Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-30 / 5. szám

5. szám. 1909 január 30.

“Amerika Magyar Reformátusok Lapja'

5. oldal.

A bevándorlók jogai.

(A „Christian World“ 190g. január 9-iki számából.)

Egyike a legsúlyosabb problémáknak, melyek az egyház és állam előtt állanak, a mi hazánk külföldi származású lakoságának ügye. Vájjon az amerikai intézmények képesek lesznek-e assimilálni ezt a sok millióra menő óriási tömeget úgy, hogy az átok helyett áldássá és segitségére legyen a köztársaságnak?

Ez főleg a mi hazánk keresztyén lakosságának magatartásától függ. Ha ezt a külföldi elemet úgy tudjuk formálni, hogy harmóniában lesz az ámerikai élettel és szellemmel, ha az egyházi és politikai zsarnokság ide jött áldozatait úgy tudjuk nevelni, hogy megértsék a törvény által szabályozott szabadság igazi alapelveit, akkor a nehéz feladat oly módon lesz megoldva, hogj7 általa nemzetünk jólétét, maguknak a külföldieknek pedig boldogságát előmozdítottuk.

A keresztvénség a panacea (általános gyógyszer) az emberiség minden baja ellen. Ezért a mi amerikai egyházainkon njmgszik a legfőbb teher és felelősség e kérdés megoldását illetőleg és itt kiváltképen a protestáns egyházak tagjain és azok lelkészein.

Mint az Ur Jézus többi követőinek, úgy nekünk is tanítványokká kell tennünk minden népeket. Az apostoli parancs megköveteli tőlünk, hogy minden emberi lényre ugj7 tekintsünk, mint szomszédunkra, mint testvérünkre, a kiért szintén meghalt az Ur Jézus Krisztus és a kinek üdvösségéért a mi képességünk és alkalmunk teljes mértékében munkálkodnunk kell. Minden emberrel jót kell tennünk, ha arra alkalmunk van — mondja az Írás — de kiváltképen a mi hitünknek cselédeivel. S a külföldiek óriási tömegével akkor teszünk jót, ha belőlük és gyermekeikből intelligens, öntudatos, egyenes lelkű, törvénytisztelő kérészivé' neket nevelünk.

Ha a kálvinizmus, történelmi értelmében, a köztársaságok nevelő iskolája volt; ha igaz az, a mit Ranke Lipót, a nagy tör' ténetiró állit, hogy Amerika megalapítója Kálvin János volt : akkor az amerikai protestáns egyházaknak különösen kötelessége a külföldiek ez óriási tömegének nevelése, hogy azoknak gyermekei rombolás helyett tovább építsék az egyházat és e hatalmas köztársaságot.

A képviseleti önkormányzat alapelvei, a melyen fel vannak építve a mi demokratikus és köztársasági intézményeink, már évszázadokkal előbb ott éltek a reformáczió hőseinek szivében s csak ő utánuk vette át azt az amerikai függetlenségi nyilatkozat és az Egyesült Államok konstitucziója. A svájczi konfederáczió és a németföldi köztársaság voltak az úttörők és a mi államfér' fiaink 1776-ben jó részben e példák után szervezték a köztársasági kormányformát, mely édes otthonává lett a református egyházaknak. A nyelv és nemzetiségi kérdés másodrendű és alárendelt dolog a hitigazságokkal és a képviseleti önkormányzati elvekkel szemben — s ez fundamentális dolog a református és presbyteriánus eg37házakban.

Háromszáz negyven évvel ezelőtt a mag\7arországi, lengj7el- országi, csehországi református egyházak éppen úgy, mint Németország, Francziaország, Hollandia és Angolország reformátusai Genfet ismerték el a protestántizmus főfészkének és Kálvin Jánost pedig a református keresztyénség köztársasági elnökének.

Zürich és Genf az ő református népével és lelkészeivel főmenedékhelye volt azoknak az üldözött protestánsoknak, kik Mária uralkodásának véres napjaiban Angolországból kimenekültek. Mint Choate Rufus a hires beszédében mondá: ezek a számtizöttek lettek később a polgári és vallási szabadság leglelkesebb bajnokai és uj korszakot teremtettek az emberiség történetében.

Mennyit közönhet a református egyház minden ága L a s k i Jánosnak, a lengyel főnemesnek, kit Erasmus „folt nélküli jellem -nek nevez. Mint az üldözöttek gjúilekezetének lelki- pásztora, később VII. Edward bizalmas tanácsosa lett és nagy része van abban, hogy az angol liturgia kitobta a pápás elemeket és így az anglikán egyház e kegyes és buzgó király rövid uralkodása alatt összhangzásba jött a continens többi református egyházaival. Miután megmenekült a tenger és szárazföld vészé" delmeitől, a lutheránusok üldözésétől éppen úgy, mint a pápások zaklatásaiból, — végre Frankfurt közelében nyert menheHet üldözött hívei számára és ma, századok után is virágzik gyülekezete. O volt a legképesebb és legsikeresebb bajnoka a pres- byteriális egyházkormányzati rendszernek és a református hit drága igazságainak. Közelebb jőve édes hazánkhoz, vájjon el- tudnók-e felejteni a lengyel származású Pulaski szolgálatát, ki hősiesen küzdött a szabadság harczban s halálosan megsebesült Savannah sánczai közt? Vagy Koszcziszkót, ki később oly hősies küzdelmet folytatott szülőföldje szabadságáért és ott esett el Varsó mezején. Vagy elfelejthetjük-e Csehország tragédiáját? V. Frigyes választó fejedelem, az angol királynak és a német császárnak őse, miként vesztette el saját birodalmát abban az elkeseredett küzdelemben, mely a protestantizmus ügyéért Huss János földjén folyt. Bizony Európa legszebb országait gyakran vérrel áztatta a református martyrok kiömlő véreMi valóban, mint Pál apostol mondja a rómabeliekhez írott levelében: mind a görögögnek, mind a barbároknak lekötelezettjei vagyunk. Az európai országok ama nemes szellemi kiválóságaiért örök hálára vagyunk kötelezve, melyet legjobban úgy fizethetünk vissza, ha jobb keresztyénekké tesszük azon országok hozzánk jövő gyermekeit. Itt a kül- és belmlssió fon' tosságát hangsúlyozni sem szükséges külön, midőn előttünk vannak a bevándorlottak milliói, kiket az evangéliumra és a polgári jogokra jól meg kell tanítanunk

Körülbelül százezer magyar kötött ki partjainkon, a magyar nemzet szine-java, kik a református egyház tagjai s közöttük a mi református egyházunk és a presbyteriánus egyház mintegy 50 gyülekezetét alakított. E gyülekezetek kevés kivétellel hűségeseknek bizonyultak, kötelességeiknek eleget tettek, és szilárdan kitartottak az amerikai egyházi szervezet mellett, daczára annak az állandó törekvésnek, melylyel a magyarországi egyházi hatóságok elszakítani szeretnék őket tölünk. Gn^yükossághoz hasonló balgaság bármely enrópai nemzetisig részéről az a törekvés, hogy megakadályozza népét az amerikai intézményekkel való egyesüléstől.

Ha Schlatter Mihálynak azon törekvését, hogy a parochiális iskolákban az angol és német nyelv egyenrangúan tanittassék, kora helyesen megértette volna, úgy a német református egyházak növeködése és befolyása ma sokkal nagyobb lenne. Az az igyekezet, hogy a magyar kivándorlót kivegyék az amerikai szellem befogása alól, ismétlése ennek a fatális balgaságnak. Konflictusba hozza őket az állami iskolai rendszerrel és azon vádnak teszi ki őket, hogy nem méltók itt a polgárjogra. Könv- nyen bebizonvithatóvá válik, hogy a magyar kivándorlódat csu' pán anyagi szempontok vezérlik ittlételükben és nem az a vágy, hogy ennek — az angolszász faj előtt oly becses — polgári szabadságnak előnyeiben és áldásaiban részesüljenek. A mi egy házunk ebben az országban is lehet soknyelvű egyház, de csak időlegesen, mig a természetes folyamat mindnyájunkat amerikaiakká nem tesz; mindenekelőtt pedig jó keresztyénekké.

Ez a feladat, mely előttünk áll, az amerikai keresztvének előtt épen úgy, mint a külföldről bevándorlottak előtt. És ezzel a nagy feladattal szeretett egyháznnk és hazánk érdekében számolnunk kell.

Rev. Cyrus Corf.