Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-17 / 29. szám

6. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ 29. szám. 1909. julius 17. A méfaw A méh. A A méli a rovarvilág legtökéletesebb tagja. Kitartó, fárasztó V_nrunkával felkeresi a virágok százait, ezreit s összegyűjti azok legértékesebb részét, a nektárt, mely a méh nélkül mind veszen­dőbe menne. A nektár besürüsödés által mézzé válik a kasban. Ez a méh munkájának haszna, eredménye. A méz már a legrégibb időkben is legkedvesebb tápláléka, csemegéje volt az emberiségnek. A mellnek még egy nagyon fontos szerepe van a természet háztartásában. Ugyanis munkája közben, amint virágról-virágra száll, átviszi egyikről a másikra a termékenyítő virágport; igy tehát, amikor az emker a virágok szinpompájában gyönyörködik vagy zamatos gyümölcsöt élvez, sőt amikor illatos dohányt füs­töl is, mindannyiszor jusson eszébe, hogy mindezt legnagyobb részben a méhnek köszönheti. Becsülte is az ember a mehet már az ősidőktől kezdve. Nem is csodálatos, hogy valamikor a méhekkel való munkálkodást is­tenes cselekednek tekintették. S szinte lehetetlen, hogy az em­ber meg ne szeresse a méhet s ne kisérné gyönyörűséggel fá­rasztó munkájában nyomi-ól-nyomra; — mind fejlődik a szabad­szemmel alig látható petéből öntudatos, JIÄjkvö tagjává annak a 20—luO ezeret számláló családnak, ^■^^■oámulatos törvé­nyei a méheket nem ismerő ember előSW^Bi tüneményszerü- eknek tetszenek. A méz és a ezukor összehasonlítása. Ha a mézet vissza akarjuk juttatni előbbi jogaiba, akkor előbb szembe kell néznünk annak ellenségével: a czukorral; és ennek értékét össze kell hasonlítanunk a méz értékével. Ez idő szerint a ezukor uralkod • szerepet játszik a kávénál, a theánál, a konyhában, a sütőhelyeken, a gyümölcs befőzésnél, a borjavitásnál, a likőr gyárakban, de különösen a gyermekeimül és a betegeknél. Ebből azt lehet következtetni, hogy a ezukor kiválóan jó, könnyen emészthető; vagy talán a maga nemében a legjobb táp­lálékot képezi. Pedig nem igy van. Mert ha a ezukor a gyo­morba jut, akkor a gyomornedv, különösen a sósav segítségével előbb vegyileg át kell változnia, hogy a véredények által felvé­tethessék. Ha ez az átváltozás akadályozva van, akkor a ezukor emésztetlenül megy el az embertől; vagy pedig emésztési zava­rokat — különösen gyermekeknél — gyomor- és bélbetegsége­ket okoz. Tapasztaltuk ezt mindannyian, ha nagyobb mennyi­ségű ezukrot vagy ezukorsüteményt fogyasztottunk egy-egy al­kalommal. A ezukor, mint ezukor emészthetetlen. Hogy emészthetővé váljék, szükséges, hogy előbb átváltozzék, (invertálódjék) vagyis két ezukornemre: dextrose és laevulose szetbontassék. így az­után már felvétetik a véredények által. Ellenben a tökéletesen érett, 84 százalék sűrűségű méz már invertált czukorból, vagyis tisztán dextrose és laevuloséből áll; igy minden huza-vona és minden átváltozás nélkül azonnal és közvetlenül felvétetik a véredények által. A méz, mint táplálék. Az előbbi pontban leirottakból megérthető, milyen nagy hiba, hogy a csecsemők és kis gyermekek ételét, italát czukorral édesítik, mert ez igen gyakran emésztési zavarokat idéz elő. S a baj okát ráfogjuk erre, vagy amarra, de hogy a ezukor a főbü- nös, az éppen nem jut eszünkbe. Kiválóan ajánlatos tehát a méz a gyermekek elválasztásánál s a gyomor- és bélhurut ese­teiben. A tiszta, érett, 84 százalék sűrűségű paszterizált méznek fő­előnye, hogy savanyodást, erjedést nem idézhet elő a gyomor ban s ezért egészségünk érdekében nagyon vigyázzuuk, hogy mindenkor ilyen minőségű mézet használjunk; mert a hig, éret­len méz épen úgy, mint az éretlen gyümölcs emésztési zavaro­kat okoz. Erre nézve a mézvásárlásnál úgy tájékozódhatunk legköny- nyebben, ha függőleges állásban megrázzuk az üveget s benne lötyög a méz; vagy ha fenékkel felfordítva a benne levő levegő­buborék hirtelen felszínre tör; de a jegecedett méz is legtobb- nyire hiányosan invertálódott, tehát ennek a megvételétől is óvakodjunk. A valódi mézet a hamisitottól könnyen megkülönböztethet­jük, ha egy cseppet jégre helyezünk el. A valódi mez mindig megkristályosodik, mig a hamisított folyékony marad. Ez a leg­egyszerűbb méz-próba. A méz, mint gyógyszer. Nem kevésbé fontos a méz folytonos, de mértékletes hasz­nálata — kiváló vérképző tulajdonságánál fogva — a nagyobb betegségből felépült gyengélkedőknek, öregeknek. A vérszegénység- és az idegességnek szintén legliathatúsabb gyógyszere a méz. Gyermekeknek 3—4 kávéskanálnyi, felnőtteknek ugyanannyi evőkanálnyi méz naponkénti fogyasztása tökéletesen elég. Lázas betegeknek, akik gyakran gyomorhurutban szenved­nek, a czitromos, mézes viz tápláló s üdítő italt nyújt. Kelle­mes, felfrissítő hatása sokkal többet ér, mint bármely szeszes ital éivezete. Gyermekeknek legkedvesebb ajándék a méz, mert nagyon elősegíti szervezetük izmosodását, csontosodását, A méz folytonos, mérsékelt fogyasztása könnyű széke­lést eredményez s igy az aranyérben szenvedőknek aranynál is többet ér. Rendkívüli oldóhatásánál fogva megbecsülhetetlen orvos­ság a méz minden nemű köhögés-, különösen a^asztma és sza­márhurut ellen. A méz kitűnő védő, burkoló szert képez minden zúzott, ron­csolt vagy vágott sebre, mert a levegőt tökéletesen elzárja attól. És különösen gyermekeknél az a megfizethetetlen előnye van a sebre alkalmazott mézkötésnek, bogy nem fordulhatnak elő mér­gezési tünetek, mint például a karból és jodoforn haszná­latánál. Mindezek összegezéséül, ha elgondoljuk, hogy annak a sok virágos növénynek, amit az orvosi tudomány, mint gyógyszert, sikerrel alkalmaz, a legnemesebb része a nektár, illetve az ebből képződött méz, könnyen megérthetjük, hogy a jó méz is magá­ban foglalja a gyógyításra használatos virágos növények jó tu­lajdonságait. Egy mézapostol a méz karáról. A természetes gyógymód egy hive a mézet egyetemes gyógy­szerként dicséri. „Vágott vagy égési sebekre, — mondja a mezapostol, — csak mézet tessék tenni. Nátha, köhögés, vagy rekedtség ese­tén negyedóránként egy kanálnyi mézet bevenni, egészeu bizto­san hat. Egy ember azt állitá, hogy ő makacs gyomorbajától is a mézkura segélyével szabadult meg. A beteg reggel, este egy.csésze forró tejhon febfidntt—fttéztüi_ivt*tt.</'cbéd után egy csésze forró tejben feloldott mézet ivott, ebéd után egy csésze mézes vizet, félóra múlva még egy teáskanál tiszta mézet s 4 hét alatt teljesen felgyógyult. Azóta a mézet nem nélkülözheti s előrehaladott évei daczára csaknem fiatalos egészségnek örvend. A hamisítatlan tiszta méz élvezete a vérszegénységet is meg­szünteti. ____ „Métfesietr-“ A ki méJiészetteíSfoglalkozilb okvetlen rendelje meg\i „Mé- szet‘‘ czimü újságot. A isiimet megtolja Hank^ M. Gyula,.

Next

/
Thumbnails
Contents