Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-14 / 33. szám
4. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja’ 33. szám. 1909 aug. 14. Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐ: HANKÓ M. GYULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ : HARSÁNYI P. ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti ertesites és előfizet esek, hirdetések és felszólalások a szerkesztőhöz küldendők. Czim: Rev. Julius M. Hankó P. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEPH. P. HARSÁNYT. PUBLICATION OFFICE : Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, O. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year &2; Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half year $1.50. Üb — ______________________.fá Keresztyén egyház felekezeti szin nélkül. Tudjuk, hogy az Ur Jézus maga nem alapított egyházat, hanem az O evangéliuma alapján a tanítványok tömöritették egyházba azokat, kik az O evangéliumát hitük és cselekedetük zsinórmértékéül elfogadták s ennek bizonyságául az O nevére meg- keresztelkedtek. Azt is tudjuk, hogy az első keresztyének mindenben a Krisztus tanítványai igyekeztek lenni, de csakhamar több táborba osztotta őket az Ur Jézus személyéről és az 0 evangéliumáról való különféle felfogás. S bár a hivatalos egyház az ő felfogásától eltérő vélemények elfogadóit és terjesztőit eretnekeknek nyilvánította és teljes erejével üldözte, a hivatalos egyháznak az Ur Jézus evangéliumától való eltérése végre mégis előidézte a nagy szakadást, melyet áthidalni egyelőre lehetetlennek látszik. Igv jöttek létre a protestáns egyházak, közöttük az is, a magyar ref. egyház, melynek Isten segedelme által tagjai vagyunk. A magyar ref. egyház keresztyén egyház, mert tagjai hitének és cselekedeteinek zsinórmértéke a biblia, kiváltképen az újszövetségi része, melyben az Ur Jézus evangéliuma van; református egyház, mert a középkori keresztyén egyháznak, mely az Ur Jézus evangéliumától eltért, megjavítása, reformálása: tehát az egész keresztyén egyháznak egyik része, felekezete. Mi tehát keresztyének vagyunk, még pedig református keresztyének, nemzetiségünket is tekintetbe véve, magyar református keresztyének. Egyházunk a maga dolgait presbvterei, egyháztanácso- sai és népképviseleti alapon választott képviselői s azok testületéi (egyházmegye, egyházkerület és zsinat) által intézi, tehát kormányformája u. n. zsinat-presbiteri- Itt mellesleg mondva, az az egyház is, melynek ez országban fenhatósága alatt állunk, a Presbytarian Church U. S- A., szintén református kér- egyház és szintén zsinat-presbiteri a kormányformája, tehát ezekben édes testvérünk, melynek testvéri szeretetét azért szives készséggel és hálával fogadjuk. A református egyházak nem zárkóznak el a fejlődő kor által megkívánt újításoktól, az újabb reformálástól, azért tagjainak az Ur Jézus személyéről, az O evangéliumáról és az egyháznak mindennemű dolgairól szabad és lehet különböző véleménynyel lenni, sőt szabad e vélemények mellett harczolni is, de egv egyházközségnek sincs jog adva arra, hogy az uj véleményeket elfogadja s a szerint éljen, hanem az egyházak egyetemének, helyesebben az egyetemes egyházat képviselő zsinatnak van joga arra, hogy az egyetemes egyházat érdeklő kérdésekben határozva, mindeneknek illő dolog, hogy a zsinatok által az Ur Jézus evangéliumára épitett hittani, erkölcstani stb. s egyházkormányzati megállapodásokat tisztelje és az egj'házon belül kövesse. A ki pedig nem akarja magát a zsinatnak alávetni, szabadságában áll az egyháztól elszakadni s ha tetszik, uj felekezetet alapítani. Ez a szabadság sok türelmetlen okoskodónak nyitott utat s adott alkalmat uj egyházak alapítására s ezzel a kér- egyház szétdarabolására különösen itt, az Egyesült Államokban, hol a szó igaz értelmében szabadság van e kérdéáeket illetőleg, itt bur- jánoznak az uj egyházak, keletkeznek az uj felekezetek legnagyobb számmal- S hogy e kérdésben se maradjon el a magyar, Kovács János testvérünk Cincinnatiban, 0-, megalakította az első magyar keresztyén egyházat, mely egyik folekezethez sem tartozik, amely, mint mondja, csak keresztyén, se nem református, se nem római vagy görög katholikus, se nem lutheránus, se nem baptista vagy unitárius. Ehhez a legújabb keresztyén felekezethez akarok egy pár szót szólani, hogy megértsen Kovács uram is, megértsenek azok is, kiknek Kovács uram prédikálja az igéket. Kovács J ános ur, ha jól tudom, Debreczenben megtanulta már azokat, miket előbb mondtam- S mert meggyőződését egyik egyház felfogása alá sem rendelhette, alapított egy uj felekezetet. O ugyan ,,Fel világositó Értesítés“ czimii kiadványában éppen azon panaszkodik, hogy az Ur Jézus nem alapított több, hanem egy keresztyén egyházat, melyet a „Sátán“, az embereket tévútra vivén, szétdarabolt; mégis, hogy egygyel több legyen a felekezetek száma, maga is csinál egyet, mely egyik felekezethez sem tartozik. Hogy ebben a felekezetben mit hisznek, hogyan követik az Ur Jézust, erről csak ennyi van a kiadványban: „Híven és pontosan úgy kell az Egj'házba bevétetnünk, ugv kell neveztetnünk, úgy kell hinnünk, úgy kell Istent imádnunk, úgy kell élnünk, mint ahogy az Ur Jézus és az apostolok azt a Szent- i'ás ián tanítják, rendelik. Hát mi, kik vele nem vagyunk egy ti b >rban, nem nevezhetjük magunkat méltán keresztyéneknek, nem azt hisszük, mit az Ur Jézus evangéliuma parancsol, nem úgy imádjuk Istent és nem úgy akarunk élni, mint ahogy azt szent könyvünk tanitja ? Igaz, hogy a „Sátán -ban már nem hiszünk s igaz, hogy reformátusok is vagyunk, de az is igaz, hogy keresztyének vagyunk épen úgy, mint Kovács ur keresztyén, mert Krisztus követői (chrisztianosz) vagyunk- Micsodák hát a különbségek ezekben közöttünk és Kovács ur között, semmiképen s m értjük. Azaz hogy értjük, ha egyebekre gondolunk. Értjük Kovács urat és az ő 1«resztyénségét, ha arra gondolunk, hogy itt tulajdonképen nem hitbeli kérdésekről van szó, hanem csak arról, hogy ne rendelkezzék vele senki és ne tartozzék ő senkinek számadással, hogy mit cselekedett az ő tisztének elvégzésében. Tehát itt egy independens, azaz mindenkitől független, egyedül a Kovács ur egyéni felfogásától és Ízlésétől függő magyar kér. egyházról van szó, amelyre ugyan, akármilyen bölcs ember is legyen Kovács ur, egyáltalában nem volt és nincs szükség, mert csak egyéni hiúságot szolgál és még több részre szak- gatja az itt amúgy is több táborban élő magyar ref. kér. testvéreinket. Ezzel pedig nem azt mondjuk, ismétlem, hogy nem szabad az egyházat reformálni, vagy hogy ba az nem veszi be az uj reformációt, nem szabad uj felekezetet szervezni: csupán azt mondjuk, hogy Kovács ur csak egy ember, bölcsesége is csak egy ember bölcsesége; kár volt tehát neki beállani prófétának s kár a keresztvény egyház szétdaraboltságát emlegetve, még több darabra szakgatni azt csupán egyéni hiúságból, érvényesülni akarásból. Ennyit most, közelebbről még vissza térünk e kérdésekre; szeretnők pedig, ha mások is nyilatkoznának e felől. Hankó M. Gyula, ref. lelkész.
