Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-23 / 4. szám
8. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” 4. szám. 1909 január 23. ír---------------------> IL______________J Hírek a nagyvilágból____ k_____________________________________________________________________________________________________________________________________é f V _______Jt ŐM agyar ország. Budapesten a veres szocziálisták az esztendő utolsó napjára általános sztrájkot hirdettek; de bármiként is erőszakoskodtak, hogy a józan munkásokat elvonják a munkától, igyekezetük nem sikerült egészen. Budapesten mintegy 200 ezer munkás van s e számból csak mintegy ötezerén sztrájkoltak. Érdekes, hogy a sztrájk csak egy napra volt tervezve s a malomtulajdonosok, kiknek munkásaik mind elhagyták a munkát, a másnap visszatérő munkásoknak azt mondták, hogy méltóztassanak még három napig, január 4-éig sztrájkolni. A sztrájkólóknak igy rossz újévük volt. — A mi felfogásunk az, hogy a munkás méltó a maga bérére; de azt sohasem ismerjük el, hogy ezt erőszakkal kell kiér- demelniök. Báró Splényi Ödön, a nemzet csalogányának, Blaha Lujzának férje, hosszas betegség után elhunyt. Magyarországon általában, kivált a felső és erdélyi megyékben igen szigorú tél van. Sokan, kik a nagy hidegben gyalog indulnak útra, megfagynak; sok helyen a farkasok a faluk szélén ólálkodnak. Fóny községben, Abauj vármegyében a vörheny-járvány oly nagy mértékben lépett fel, hogy alig van ház, a hol ne volna beteg. Eddig 24 gyermek halt meg s most mintegy 80 gyermek fekszik betegen. Kis Tormáson (Somogy vm.) Saffer Mihály tanító most ülte meg 50 éves tanítói jubileumát. • — Az Isten tartsa meg az ő életét, hogy még sokáig nevelhesse a gyermekeket. Az ombódi (nagybányai ref. egyházmegye) ref. egyház meghívás utján Batta Miklós olcsvai lelkészt választotta papjává. Brassó vármegye közönsége szobrot készül emelni zajzonf Rab Istvánnak, a csángó népköltőnek. Az országos gyűjtésre az engedélyt a belügyminiszter már megadta. A békési (Békés vm.) ref. egyház a Vincze Ödön halálával megüresedett lelkészi állásra Nyárády László somlyó-ujlaki lelkészt 235 szótöbbséggel papjává választotta. A budapesti királyi palota, melyet 18 évvel ezelőtt kezdtek átalakítani, teljesen elkészült. Csak az nincs, a ki állandóan benne lakjék. Yeszprém megyében, az Ajka község határában levő szénbányában nagy gázrobbanás történt s a mint a táviratok mondják, száznál több a halott. — Isten óvja meg szeretteink életét. Szabó Kálmán, Debreczen város 48-as képviselője, ki 1841- ben régi kereskedői családban született, január 1-én elhunyt. A nagy-károlyi (Szatmár vm.) görög katholikus magyar egyházat, mely eddig a nagyváradi román püspökség fenhatósága alatt állott, a pápa a munkácsi magyar gkath. püspökséghez csatolta. A hívek között nagy az öröm, a templomban fényes ünnep is volt ez alkalommal. A budapesti halott-hamvasztó egyesület kérvényére a közegészségi ügyosztály javasolja egy krematórium (égető kemencze) felállítását. Ha ezt elfogadja a tanács, rövidesen megépül az első halott-hamvasztó kemencze Magyarországon. A halott-égetés sem egyházi, sem világi törvényekbe nem ütközik; a régiek nagyobbrészt elégették halottaikat. A temetés mostani, bizonyára az élőkre egészségtelen módját a Jteresztyénség hozta be a testi feltámadás roszul értelmezett dogmája miatt. Csolnok (Esztergom vm.) község lakosai a határban levő szénbányák tulajdonjogáért pert indítottak a szénbánya társaság, a vallásalap ellen s nagyban reménykednek, hogy a pert megnyerik. Ha nyernek, első sorban iskolát és községházát épitnek, ezt ígérik. Uj részvénytársaság. Hogy szülőhazánk, daczára az Isten mindkét kezével megáldott, dús földjének, mégsem gazdag ország, annak a sok más között egyik oka az is, hogy honfitársainkból annyira hiányzik az élelmesség s a vállalkozási szellem, hogy Magyarország igen sok és nagyértékü természeti kincsét parlagon hagyják heverni. A bérces Erdélyország kies Székelyföldje is oly bőven rendelkezik gyógyító erejű savanyu vizekkel, hogy bizonynyal sok külföldi pént tudna maga felé irányítani, ha azt a kellő módon értékesíteni megkísérelné. S mindeddig erre nem tett senki sem lépést. A nagyobb ásványvíz források tulajdonosai végre most mégis rájöttek arra a gondolatra, hogy a sokféle természetes gyógyvizeket a külfölddel legczélszerübb módon egy kellő anyagi eszközökkel rendelkező részvénytársaság által lehetne megismertetni és megkedveltetni, s hogy ezt elérhessék, a napokban több tőkepénzes belevonásával megalakították a Magyar ásványvíz forgalmi és kiviteli részvénytársaságot. A részvénytársaság 320.000 korona alaptőkével alakult meg s vezérigazgatójául Bürger Albertet, a marosvásárhelyi Agrár Takarékpénztár alelnökét, alelnökéüi pedig Radó Elek kolozsvári bankigazgatót választotta meg. Reméljük, hogy szép sikerrel jár majd az uj részvénytársaság működése, s a kitűnő magyar savanyuvizek részére nagy piaczot teremt a külföldön. Magyar birtok béesi kézen. Gróf Eszterházy Pál komáromi birtoka sok nemesi birtokéhoz hasonló sorsa jutott. Deczember 15-én két és fél millió koronáért megvásárolta Hauser bécsi lókereskedő. Eszterházy gróf azért adta el a harminczezer holdas birtokot, hogy sok adósságát rendezni tudja. Elég sajnos, hogy a gróf mértéktelen költekezése folytán ősei birtokának eladására szorult. Egyenesen megdöbbentő azonban ebben a birtokeladásban az, hogy általa sem azok a szegény magyar emberek jutottak földhöz, a kik éppen a föld hiánya miatt ezrével hagyják el Komárom megyét, a hol a földön kívül semmi sem nyújthat nekik megélhetést s vándorolnak ki Amerikába, a melynek ipara el tudja tartani őket. Hanem egy bécsi lókereskedő kezére került Magyar- ország egy hatalmas darab földje, ki annak a jövedelmével a külföld pénzpiaezának forgalmát fogja gyarapítani. Hausernek 215 koronájába sem került az Eszterházy gróf birtokának minden egyes holdja. — Hány magyar ember fizetett volna érte szívesen, ha tizholdas parczellákra lett volna kihasogatva, akár 225 koronát is ? NŐ az áliamfogházbaii A bíróság, mint ismeretes, Vlád Aurél nét, a magyarfaló oláh kéj)viselő feleségét, a ki egy iskolai ünnepélyen a magyarság ellen lázitott, államfogságra ítélte, azon- fölül háromszáz korona pénzbírságot rótt ki reá. Vládnét a váezi államfogházba internálják, a hol ő lesz az első asszony-lakó. Már- tirságának ezt a részét nem tudják megváltani román hívei, de a pénzbüntetés terhétől megszabadítják. Azt jelentik, hogy Bacou romániai város hölgyei elhatározták, hogy ők fizetik Vládné helyett a háromszáz korona bírságot.
