hány árvának törölte le könnyeit és hány özvegynek adta a kezébe a kenyérnek botját. Elég lesz annyit megemlitenem, hogy ezen 14 év alatt közel kétszázezer dollárt fizetett ki az Amerikai Magyar Református Egyesület pénztára különféle segélyek gyanánt. Köztudomású dolog, hogy az Amerikai Magyar Református Egyesület az egyedüli olyan magyar intézmény az Egyesült Államok területén, melynek joga van az Egyesült Államok minden államában és területén működni. Az Egyesült Államok törvényhozó testületé, a congressus, külön törvényben adott erre jogot a Református Egyesületnek és bizony igaz az, hogy az amerikai törvényhozásban páratlan eset volt az, a mikor a törvény tárgyalása alkalmával elhangzott beszédében a megboldogult Brick kongressusi képviselő oly szépen ismertette a magyar nemzet kiváló tulajdonságait, hogy a kongressus egyhangúlag megszavazta az Amerikai Magyar Református Egyesület javára benyújtott törvényjavaslatot. Mindenki által elismert tény az is, hogy egyetlen magyar szövetség ügyei sem vezettetnek olyan nyilvánosan és mii den egyes tag tudtával, mint az Amerikai Magyar Református Egyesületé-i. A pénztárnok számadása minden hónap végén pontosan közölve van három hivatalos lapban. Minden osztály pénztárnoka megláthatja minden hó végén, hogy annyit könyvelt e el az egyesületi pénztárnok, mint a mennyit az osztály befizetett. A kiadások is nyilvánosan közzé lévén téve, a pénzkezelésnél hiba nem fordulhat elő. Az egyesületi jegyző hasonlóan jelentést tesz minden hó végén és jelentését három hivatalos lapban közli. Minden egyes tag értesitve van tehát minden hó végén az Egyesület életének minden mozzanatáról és minden egyes tag tudja, hogy keserves keresménye biztos kezekben van. > Mi hát az oka, hogy dacára kitűnő szervezetének, dacára lelkiismeretes vezetésének, az Amerikai Magyar Református Egyesület még sem fejlődik úgy, a mint azt joggal megérdemelné'’ Mi az oka, hog}' Amerikában élő protestáns hittársaink nem részesítik abban a pártfogásban, a melj’ben részesiteniők kellene? Mi az oka, hogy ezrével vannak olyan szövetségekben, a hol még protestáns hitük is esetről esetre megszégj'enitésnek van kitéve és százával is alig csatlakoznak ahoz az egyesülethez, a melyik nemzetiségük és hitük szerint is az övék?.... Feleljen a kérdésre mindenki, a hogy akar, de nekem az a megyöződésem, hogy minden bajnak a forrása a protestáns érzet hiánya!... Ha megvolna protestáns hittársainkban az az erős protestáns érzés, a mely nem félt a gályarabságtól, nem félt a tüzhaláltól és a karóba húzástól sem: nem kellene most panaszkodnunk. Mondhatja valaki azt is, hogy lehet ilyet mondani, a mikor tény, hogy több mint hatvan református egyházat tart fel az a nép, a melyikről azt mondom, hogy hiányzik belőle a cselekvő protestáns érzés. Épen az bizonyltja a legszomorubban, hogy hiányzik valami, mert ha képes ez a mi népünk hatvanegyházat fenntartani, akkor képesnek kellene lennie arra is, hogy közös és egyetlen intézményét felvirágoztassa. Nekem tapasztalat alapján szerzett tudomásom van arról, hogy az Amerikai Magyar Református Egyesület tagjai mind jó egyháztagok is. Nem légből kapott állítás ez, mert tény, hogy a hol Református Eg}'esületünknek erős osztálya van, ott virágzó az egyházi élet is. Nem hibát követ-e el hát az olyan egyház, a melyik nem igyekszik azon, hogy kebelében erős osztálya legyen az Amerikai Magyar Ref. Egyesületnek is?... Református egyesületünk, református egyházunk és református hitünk iránt való kötelességünk tehát, hogy igyekezünk hittársainkat közönyösségükből felrázni. Igaz ugyan, hogy ezen munkában részt venni minden egyesületi tagnak kötelessége, de mégis a munka oroszlán része azokat illeti, a kik állásuk folytán a legközelebb állanak népünkhöz, és mint ilyenek, a legtöbbet tehetnek a cél elérésére. Senki sem tehet annyit, mint lelkészeink. A lelkész szava hat el a legtávolabbra; a lelkésznek van a legnagyobb befolyása még ott is, a hová másnak a szava el sem juthat! A lelkésznek kötelessége tehát első sorban, hogy segítsenek felrázni a közönyből hittársainkat. Jelen soraim célja, hogy lelkészeinket felkérjem, szíveskedjenek Egyesületünk építésénél segiteni. Nem kérek én olyat, a mi hivatalukkal, vagy lelkiismeretükkel ellenkezik. Lehetetlenséget sem kérek, mert hiszen azt senki sem fogja elhinni, hogy egy lelkész ne tudna havonta legalább két —három tagot szerezni az Amerikai Magyar Református Egyesületnek — ha akar. Bizony pedig, ha hatvan lelkész egyszerre munkához lát, akkor lesz is annak eredmént'e! Ha egyszer megindul a szaporodás, fog az aztán menni magától, mert mint nem képes emberi erő megállopitani a heg}' oldalán lefelé rohanó hógörgeteget, ép 3.1 úgy nem lehet lesz majd megállítani az Amerikai Református Egyesület növekedését, ha egyszer felébred a cselekvő református szellem és tettekben igazolja óriási erejét. Nagvtiszteletü uraim! Esdve kérem, hallgassák meg református hitünk egy nagyon szerény munkásának szavait! Esdve kérem, segítsenek abban a munkában, a mely munka szép, nemes és nag}'szerü, de a melyet egy ember elvégezni nem képes. Legyünk egyek a Krisztusban és munkáljuk Idvezitőnk parancsait közös erővel, hogy munkánkon legyen a mi Urunk áldása a nagy erős Amerikai Magyar Református Egyesületben! MOLNÁR ISTVÁN, e. jegyző.
