Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-17 / 29. szám

4. oldal.

„Amerikai Magyar Reformátusok Lapja”

29. szám. 1909 julius 17.

gF --------- =E

Amerikai Magyar Ref. Lapja

MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL

Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S.

FELELŐS SZERKESZTŐ:

HANKÓ M. GYULA,

youngstowni ref. lelkész.

TÁRS-SZERKESZTŐ :

HARSÁN VI P. ISTVÁN,

bridgeporti ref. lelkész.

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O.

Minden kézirat, egyházi és egyleti értesítés és előfizetések, hirdetések és felszólalások a szerkesztőhöz küldendők.

Czim: Rév. Julius M. Haukó

P. O. Box 420, Youngstown, O.

EDITORS:

Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEPH. P. HARSANYI.

PUBLICATION OFFICE:

Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, O.

Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.)

Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half year $1.50.

1 iff

Ez már okos beszéd...

Irta: HARSÁNYI SÁNDOR, homesteadi és vid. ref. lelkész.

A tiszántúli egyházkerület nagytekintélyű hivatalos lapjában, a Debr. Prot. Lapban, mely azt mondhatjuk, hogy mintegy hivatalos lapja a legnagyobb egyházkerületnek és legközelebb is áll ez Gróf Dégenfeld főgondnok ur személyéhez is, múlt héten hozzánk juttatott számában magának a szerkesztőnek a tollából, egy okos és rendkívül megszívlelendő tartalmú czikket bocsát közre, mely kétségkívül nagy hatást keltett azon körökben, hol az amerikai reformátusság egyházi ügyeivel, közelebbről a csatlakozás kérdésével foglalkoztak.

Ebben a pillanatban magával a kérdéssel, nevezetesen a csatlakozás kérdésével újólag foglalkozni nem akarunk. Nem czélunk az ügyek megoldását nehezíteni. Egyéni bosszú sem vezet béliünkét, noha nem titkoljuk, fáj az a meghurczoltatás, melyen elveinkhez való ragaszkodásunk- tiszta szent meggyőződéséért és hiveink jövő javáért is küzdve, keresztül kellett mennünk. Sajnáljuk, hogy mindezen dolgoknak oly magas erkölcsi testület, minő a hazai egyet, egyház, hozzájárulásával kellett megtörténnie. Sajnáljuk, hogy egyházi érdekeink is sokat szenvedtek. Sajnáljuk, hogy népünknek majdnem el kellett veszítenie az amerikai ref. nép ro- konszenvét.

De ezeken a dolgokon már túl vagyunk. A történelmet visszafelé csinálni nem lehet. Most már az volna kötelességünk, hogy jóvá tegyük azt, a miről tudjuk mindnyájan, hogy nem jól volt

sem megkezdve, sem folytatva. Otthon az amerikai missio mostani munkájába beleuntak. Látják azt, hogy az actio mai formája nem czélra vezető egyetlen szempontból sem. Elismerik ezt ott fenn a Conventen is, mint a hogy tudják egyházi és politikai körökben. Keresik is a kibontakozás tisztességes útját. Ennek bizonyságai azok a magas helyekről és számot tevő egyéniségektől jövő megkeresések, melyek újabb időkben úgy a Ref. Church Missioi hatóságának egyes Superintendenseihez, mint hozzánk is érkeznek.

Nincs is semmi szükség a harczra. Nincs is semmi értelme annak, hogy mi, egy hitnek, egy anyaszentegyháznak gyermekei itt ez idegen hazában életre-halálra keressük egymást. Szégyen, hogy eddig is ezt tettük. Vétkeztünk az ég ellen és azok ellen, kiknek lelkének őrizete reánk bizatott.

Hegedűs Lóránt azt irta feltűnést keltett czikkében a minap, hogy ők megfordítják az amerikai egyházi ügyek vezetésének sze- kérrudját odahaza Budapesten. Mi is fordítsuk n g magunkvise- letét. Jöjjünk össze és értsük meg egymást. Építs í és ne rombol juk a Krisztus anyaszentegyházát.

Erre hívnak fel bennünket otthonról is. Bi mj'ság rá az az okos czikk is, melyre hivatkoztam, melynek egy sszletét, befejező részét szóról-szóra ideiktatom, hogy összes testvél | ink olvassák és gondolkozzanak felette.

A Debr. Prot. Lap szerkesztője igy iratöl >ek között: ,, Én veszedelmesnek csak a kivándorlók teljes elvesz isét tartom és a- zoktól az ádáz villongásoktól, vallási harczoktól is, mely odaát dúl s templom foglalásokban, uj egyházak alaki ti ában és ezeknek megfelelő izgalmakban nj ilvánul, épen e miatt ft1 ;k.

A keresztyéntelen gyűlölködés elvégre is szalí idásra fog vezetni és meggyorsítja a mi véreink természetes beol\ dási folyamatát. Pedig Amerika valóságos áldás lehetne ránk, n nt a hogy volt a múltban is. Pénzére rászorultunk, miveltségére n tg nagyobb szükségünk volna. Forgatagában, hatalmas intézni t yeiben elhelyezkedve tanulhatnánk meg a legjobban, hogy ki 1 a mai világban élni.

Hogy van hát mégis, hogy valóságos át kká válik reánk nézve?

íme ott közömbössé lesz a nemzeti érzés és ninden faj szívesen beleolvad az amerikai népbe, a mi rnagyaa link is, de lám a jámbor tótok épen Amerikában változnak át pánt íáv sárkányokká.

Amerikában élénkebb az egyházi élet és b ísőbb a vallásosság, teljes a szabadság és ismeretlen a türelmed iség és ime a mi, egyházilag meglehetősen hideg hitsorsosaink ép< . ott lesznek egymás iránt szeretetlenek és ott keresik egymást hí ílra.

1 Ezt az elemi erővel fellobogó gyűlöletet r ár én is veszedelmesnek tartom és azért én is a békességet siirgc jm, melynek feltételeit a következőkben foglalom össze:

1. A Magyar Ref. Egyház és az Ame can Ref. Church, úgyszintén az American Presb. Church kölc mösen megegyeznek az iránt, hogy az u. n. ellenegyházak alapításával” felhagynak. A csatlakozás vagy nemcsatlak zás kérdését az a- nyagi kérdések méltányos megoldása melle t teljesen az illető gyülekezetre bízzák.

2. A hol szervezett magyar református i egyház nincs, ott uj magyar református egyházat bármelyi fél alapíthat, de úgy ez uj egyházakba, mint a régiekbe, csí az Egyet. Magy. Ref. Egyház által kvalifikált és felszentelt [készek alkalmazhatók.

3. A választás, lelkész, tanító beállítás joga mindig az illető egyházat fentartó hatóságot illeti és e atóság gyakorolja a rendes felügyeleti és ellenőrzési jogot is. z Egyetemes Magyar Református Egyház azonban, a mei íyiben a csatlakozott lelkészek a hazai nyug- és gyám-intéze tagjai, a csatlakozott lelkészek felett is fegyelmi jog illeti és í alapon tényleges hatóságuk, az amerikai egyházak, esetleg i fegyelmi Ítéleteit a végső fokon, a mennyiben azok nyugdíj: ásra vagy hivatal- vesztésre szólanak, ő bírálja felül.“

Ez alapon — Írja a Debr. Prot. Lap — lét« ülhet megegyezés és tisztességes béke, melyet úgy a hazai egyel ref. egyház, mint általában a református egyház szempontjából m is kívánatosnak és szükségesnek tartok.