Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-07 / 32. szám
4. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” 32. szám. 1909 aug. 7. fT--------------------------- ^ Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐ: HANKÓ M. GYULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ : HARSÁN VI P. ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, 0. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesités és előfizetések, hirdetések és felszólalások a szerkesztőhöz küldendők. Czim: Rév. Julius M. Mankó P. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEPH. P. BARSANYI. PUBLICATION OFFICE: Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, O. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half year $1.50. E#i .............- ■-=-----------/ Észrevétel a bridgeporti magyar ref. egyház határozatára. — Nyílt levél a „Reformátusok Lapja“ szerkesztőjéhez. — Xew Brunswick, N. J., 1909 aug. 2. Tisztelt Szerkesztő Ur ! Becses lapja legutóbbi (31 -ik számában) közölte a bridgeporti ref. egyház tanácsának határozatát, melyben Hegedűs Lóránt volt kedves tanítványom ismert czikkére a bridgeportiak azon javaslatot teszik, hogy kölcsönösen szüntessük meg az ellenegyházakat, azaz az ottani református lakosság döntsön, melyik kell neki, a miénk-e, vágj’ a „csatlakozott.“ Mily szépen megfogadják e tanácsot a „csatlakozottak“, mutatja a legújabb eset. Hámborszky Nándor new brunswicki lelkész és alulírott Trentonban és Roeblingben kezdettük meg junius havában az evangéliumi munkát, miután az előbbi helyen a ref. missió azt teljesen feladta, sőt utóbb a presbyteri egyháznak ezt Írásban is hivatalosan bejelen tette. A New Brunswickban a magyar ev. ref. egyházban tartott presbytery meeting jun. 29-én helyeslő tudomásul vette a munka megkezdését, miután a presbyteri- anus s az egy. államokbeli ref. egyházak között azon megegyezés van, hogy egymás ellen nem állítanak egyházat, de a csatlakozot- takat ignorálják és azt szabad területnek tekintik. Megbízták ennélfogva a Church Extension Commiteét, hogy teljhatalommal végezze a trentoni ügyet. A Reformed Church pedig torkig van Trentonnal. Ekkorra már úgy Trentonban, mint Roeblingben minden vasárnap megtartottuk a rendes isteni tiszteleteket. Mindkét helyen lelkes hívekre találtunk, kivált Roeblingben, hol a trentoni „csatlakozott“ soha egyetlen isteni tiszteletet nem tartott, mintegy 120 egyén jelentkezett itt egyháztagul. S erre rögtön megkezdődött az aknamunka is a csatlakozott részéről. Egyszerre igen becses lett neki Roebling. Julius 31-én este kiszállván Roeblingbe s bejáratván a közellakó magyarságot (mert Roebling egyetlen gyártelep s a magyarság a Roebling-társulat házaiban lakik) egybegyüjte 20—25 főből álló magyart és az ismert nótát fújta a hazai oklevélről, a fel nem szenteltségről, az elangolositásról, a kizsákmányolásról stb. Másnapra, aug. 1-ére estére isteni tiszteletet hirdetett és tartott is, amelyen valószínűleg ugj’anazokat, miket előbb magánházban mondott el, egyházi beszédben (!!) ismételte meg. Előre látható, hogy Roeblingben csatlakozott egyház sohasem jön létre, mert azt a Roebling-Társulat sohasem fogja megengedni, tudván, hogy ez voltaképen olyan mozgalom, mely az amerikaiak ellen irányul. Egy-két szavunkba kerülne s tárgyilagos felvilágosításba és a Roebling czég főnöke egyszerűen meghagyja a Roeblingben levő üzletfőnöknek, hogy a csatlakozott apostolt utasítsa ki a telepről s gondolható, hogy a trentoni tekintélyes presbite- riailus lelkészek e tárgyilagos felvilágosítást azon irányban — ahogv azt Rév. McLanahan Sámuel, a new jersei Synodical Home Mis sión Board elnöke két ízben is nlegirta — szívesen megadják a Roebling-gyárak főnökének, mihelyt arra őket fölszólítjuk. Azonban a dolog sokkal frissebb még, hogysem bármi beavatkozást óhajtanánk, összesen csak azt akarjuk megmutatni ez eljárás leírásával, hogy a békés megegyezés ama bizonyos urakkal lehetetlen, inert ők nem alkotni akarnak ott, hanem csak a mi munkánkat lerombolni. S miután tudjuk, hogy a magyarság minden pletykát és kisebbítést szívesen hallgat meg s nagy részük önmagát igazolva látja ezek elhivésével, amiért Istentől elrugaszkodik és templom helyett a csapszéket keresi fel: ilyen embernek könnyű munkája van a rombolásban, mely mindig könnyebb, mint az alkotás. Ugyanazon eljárást látjuk itt, amit 1903 júliusában Young- stownban s ugyanazon év októberében New Brunswickban cselekedtek s bár eleinte sikere volt munkájuknak, az Ur meghiVisitá törekvésüket s a legerősebb két egyházunk most is a youngstowni és a new brunswicki. A népnek meg majd kinyílik a szeme s meg fogja különböztetni az embereket. Dr. Kacziány Qéza, lelkész, a budapesti ref. egyh. egyházi bizottságaimk rendes tagja. FELELET, Azt hiszem, hogy a csatlakozott s nem csatlakozott egyházak s ezek lelkészei között a béke addig helyre nem áll. amíg az ellenegyházakat kölcsönösen meg nem szüntetjük, amíg ezzel mindkét fél el nem ismeri, hogy a másik is magyar és kálvinista, tehát, ha igaz keresztyén munkát végez, tiszteletet érdemel és becsülendő. Sajnos, az ellenegyházak majdnem mindenikét a csatlakozottak állították fel s ahol mi megjelenünk, ma is nyomban jönnek utánunk, hogy üres szavakkal, nagyhangú hazafias- kodással elfordítsák annak a népnek a szivét, melyet mi sem vallásából, sem hazafiságából soha ki nem akartunk forgatni. Vájjon hazafias és keresztyén munka-e ez: Ítélje meg az olvasó. Itt volna már az ideje, hogy kezet fogva, egymást megértve, és támogatva munkálnék magyar testvéreink javát. Bennünk n:eg van a jóakarat s bizony nem rajtunk múlik, hogy még mindig tart a ha réz. Hankó M. Gyula, ref. lelkész, szerkesztő.
