Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-02 / 40. szám

40. szám. 1909. okt. 2. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” 3. oldal. Régi diákbüntetések. Irta: dr. Dékáni Kálmán, ref. tanár­A mióta diák van. azóta mindig szükség volt az iskolában an­nak pajkosságát, lustaságát és sokszor nagyobb hibáit is megfelelő szabályokkal, fegyelmező eszközökkel és büntetésekkel illő korlá­tok közé szorítani, példásan megbüntetni. Érdekesek azok a régi iskolai törvények, melyek különféleségükkel egyúttal a régi diák­életre is világot vetnek. A hány iskola, annyiféle különböző ilyen büntetésnem diva­tozott, az intézet szelleme, az illető kor, sőt vidék szerint is külön­bözve. Nem lesz érdektelen tehát néhány nevetesebb régi isko­lánk ily irányú törvényeinek felsorolása. Legrégibb iskoláink közé tartozik, a még Bethlen Gábor er­délyi fejedelem által alapított, napjainkban is virágzó nagvenvedi kollégium. Eredetileg Gyulafehérvárit alapította Bethlen az is­kolát 1662-ben, illetőleg fejlesztette az ott már 1557 óta fennálló ref. iskolából főiskolává, amely negyven év múlva 1662-ben innen költözött át jelenlegi székhelyére, Nagyenyedre. Még régi szék­helyén az eredetileg létezett iskolának 1580 körűiről voltak iskolai törvényei, melyeket valószínűleg a vittenbergi egyetemen nagy számmal megforduló és ott az egyesületi szervezetben élő magyar ifjak u. n. bursájában (Burschenschaftjában) divó törvények min­tájára alkottak. Ezek a törvények .szolgálhattak mintául az 1662- ben végleges székhelyére átköltözött gyulafehérvár-nagyenyedi kol­légium vezetőségének is. A még első székhelyén levő iskolának fegyelmi fokozatai a következők voltak: 1. Pénzbírság; és pedig l—50 dénárig. 2. Az élvezett kedvezményeknek és ösztöndíjaknak, jótétemé- ményeknek első Ízben felerészben, ismétlődés esetében háromne­gyedrészben való megvonása. 3. Az iskolaszék előtt való vezeklés. 4. Kivált istentelenség, káromlás, átkozódás esetében az is­kolának és az iskola rektornak nyilvános megkövetése. Szintén olyan vezeklésféle. 5. Súlyosabb hiba elkövetésekor a megkorbácsolás. 6. Az iskolából való kizárás. Utóbbinak súlyosabb módjai voltak: 7. Az u. n. gyalázatos kicsapás és 8. A megvesszőzéssel járó kicsapás. Az tlső úgy történt, hogy a tanulóifjúságot kivonultatták a kúriára, vagyis az iskola udvarára és a rektor az egész ifjúság színe előtt kihirdette az Ítéletet. Erre megcsendültek az iskola összes esengetyüi, félreverték a harangokat is és a tanulók kettős sorfala között, azoknak folytonos csúfolódásai, szidalmai, sőt ütlegelése közben, mintegy kiharangozták az illetőt az iskola falai közül. A megvesszőzéssel járó kicsapásnál a bűnös uiáknak a kiűzés előtt még 12 vesszőiités is kijárt. Ez az eljárás a városi polgárság tör­vényei közt is kiseprüzésre, a katonaságnál pedig a vesszőfutás is­meretes büntetésmócjára e nlékeztet erősen. Arra is van példa, hogy a két kurz r, amint a küldőncszolgálatra használt diákokat hivt ík, egész*.n a v: ros határáig űzte-verte vesszőjével a bű­nöst . . . Az 1662-iki költözködés után a már Nagyenyedre került kol­légiumban is csak némileg módosultak a fegyelmi szabályok. E szerint az uj büntetési fokozat a következő volt: 1. A pénzbírság megmarad ezután is 1—50 dénár, sőt egy fo­rint erejéig is. 2. Szeres szolgálatra való szorítás Ez abban állott, hogy a hibát elkövetett tanulót, anélkül, hogy a sor rajta lett volna, bi­zony >; szolgálatok teljesítésére szorították. 3. A Signum viselése. Ez egy szégyentábla volt, melyet ren­desen rossz magaviselet vagy a törvényes latin nyelv használata helyett más nyelven való beszélés esetén kellett hordani, amig az illető másik tanulótársát rajta nem kapta ugyanazon hibán. 4. Jótétemények, kedvezmények elvonása. 5. Elzárás a carcerbe. 6. Megvesszőzés vagy megpálezázás. 7. Kizárás vagy kicsapás. Keletkezésük idejére nézve a nagyenyedi után a sárospataki ref. főiskola törvényei következnek. Köztudomású, hogy a sáros­pataki vagy amint régiesen ma is nevezik, a pataki kollégium egyike hazánk legrégibb iskoláinak. Első alapitója a pataki vár ura, Perényi Péter volt 1530 körül; fia, Gábor emelte kollégium­má és felvirágzása a Rákóczink nevével van szoros összefüg­gésben. 1671-ben Báthory Zsófia a jezsuitáknak adta, de egy évtized múlva újból református kézre került. Első törvényei, melyeknek a wittenbergiek szolgáltak mintául, nem ismeretesek. De ezeket bővítették aztán később az alsópfalzi vagy amint nevezték, az Alsó-Palatinatus iskolai törvényeinek felhasználásával az 1621-ik évben. E kibővített és véglegessé vált törvények a különböző fegyelmi büntetéseket következőképpen állapitottek meg: 1. Jóakratu figyelmeztetés. 2. Megintés. ;í. Négyszemközt való megdorgálás. 4. Nyilvános megdorgálás. 5. Ünnepélyes megkövetés vagy bocsánatkérés. E fegyelmi eljárást a magyarázat szerint akkor alkalmazták, ha a diákot gya­nús helyen találták, hol aljas személyekkel érintkezett és társai- salgott. Az első esetben megelégedett az elöljáróság bocsánatkéréssel is, de ismétlődés esetén megkorbácsolták és kicsapták az iskolából a tanulót. Ha pedig kiderült, hogy ilyen emberekkel és asszo­nyokkal nemcsak szóba ereszkedett, hanem erkölcstelenségre is vetemedett, akkor már első ízben is elzárták és kicsapták az isko­lából. Később lopási és csalási esetekben szintén bocsánatkérés­sel és az okozott kár megtérítésével büntettek, valamint rágalma­zás, hamis vádaskodás vétkében is. 6. Aki engedetlenül vagy illetlenül viselte magát, azt hosz- szabb-rövidebb időre kizárták a közös étkezésből, az u. n. convic- tusból és szobájában kellett elköltenie ebédjét. 7. Súlyosabb esetekben az étel megvonása vagy megszorítása is büntetésszámba ment. ' 8. Szokásuk volt az u. n. pensum kiszabása, bölcs mondá­soknak, zsoltároknak büntetésképen való betanuitatása. 9. Aki kárt okozott, az legtöbbször ráadással volt köteles azt megtéríteni. 10. Bírságoltak Patakon is egészen 50 dénárig terjedhető pénz- büntetéssel. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents