Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-05 / 23. szám

iftaytfcir Ammran Epfarmpö §pntíurL

X. évfolyam.

23. szám.

MEGJELEN MINDEN SZOMBATON.

5 u b l i 0 Íj p b w p p k 1 g un Natúrba q.

Youngstown, 0., 1909 junius 5.

Entered as second-class matter January 2d, 1909, at the Post Office at Youngstown, O., Under the act of March 3, 1879.

/

AZ EG.

Irta: Szabolcska Mihály.

Az ég az én legjobb barátom,

Én együtt érezek vele;

Vígan köszöntőm, hogyha látom Ma tiszta, vidám reggele.

Friss szárnyait lelkem kibontja,

S mint a pacsirta, fönt bolyong; Viszont a részvét gyászba vonja Ha homlokán felhő borong.

Mikor haragszik, — hü barátja, — Zsolozsmákkal csititgatom,

Vagy áhítattal nézve rája, Remegve, némán hallgatom.

Majd csillapulva hogy felém int, Szivárvány-szin kendőj i vei:

Szent, édes érzés szárnya érint,

S imádsággal felel szivem.

Nagy, mély szerelmemről iránta, Beszélhetnének a mezők,

S a rét ezernyi vadvirága,

Hol annyiszor elnézem őt. . .

Nem csiigg az ifjú oly rajongva,

A szűzi, tiszta homlokon,

Mikor először csé>kra vonja: .

Mint én az én barátomon.

Mikor más alszik, csöndes éjen,

É11 ő vele beszélgetek,

S szemébe elmerülve mélyen,

Vágytól, gyönyörtől reszketek, Hosszan, soká elnézzük egymást,

S ha lehull egy-egy csillaga:

Ah, mintha— idenézne folyvást,—

Ez intés nekem szólana.

Ilyenkor, mit más észre sem vesz, Nekem kitárja titkait;

Halk, szellemnyelven szól szivemhez, Lekötve sokszor hajnalig.

S csodás, mélységes tudomány nyal,

Mi mindent mond ekkor nekem?!...

— Ha én azt gyarló, földi szájjal, Valaha kibeszélhetem!