Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-16 / 3. szám
2. oldal. “Amerikai Magyar Reformátusok Lapja’ Pókháló-szál. J. u ■' Gazul élt, csak a bűnt szolgálta, Gyilkolt, nevette a halált, Míg végre felkötötték, meghalt, S lelke a mély poklokra szállt. Mikor fölötte összecsaptak Az örök tűzvész lángiai: Elkezdett rémesen jajongni, Irgalomért kiáltani. Isten meghallá, letekintett. S míg nézte: bútól reszketett. „Tettél-e jót? Csak egyetlen jót? Ha tettél: megkegyelmezek.!“ A szörnyű lélek kétségbeesve Kutatta múltját jó után. ,;Egyszer egy pók jött utamba, Kitértem, bántatlan hagyám.“- ■' ■ / ' 'A,Vették, előkeresték nyomban A nevére irt nagy lapot; Tömérdek rémtett mellett ott állt: „Egy pókot bántatlan hagyot“.--'n. ; ■ v És a Jóságos, a nagy Isten, Míg könynyel telt meg a szive: Egy finom, lágy pókháló-szálat Bocsátott a pokolba le. A bűnös lélek megragadta A fénylő, vékony fonalat, S az égi létrán boldog hittel Megindult, lassan túlhaladt. ENDRŐDI SÁNDOR. 8. szám. 1909 január 16. Az első keresztyének szenvedései. Az Űr Jézus megmondó az ő tanítványainak, hogy, ha követni fogják, ők is üldözésnek lesznek kitéve. De a tanítványok a Szent Lélek által megerősittetvén, nem féltek immár a szenvedésektől, hanem szent lelkesedéssel hirdették és halálukkal is megpecsételték az Űr Jézus evangéliumát. Az apostolok közül csak János halt meg természetes halállal, a többiek s köztük Pál is, az üldözések alatt vesztették el testi életüket, hogy megnyerjék az örök élet idvességét. Üldözték az Űr Jézus követőit a zsidók is, de leg- dühösebben a pogány rómaiak. Néró császár Kr. u. 64-ben Rómát felgyújtatta s a bűnt a keresztyénekre fogta, miért az elkeseredett rómaiak a keresztyének kiirtásához fogtak. Sokat fel konczol tak, sokat zsákba varrtak, a zsákokat szurokkal bekenték és az utczák szegletein felgyújtották. Ezek a Néró fáklyái. Sokat a vadak közé dobtak, sokat keresztre feszítettek. De az üldözések csak szaporították a keresztyéneket s a második század elején már sok ezerre megy számuk. Ekkor még nagyobb erővel kezdik el a pogány ok az üldözést. Traj ánus császár (98—117) rendeletet ad ki a titkos társulatok s igy a keresztyének ellen is. Ekkor feszítették keresztre Simeon jeru- zsálemi püspököt, az Úrnak rokonát, ekkor tépették szét a vadállatokkal I g n á c z antiochiai püspököt is. Hadriá n u s császár alatt a zsidók felkelése miatt kellett a keresztyéneknek sokat szenvedniük. M a r- cus Aurelius császár (161—180) is igen haragudott a keresztyénekre, alatta végeztettek ki P a- pias és Polycarpus püspökök, János apostol tanítványai. I) e c i u s császár (249--251) az egész nagy birodalomban üldöztette Krisztus hű követőit. D i o- c 1 e c i a n u s császár, bár főhivatalnokainak nagy része keresztyén volt, veje, G a 1 e r i u s tanácsára, a keresz- tyénség teljes kiirtására vállalkozott. De bármilyen nagy erővel üldözte az Úr Jézus tanítványait, nem jutott eredményre, mert egyik utóda, Konstantin császár (325—361) alatt már a keresztyén vallás uralkodik az egész római birodalomban. Mi is keresztyének vagyunk, de, bár senki nem üldöz hitünkért, a legtöbbször csak nevünk keresztyén. Az első keresztyének a kereszt, a máglya, a vérpad halála előtt is hívek valának az Úr Jézushoz; mi pedig sokszor, kivált ha jól megy dolgunk, elfeledjük, sőt megtagadjuk őt. Legtovább, ha szenvedünk, fordulunk Hozzá, de ha elmúlott a szenvedés rólunk, ismét elfeledjük Őt és az Ő törvényeit. Nem jól van ez igy, Atyámfiái! Az Űr Jézusnak igaz tanítványaivá kell lennünk, az Ő evangéliumát s miket az által nyerünk, lelkünk kincseit, mindennél többre kell becsülnünk, hogy jTJ Tegyen dolgunk e földön s örökéletünk az egekben. Youngstown, O. Hankó M. Gyula, ref. lelkész.
