Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-02 / 1. szám
4. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 1. szám. 1909 január 2. Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL ¥---------------------------"= =5 Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the XJ. S. • FELELŐS SZERKESZTŐ: HANKÓ M. GYULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ : HARSÁN VI P. ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesítés és előfizetések, hirdetések és felszólalások a szerkesztőhöz küldendők. Czim: Rév. Julius M. Haukó P. 0. Box 245, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEH. P. HARSANYI. PUBLICATION OFFICE : Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, O. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half year $1.50. UJ ESZTENDŐ. Boldog új évet az olvasónak! Isten akaratából ránk virradt az uj esztendő első napja is — s mi e napon, mint a múlt és jövő határkövénél, egv- pillanatra önkénytelenül megállunk. Megállunk, hogy visszatekintsünk és a múltból vegyünk tanúságot a jövőre, melynek bizonytalansága bizonyos teherrel fekszik most szivünkre. Ha a csak most múlt esztendőt tekintjük, lehetetlen, hogy ne gondoljunk a mi Atyánkra, Istenünkre, kinek gondviselése tartotta meg életünket s őrizte meg kedveseink életét; akinek kegyelme könyörült bűnös valónkon s nem büntetett érdemeink szerint; akinek szeretete megadta testünknek, lelkűnknek a hozzá illő táplálékot; akinek jósága őrizte és tartotta meg e nemzetnek, mely minket testvéreivé fogadott, békességét s vitte a mi közre- munkálásunkkal diadalra az ő nemes céljait; akinek bölcs akarata vezérelt minket egyházaink dolgaiban, az egész emberiség, kivált pedig magyar testvéreink igazi javára való törekvéseinkben; és akinek oltalmazó karja védte és tartotta meg azt a drága földet is, mely szült s azt a népet is, mely a mi vérünkből való vér s amelytől azért minket a tenger sem szakított el végképen. Az elmúlt esztendő is az Isten gondviselésének, kegyelmének, szeretőiének, jóságának, bölcs akaratának és oltalmazó karjai erejének bizonysága: méltó azért, hogy az uj esztendő első napján hálaadással közeledjünk Hozzá. Mert ha Isten, a mi Atyánk, igy felvette a mi gondunkat, lehet-e, hogy mi ne törődjünk vele, sőt az ő szeretetéért épen sze- retetlenséggel fizessünk? Ugyan mit mondunk arra a gyermekre, aki szüleinek, kik érette talán az utolsó falatot is elvonták szájoktól, hálátlansággal fizet? Bizony, keményen megítéljük a hálátlan gyermeket. És mi sokszor épen ilyen hálátlan gyermekek vagyunk Istennel, a mi Atyánkkal szemben. Pedig az Isten nem kívánja, hogy anyagi javainkat adjuk neki, nem kívánja, hogy mondjunk le érette az élet örömeiről. Az Isten csak azt kívánja, hogy szeressük Öt és járjunk az Ö törvényében a mi magunk javáért. S mi, szomorúsággal kell ezt beismernünk, az elmúlt esztendőben sokszor voltunk Isten iránt hálátlanok, sokszor megtapod- tuk törvényeit s tettük ez által magunkat boldogtalanokká. Igen, boldogtalanokká, mert nem azt akartuk, amit az Isten akart velünk, nem a mi valódi javunkat szolgáltuk, hanem engedtünk a bűnnek a test kívánságára, hogy a bűn büntetését vonjuk magunkra. De imé az Isten irgalmas volt hozzánk és időt adott, megtartván életünket az uj esztendőre, hogy megtérhessünk és ez esztendőben ne a képzelt javakat keressük, hanem életünk biztos alapon való boldogságáért küzdjünk. Az uj esztendő ránk következő történeteit nem ismerjük, csak azt tudjuk, hogy aki eddig megsegített, segítségünk ezután is az Isten, a mi Atyánk, leszen. Nem lehet hát félnünk a jövendő sötétsége előtt, nem szabad hár rettegnünk, milyen lesz a mi életünk az uj esztendőben. Lehet, hogy ez esztendővel is meghosszabbítja Isten a mi életünket; de az is lehet, hogy ez esztendő utolsó lesz azok között, melyek a mi földi életünket teszik. Lehet, hogy ez esztendőben minden dolgunk, melylyel anyagi érdekeinket szolgáljuk, szépen sikerül, mert ad az Isten egészséget és a munkára alkalmatosságot; de az is lehet, hogy sem egészségünk, sem munkánk nem lesz és ez egész esztendő a megpróbáltatások sanyarú esztendeje fog lenni. Lehet, hogy családi életünkben örömről örömre megyünk ez esztendőben és a szeretet áldásai jó napokat hoznak ránk és kedveseinkre; de az is lehet, hogy bubánatot fog érni házainkban és a szomorúság nem távozik el tőlünk egy napra sem. Lehet, hogy e hatalmas ország s benne mi is, minden napon örvendünk ez esztendőben a békességnek, az előhaladás feltételének; de az is lehet, hogy a nemzetek és országok irigysége békételenséget teremt és szomorúságot szül itt is. Lehet, hogy egyházainkban élő hit uralkodik ez esztendőben s az élő hitnek jutalma, Isten országának terjedése, örömmel tölti el mindnyájunk szivét, kik Isten országa eljövetelén s ezzel magyar testvéreink javának munkálásában fáradozik; de az is lehet, hogy munkánk sikertelen lesz és szégyenben maradunk. Lehet, hogy ez esztendő meghozza szeretett szülőföldünknek is a végleges felszabadulás áldásait s boldog lesz az a nép, melynek fiai vagyunk; de az is lehet, hogy csapás csapás után fog hullani a magyarra s még azt is elveszti hazájában, amivel ma bir. Lehet jó is, lehet rósz is mindnyájunkra ez esztendő Csak az nem lehet, hogy valami az Isten akarata nélkül történjék. Minthogy pedig az Isten akarata bölcs és, ha mi nem is látjuk azt, mindig az ember javára szolgál: miért félnénk, miért rettegnénk attól, hogy mi következik reánk ez esztendőben ? És ha hittel nézzük a mi dolgainkat, vagy akár az egész emberiség történeteit; ha jó reménységgel megyünk az uj esztendő felé; mindenekfelett pedig, ha szeretettel, Isten és embertársaink iránt való tiszta szeretettel járunk minden dolgainkban: ez új esztendő is jó lesz ránk nézve, bár szenvedjünk is benne; mert az Isten, a mi Atyánk lesz velünk s ha Isten velünk, kicsoda leliet ellenünk ? Youngstown, O., 1909 január 1. Haukó 31. Gyula, ref, lelkész.
