Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-10 / 28. szám
4. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja' 28. szám. 1909 julius 10. pF ...- - ------------------=*g Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, m the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐ: HANKÓ M. GYULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ : HARSÁNVI P. ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesítés és előfizetések, hirdetések és felszólalások a szerkesztőhöz küldendők. Czim: Rév. Július M. Hankó P. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEPH. P. HARSANYI. PUBLICATION OFFICE: Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, 0. Egy „ember“ élete. Az az igazi ember, kiről szólani akarunk, Calvin János vala; hogy pedig bebizonyítsuk igaz emberi voltát, röviden az ő életrajzát adjuk. Calvin János született Noyou-ban, Franeziaországban, 1509. július 10-én. Atyja, ki városi jegyző és ügyvéd volt,. Hát, az élénk felfogású gyermeket, szívesen iskoláztatta. Calvin Parisban az e- gyetemen a papi pályára készült s Orleans-ban jogi tudományokat végzett. Korán kitűnt éles bíráló tehetsége és szigorú következetessége által. A reformáezió zászlója alá Olivetán Róbert, anyai ágon való rokona, vitte levelezései által; részt vett ezután gyakran a reformációt pártolók titkos gyűlésein. Legelőször ama beszéd által tűnt ki, melyet barátja, Copp Miklós, egyetemi rektor részére irt; emiatt Copp-pal együtt menekülnie kellett. Margit királyné. ki a reformációnak barátja volt, szívesen látta kastélyában. Pappá szentelése előtt, bár már egy jó állás biztosítva, volt számára, lemondott s barátaival a papság ellen fordult. Égy tűnte, tés miatt elfogatván, 8 napra be is záratott. 1534-ben Parisban van ismét, de mert I. Ferencz király elrendelte a reformáezió híveinek üldözését, ismét menekülnie kellett Basel-be, Svájcz'-ba. Itt ismerkedett meg Grinaeus-szal, a nagynevű tudóssal és itt irta meg nagvhirü munkáját, melynek czime Institutiones religionis christianae (a keresztyén vallás alapelvei) s a mely a legelső reformátorrá tette. Ebben a könyvben szigorú következetességgel leírja, hogy milyennek kell lennie a keresztyén vallásnak, hogy méltó legyen az Ur Jézushoz. Ezt a könyvet csakhamar lefordították minden nyelvre s mindenütt a benne foglalt, Jézus tanításaira felépített alapon újították meg a keresztyén egyházat. 1535-ben szülőföldjére ment s onnan Basel-be utaztában Genf-en ment volna keresztül. Genf-ben a reformáezió nagy haladást tett s Cálvin is, Farell-nek, a genfi reformátornak kérésére Genf-ben maradt. Genf, Svájcznak már akkor neves városa, volt Cálvin további működésének szintére. Genf-ben a keresztyén vallás követelményei,alapján uj reimet, szigorú fegyelmet kiyánt Cálvin életbe léptetni; de a félre vezetett nép, nem akarván elszakadni léha életétől, nem fogadta el az uj rendszabályokat, sőt C.dvint társaival együtt menekülésre kényszeritette. Cálvin Strassburg-ban telepedett meg, hol a menekültekből alakult gyülekezetnek papja lett. Itt nősült meg, tie nejével csak 9 évig élhetett ennek korán bekövetkezett halála miatt. Innen ment az V. Károly császár által egybe hivott worms-i (1549) és regénsburg-i (1541) vallásügyi értekezletekre s képviselte ott a református irányt. Közben 'Genf-ben a reformáezió ügye rosszra fordult, azért a genfiek Cályint vissza hívták; de o csak hosszas megfontolás után határozta magát a visszatérésre. Visszatérvén, rögtön előterjesztette az általa készített egyházi, rendszabályt s miután a tanács azt elfogadta, mindjárt életbe is léptette. E rendszabály Genf-nek uj alkotmányt adott, mely egyben mintája is lett a református egyházi szervezeteknek. Ennek alapján választatott szét az egyházi és világi hatalom s . mondatott ki legelőször, hogy sem az egyház a világi ügyek felett, sím az állam a vallási ügyek felett hatalommal néni bir, mert minden! k hatalom egymástól különálló és független, bárha szoros viszonyban is áll egymással. Az uj alkotmány alapján nagyra fejlődött a genf-i ref. egyház: rend és szigóru fegyelem, tiszta vallásos élet és becsületes városi kormányzás lett az eredmény. Ma is a genfi egyház a legtisztább ref. egyházak egyike. Cálvin .az énekügyet is reformálta; Marót Kelemen franczia költő zsoltárfordításait kinyomatta, Marót halála után Béza Tó" dórral végeztette a zsoltárok teljes fordítását. Magyarra e Zsoltár- köityvét Szenczi Molnár Albert fordította le. Cálvin fáradozásainak köszönhető a genfi akadémia felállítása is. Ez iskolában Béza Tódor vezetése alatt sok külföldi, köztük magyar ifjú is tanult. Ez akadémia ma egyetem és ma is nagyhírű. Genfdien Cálvin idejében 30 könyvnyomda működött s terjesztette Cálvin eszméit az egyház reformálásában. A genfi egyház szervezete lett példájává a külföldi ref. egyházaknak; elfogadták e szervezetet Anglia, Skóezia, Hollandia, Csehország, Magyarország és Amerika ref. egyházai, melyek bár nevükben különbözők, mint testvérek. pálvip. lelkészi szolgálatairól bizonyságot tesz az ő 2045 egyházi beszéde és kötetekre menő levelezése; igazi emberi voltát bizonyítja az ő puritán élete és becsülettel végzett munkája. Rövid szenvedés után 1564. május 27-én halt meg a nagy férfiú; de csak teste Imit meg, lelke él és emléke élni fog mindörökké. Youngstown, O. Hankó M. Gyula, ref. lelkész. Elöfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: #3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half, year $1.50.
