Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-02 / 40. szám
2 oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” 40. szám. 1909 okt. 2. A szerzetesség eszményei és története. ■ A 111-ik és IV-ik századi A^sz.erzetesség e r e c| e t e. III-ik közlemény. P -. i í : . í'De térjünk vissza a III-ik század egyházéihoz. Ama buzgóknak bizonyára joguk volt kritikát gyakorolni-az egyház felett; mert amfei nagy veszélyek* mélyekéitaz”i$jvháznak-a világállamba való bevonulásakor közeledni láttak. látóban hekövetkeztek. Az apostol ama mondása: a zsidók közt zsidó, a görög közt görög vagyok, (I. kor. IX: 20, 21.) mégis, veszélyes jelige volt. Egyszázadon át hozzászoktunk ama régi hagyományhoz, hogy az egyház elvilágia- sulását csak amaz időtől keltezzük, a mikor Konstantin alatt birodalmi egyházzá kezdett lenni. Ez a hagyomány hamis. Az egyház a harmat lik század közepén már nagy mértékben elvilágiasodott volt. Nem mintha a hagyományos hittételeket tagadta és sajátosságát veszedelemnek tette volna ki, de a keresztyén egyház feletti igényeivel aggasztó módon alábbhagyott és az a nagy műveltség, mellyel az egyház és hittételei meggazdagodtak, bensőleg káros hatású volt. Jóllehet külsőleg szilárdabb, zártabb és rendezettebb volt, mintvalaha, álhupmájett az ál lam han ; < le az az erői kötelék, ijieíy azt egy befűzte, nem a vallásos remény és test vé-rszeivh-t volt tiihhé, hanem egy papuralmi rend, mely a keresztyéni nagykorú- ságvh év szabadságot, ezzel pedig a testvéries érzületet is elnyö- ^áá'^};lt,r»;vegette. Hittana a filozófusoknak már csodálatos rendszerevéi versengett, de nagyon mélyre bocsátkozott velük, azok- ifjlk,‘Céljai tó! messze, állt, módszereiket felforgatta. Névszerint,. ■ a > görög bölcseségnek amaz utolsó utószülött rendszere, az uj-pláto- nizmus döntően, hatott arra. A mit az egyház ettől kölcsönzött,'azáltal törekedett ama. hiányt fedezni, melyet vallásos és lelkesült ejsiinényei elvesztés^, vagy átültetésekor már korábban szenvedett volt. l)e az az érzékfeletti Isten, melyet az uj-platonizmus tanított, rjéiri az evangélium Istene volt, és az érzékiből való megszabadítás, helyet iáért. az eredeti keresztyén üdvreménységtől nagyon különbözött. T)e a teológusok, kik azt tanulták vagy küzdöttek ellene, beleélték u»tátikát ama fogalmi világba és észrevétlenül alig törődték saját viliigulikal. T.ovábbá a célzat, hogy az államhoz hozza- sümutjanak; egyre köztudomásúbb lett: bizonnyal akarták azt tá- hidgatnpyde támaszokat is kívántak attól, többet tettek annak ifiegnyué&t n, mint szabad lett volna. Végre az egyház többé nem vahásithátta meg az egyes egyén erkölcsi élete feletti már alább* szállt igényét sein, eléggé gyakran a minimumai, jog — és isteni- tisztelet y-rr szabályaival szemben a külső engedelmességgel kellett megelégednie. Ellenben egyet elért, azt, bogy az egyháznak amaz igényét*, hogy keresztyén társaság legyen, egy keresztyén se sértetté oly könnyéig azt a hitet állapította, meg, hogy az ő tagolt sző-, Mctáégeennek püspökeivel, kegyelmi adományaival, szent könyveibe!, kultuszával Krisztusnak s az apostoloknak hiteles, hamisi- táthin, alapítása, melyen kívül nincs üdvösség. Ez volt a keresztyén öjfyKazáít Ii'árm.adik századnak a negyedikbe való fordulásánál. Ijlyei né lethf néni hibája nélkül. I)e meg kell adni, ho’gj? kiiuuyü ey éjiyliázatíüz apiistoli korhoz vagy egy önrajzolta keresztyen ősképhez mérni éfc-ttarva elvilágiasultsággal vádolni), de igazságtalan dolog autó, történelmi feltételeket, melyeknek befolyása alatt állott, - figyelmen kiyül hagyni. A mit az egyház bensőjében •megmentett, item csak olyan maradvány, volt, .melyet épen nem veszthetett el, vagy ^parádék, mely a fentartásra nem volt méltó, hanem az 6 evangélium volt az, persze a kor leplébe s kötelékeivel bepólyázva s;aiiiálhatal.mas igény nélkül, hogy az egész külső életet belülről h*n.táj-ozza meg. lie ez az egyház nem volt többé képes mindama kedélyeknek, melyek hozzájöttek, békét, adni és őket a világ elől elrejteni.-A-tad--- világi életnek Istennel való békességét ígérhette, a békét a jelen világ zivataraiban nem volt képes megadni. -Ekkor kezdőtött a nagy mozgalom. Aszkéták, magánosán élők már korábban is voltak a nagy egyházban, épen úgy, mint egy helyről más helyre záráno- . kóló, semmivel sem bíró evangélisták. A III-ik század folyamán egyesek, kik beleuntak a világba, már kimenekültek a pusztába, sőt itt-ott már közös életre egyesülhettek. Számuk az uj század kezdetén nöVpkedetti Nem csak a világtól menekültek, hanem a, világitól is az egyházban; de azért nem menekültek az egyházból.. Tiszteletről escvagyonról, nőről és gyermekről lemondtak, hogy a gyönyörtől és bűntől távol tartsák magukat, hogy az Istenes szemlélet élvezetének átadják magukat s életüket halálra készen megszenteljék. Hiszen az uralkodó theologia is azt Tanitá, hogy ír' keresztyén élet eszménye ama halálgyakorlatban és Istennek ama bámulatában áll, mikor az ember ön-létezéséről megfelejtkezik, testi léteiét egész a halál széléig előli, hogy egészen felemelkedjék a mennyei és örök vizsgálatába. Ez volt a bölcsek álta lános cl iné-.. lete. Ok komolyan vették ezt. De továbbá: talán egy kor se volt jobban áthatva aina gondolattól, hogy a világ folyása öregedik, allább száll, hogy nem érdemes többé élni. Az emberiség történetének egyik nagy korszaka volóban sirba szállt. A római birodalom, az ó világ utolsókon volt és rettenetesek voltak a halálos küzdelmek. Lázadás, vérontás, szegénység és dőghalál belől, minden oldalról barbár csordák által szorongatva kívülről. Mit tehettek - •"vnnek'inegszüntelésétti. Iiojgvan állhattuk ellent? Xdün, volt többi*" egy önmagában Hatalmas állam hatalma, sem egységesés kipróbált műveltségeszmények ereje, — nem, — dülecjező birodalom . lett. melyet már alig tartott össze hanyatló és felbomlott müveit-- .sége, olyan műveltség, mely üres és valótlanná lett, mélyben jó lelkiismeretét, szabad,- természetes észjárását, kezeit tisztán alig őrizhette meg'valid'].- 'Azonban sehol se. ’lehetett jobban érezni - minden viszonyok benső,valótlanságát, mint a műveltség központjaiban,- mindenekelőtt Alexandriában, Csudálátos-é hát, hogy épén ott, Alsó-Egyptombap, vette eredetét a feméte'élet, a szelete«?':«? Mindama népek között, melyeket a történet ismer, az cgyptouii népnek volt leghosszabb les leggazdagabb története! Míg az idege-' nek uralma és a római hódítók jogara alatt is a munka országa volt Egyptom, városa a műveltség, főiskolája "’maradt.: De mást ütött a nemzet órája. Akkoriban keletkezett a szerzetesség, mint- mint hatalmas mozgalom, nem sokkal később a Közép-tenger keleti-pattján, s az Euplnátes folyó partján is találjuk ezt. l-.jabb időben a szerzetesség eredetét- Egyptomban a keresztyénségre gyakorolt sajátos pogány befolyásokból akarták kiinagyarazhi, de iiehi eléggé óvatosai,i jártak el; elismerésre méltó, hogy a régebbi analog. ■’ jelensíjgi *ket az egvptoini vallás mezején felmutatták.-. A, külső befolyásuk itt nem nősebbek, sőt valószínűleg gyengébbek voltak, mint íLkeresztvén életnek és gondolkozásnak bármely más mezején. A keresztyén emberiség is fejlődésének minden fokán a leg- fefiségesebbnek kiáltotta ki a szükség által elébe szabott életesz- .’ ínéiyvt. Itt azonban a szociális, a politikai, a vallásos szükség egy régeií fel illitott. keresztyén eszménnyel találkozott össze, melyet nem sokára apostolinak tartottak. Mindazonáltal nagyon különböző feltételek és éhhez képest különlyiző előfokok voltak, melyek a'" szerzetesség kiképződését megelőzték. Ha min.leneke őtt a pbgánvökből lett egyházban jött is létre az a hajlam, hogy a szellemét megszabadits.Uv á„ sok zsar-. nőktől, liogy ydurva és finom önzést legyőzzék'és a Szegény lelket Istenhez Vezessék, mégis,húsfelől aszkétai eszmény is közbe-' játszott, a mely ama hajlamúi d inkább ■ ellentéttel mi^t-' 'rokon volt. Az aléxaiuífyu katechéta iskolában, mely a harmadik' sz.i-' zadhan a keresztyén theologiánák általában főiskolája volt, a Sole- rates utáni eszményi, görög erkülcstanitók rendszereinek alapgondolatait a maguk' össZeségébeii átvették es feldolgozták. Ezek azonban Sokrates ama mondásat: ,,Ismerd meg tenmagadat!" már régesrégen a helves, életűiüveszet sokfele szabályaivá valtoz-- tatták át. (Folytatás következik.)
