Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-02 / 40. szám

40. szám. 1909. okt. 2.

„Amerikai Magyar Reformátusok Lapja”

3. oldal.

Régi diákbüntetések.

Irta: dr. Dékáni Kálmán, ref. tanárA mióta diák van. azóta mindig szükség volt az iskolában annak pajkosságát, lustaságát és sokszor nagyobb hibáit is megfelelő szabályokkal, fegyelmező eszközökkel és büntetésekkel illő korlátok közé szorítani, példásan megbüntetni. Érdekesek azok a régi iskolai törvények, melyek különféleségükkel egyúttal a régi diákéletre is világot vetnek.

A hány iskola, annyiféle különböző ilyen büntetésnem divatozott, az intézet szelleme, az illető kor, sőt vidék szerint is különbözve. Nem lesz érdektelen tehát néhány nevetesebb régi iskolánk ily irányú törvényeinek felsorolása.

Legrégibb iskoláink közé tartozik, a még Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által alapított, napjainkban is virágzó nagvenvedi kollégium. Eredetileg Gyulafehérvárit alapította Bethlen az iskolát 1662-ben, illetőleg fejlesztette az ott már 1557 óta fennálló ref. iskolából főiskolává, amely negyven év múlva 1662-ben innen költözött át jelenlegi székhelyére, Nagyenyedre. Még régi székhelyén az eredetileg létezett iskolának 1580 körűiről voltak iskolai törvényei, melyeket valószínűleg a vittenbergi egyetemen nagy számmal megforduló és ott az egyesületi szervezetben élő magyar ifjak u. n. bursájában (Burschenschaftjában) divó törvények mintájára alkottak. Ezek a törvények .szolgálhattak mintául az 1662- ben végleges székhelyére átköltözött gyulafehérvár-nagyenyedi kollégium vezetőségének is.

A még első székhelyén levő iskolának fegyelmi fokozatai a következők voltak:

1. Pénzbírság; és pedig l—50 dénárig.

2. Az élvezett kedvezményeknek és ösztöndíjaknak, jótétemé- ményeknek első Ízben felerészben, ismétlődés esetében háromnegyedrészben való megvonása.

3. Az iskolaszék előtt való vezeklés.

4. Kivált istentelenség, káromlás, átkozódás esetében az iskolának és az iskola rektornak nyilvános megkövetése. Szintén olyan vezeklésféle.

5. Súlyosabb hiba elkövetésekor a megkorbácsolás.

6. Az iskolából való kizárás. Utóbbinak súlyosabb módjai voltak:

7. Az u. n. gyalázatos kicsapás és

8. A megvesszőzéssel járó kicsapás.

Az tlső úgy történt, hogy a tanulóifjúságot kivonultatták a kúriára, vagyis az iskola udvarára és a rektor az egész ifjúság színe előtt kihirdette az Ítéletet. Erre megcsendültek az iskola összes esengetyüi, félreverték a harangokat is és a tanulók kettős sorfala között, azoknak folytonos csúfolódásai, szidalmai, sőt ütlegelése közben, mintegy kiharangozták az illetőt az iskola falai közül. A megvesszőzéssel járó kicsapásnál a bűnös uiáknak a kiűzés előtt még 12 vesszőiités is kijárt. Ez az eljárás a városi polgárság törvényei közt is kiseprüzésre, a katonaságnál pedig a vesszőfutás ismeretes büntetésmócjára e nlékeztet erősen. Arra is van példa, hogy a két kurz r, amint a küldőncszolgálatra használt diákokat hivt ík, egész*.n a v: ros határáig űzte-verte vesszőjével a bűnöst . . .

Az 1662-iki költözködés után a már Nagyenyedre került kollégiumban is csak némileg módosultak a fegyelmi szabályok. E szerint az uj büntetési fokozat a következő volt:

1. A pénzbírság megmarad ezután is 1—50 dénár, sőt egy forint erejéig is.

2. Szeres szolgálatra való szorítás Ez abban állott, hogy a hibát elkövetett tanulót, anélkül, hogy a sor rajta lett volna, bizony >; szolgálatok teljesítésére szorították.

3. A Signum viselése. Ez egy szégyentábla volt, melyet rendesen rossz magaviselet vagy a törvényes latin nyelv használata helyett más nyelven való beszélés esetén kellett hordani, amig az illető másik tanulótársát rajta nem kapta ugyanazon hibán.

4. Jótétemények, kedvezmények elvonása.

5. Elzárás a carcerbe.

6. Megvesszőzés vagy megpálezázás.

7. Kizárás vagy kicsapás.

Keletkezésük idejére nézve a nagyenyedi után a sárospataki ref. főiskola törvényei következnek. Köztudomású, hogy a sárospataki vagy amint régiesen ma is nevezik, a pataki kollégium egyike hazánk legrégibb iskoláinak. Első alapitója a pataki vár ura, Perényi Péter volt 1530 körül; fia, Gábor emelte kollégiummá és felvirágzása a Rákóczink nevével van szoros összefüggésben.

1671-ben Báthory Zsófia a jezsuitáknak adta, de egy évtized múlva újból református kézre került. Első törvényei, melyeknek a wittenbergiek szolgáltak mintául, nem ismeretesek. De ezeket bővítették aztán később az alsópfalzi vagy amint nevezték, az Alsó-Palatinatus iskolai törvényeinek felhasználásával az 1621-ik évben.

E kibővített és véglegessé vált törvények a különböző fegyelmi büntetéseket következőképpen állapitottek meg:

1. Jóakratu figyelmeztetés.

2. Megintés.

;í. Négyszemközt való megdorgálás.

4. Nyilvános megdorgálás.

5. Ünnepélyes megkövetés vagy bocsánatkérés. E fegyelmi eljárást a magyarázat szerint akkor alkalmazták, ha a diákot gyanús helyen találták, hol aljas személyekkel érintkezett és társai- salgott.

Az első esetben megelégedett az elöljáróság bocsánatkéréssel is, de ismétlődés esetén megkorbácsolták és kicsapták az iskolából a tanulót. Ha pedig kiderült, hogy ilyen emberekkel és asszonyokkal nemcsak szóba ereszkedett, hanem erkölcstelenségre is vetemedett, akkor már első ízben is elzárták és kicsapták az iskolából. Később lopási és csalási esetekben szintén bocsánatkéréssel és az okozott kár megtérítésével büntettek, valamint rágalmazás, hamis vádaskodás vétkében is.

6. Aki engedetlenül vagy illetlenül viselte magát, azt hosz- szabb-rövidebb időre kizárták a közös étkezésből, az u. n. convic- tusból és szobájában kellett elköltenie ebédjét.

7. Súlyosabb esetekben az étel megvonása vagy megszorítása is büntetésszámba ment.

' 8. Szokásuk volt az u. n. pensum kiszabása, bölcs mondásoknak, zsoltároknak büntetésképen való betanuitatása.

9. Aki kárt okozott, az legtöbbször ráadással volt köteles azt megtéríteni.

10. Bírságoltak Patakon is egészen 50 dénárig terjedhető pénz- büntetéssel.

(Folyt, köv.)