Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-23 / 4. szám

4. szám. 1909 január 23. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja’ 7. oldal. A pápa látománya. Egv felette érdekes hir járta be a múlt napokban a világ­sajtót mely arról szólít, hogy a római pápának, a karácsony estvéli ájtatoskodása közben megjelent Szűz Mária és el látta őt utasításokkal, hogy mikép viselkedjék a Francziaországban be­állt eseményekkel szemben. Hogy mik voltak azok az utasitá" sok, az a Vatikánból még nem szivárgott ki, de valószínűnek lehet tartani, hogy a titok leple erről is le fog hullni a közel jövő­ben, ámbár a látományt már a Vatikán czáfolgatja. Különben a hírnek lényeges része nem az, hogy mit mondott Szűz Mária, ha­nem az, hogy megjelent és egy épen mostan szőnyegen forgó, nagyfonfosságu kérdésben tárgyalt a pápával. Mi, kiket a pápai csalatkozhatlanság hitelve nem feszélyez, teljes közömbösséggel foglalkozhatunk e hírrel. Feltűnő előttünk az a merészség, melylyel Róma a hitbelileg is felvilágosult husza­dik században, ilyen nagyon középkorias szinti s kissé már meg­kopott fegyvereket szed elő céljainak biztosabb eléréséhez. Avagy talán már újból annyira hatalmasnak érzi magát a pápa, hogy kockázat nélkül mindent merhet? Hogy Róma Kisztus tiszta tudományától rég elszakadt, azt minden theologiailag gondolkodó, avagy a szent Bibliát forgató egyén tudva tudja. Kisztus képe teljesen elhalványodott a katho- liczizmus előtt, hogy annál élesebb szinekben tűnjék ki a Szűz Mária és a különböző szentek képe. Róma vallása előtt megszűnt igazságként élni ama mennyei kijelentés: ,,Ez az én szerelmes Fiam, kiben én kiengeszteltettem.“ Most a katoliczizmus más valakit és valakiket keres, kiben az Atya, a bűnös emberiség iránt megengesztelődhetik. S bár megvan Írva, hogy: „Egy a közben­járó Isten között és ember között, az ember Jézus Krisztus“, továbbá világosan mondja a Szentirás, hogj’ „Nincs és nem is adatott más név, ki által megtartatnunk lehetne, csak az Ur Jézus Krisztus“, végül „vagyon szószólónk az Atyával, az igaz jézus Krisztus“, mégis a katholiczizmús elfordulva áz egyedüli Közbenjárótól, Szűz Máriánál és a szenteknél keres oltalmat Isten előtt. A legtávolabb áll mi tőlünk Szűz Mária érdemeinek és kiváló­ságának el nem ismerése, sőt mi is hisszük és valljuk azt, mit az Angyal mondott neki: „Te vagy áldott az Asszonyok között“, mert már maga az a tény, hogy az Ur Jézusnak ő adott testileg életet, ő táplálta emlőjéből. Minden Krisztust szívből szerető és tisztelő embernél azt az érzést váltja ki, hogy őt, feltétlenül tisz­teletben tartsa. Ez a tisztelet azonban a Krisztus Urunk rovására . soha sem mehet, mint megy a Róma követőinél­Sokkal szívesebben tudnánk hitelt adni annak, ha az a hir kap­na szárnyra a Vatikánból, hogy a megjelent Szűz Anya a pápát megintette szentséges Fia születési ünnepének estéjén, hogy az az ut, melyen ő halad, a bűnnek útja s utánna a népek milliói men" nek a kárhozatba. Mert legszentségesebb Atyának, csalhatatlan" nak, Isten földi helytartójának mondja magát, holott az Ur Jézus igaz kijelentései szerint az emberek között „nincs igaz egy is“, s tiltva van bárkit e névvel tisztelni, hogy Atya, mert „egy a ti Atyátok, az Isten“ sa földi gyarlóság, abünre való hajlam álta­lános tulajdona minden földi teremtménynek s Istennek nincs szüksége földi helytartóra, mert ő m a g a jelen van mindenütt és intézi az emberek sorsát, kik őt szeretik és benne bíznak. Sze- retetre inthette továbbá a pápát a megjelent Szűz, mert e legfőbb Krisztusi erén3't teljesen elmellőzi, midőn átkokat szór, holott neki imádkoznia kellene ellenségeiért. Egyébként legszebb lenne a pápától, ha a Szűz Anya meg­jelenéseit, elődjei nyomdokán haladva, bízná a pásztor leány­kákra s nem csinálna nekik konkurrenciát. Le vél. Üdv az olvasónak! E lapok előfizetőinek, illetve hátralékosainak figyelmét fel­hívom a postai törvényekre, a melyek nekem megtiltják, hogy a régi hátralékosoknak lapot küldjék. Az előfizetők névsora a pos­tán van s irgalmatlanul kihúzzák onnan a csökönyös hátraléko­sokat. Azoknak, kik fizetni nem akarnak, lap február közepétől kezdve már nem küldetik; azoknak, a kik most nem fizethetnek, de az előfizetés beküldését megígérik, a lap továbbra is járni fog, mert előfizetésüket egy évre feltételesen meghosszabbítottnak jelen­tem be a postán. Január hó folyamán kiküldőm a hátralékosok­nak személyenként a felszólítást és a kik két hét alatt nem küldik be az előfizetést, vagy Ígéretet sem tesznek arra, hogy később, mi­helyt tehetik, fizetni fognak, azoknak a lap küldését beszüntetem, neveiket pedig a hátralék behajtása végett az ügyvédnek átadom. Beláthatja mindenki, hogy ilyen lapot ingyen senkinek sem küldhetünk, hiszen ezrekbe kerül a lap, bárha csak a nyomdász­nak és a postai szállításért fizetünk. Én magam, s ezt hangsúlyo­zom mindenkivel szemben, teljesen ingyen dolgozom e lapért, hogy ezzel is tegyek valamit magyar testvéreimért. A lap nem az enyém, nekem azért semmi hasznon sincs abból, ha a hátraléko­sok fizetnek. A lapot a presbyteriánus és református egyház tartja fen, szívesen fizetvén a felmerülő költségeket. Illő dolog volna hát, hogy az olvasók is tegyenek ezért valamit, a mikor a lap ut­ján is az ő javuk munkáltatik. A két egyház eddig, mintegy 8 ezer dollárt fizetett rá a lapra; nyerészkedni most sem akar, de azt a- karja, hogy magyar testvéreink is tegyenek valamit ezért s ezzel magukért. Ha esetleg valami haszna is lesz valamikor a lapnak, legyenek meggyőződve, hogy az a pénz a magyar ref. egyházak istápolására fog fordittatni. Igen kérem az olvasót, vegye szivére e dolgokat s tegye meg mindenik az ő kötelességét, hogy ne kelljen ezek miatt is szégven- keznünk azok előtt, a kik minket nagyra tartanak s szívesen ál­doznak érettünk. Ha pedig nem kell a lap, úgy is jó s mi, szomorúan bár, de kénytelenek leszünk a tollat letenni. Isten mentsen ettől! Üdv az olvasónak. Testvérük az Urban Hankó M. Gyula, ref, lelkész, szerkesztő. Felhívás az Amerikai Magyar Ref. Egyesület osztály-ellen­őreihez. Minthogy a vezértestület Ellenőre ismételten jelenti, hogy nagyon sok osztály van olyan, a 1 tonnán az osztály Ellenőre vagy egyáltalán nem küld jelentést, vagy nem rendesen küldi be jelen­téseit az osztálya által az Egyesület pénztárába beküldött össze­gekről: felhívjuk az olyan osztály Ellenőr tagtestvéreinket, a kik kötelességüknek nem tesznek eleget, hogy alapszabályaink VII. szakasz 61. S-a értelmében a vezértestület Ellenőrét az osztályaik­nál levő bevétel és kiadásokról időhaladék nélkül értesiteni szí­veskedjenek. Jelentő iveket és levélboritékot kívánatra szívesen küld a ve­zértestület jegyzője. Kelt Toledo, 0. 1909 január hó 19-én. Kövér Sándor elnök. 4—A Molnár István jegyző.

Next

/
Thumbnails
Contents