Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-10 / 15. szám
6. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ 15, szám 1909. április 10. W ..... Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐ: HANKÓ M. GYULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ : HARSÁN VI P. ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesités és előfizetések, hirdetések és felszólalások a szerkesztőhöz küldendők. Czim: Rév. Julius M. Hank ti P. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEH. P. HARSANYI. PUBLICATION OFFICE: Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, O. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half year $1.50. Ill ig Feltámadás. Az életet, a halál által való testi múlandóságból való feltámadást hirdeti nekünk a mai nap, a liusvét ünnepe. Azért az örömnek és vigasságnak napja ez és „nincs már szivünk félelmére, nézni sirunk fenekére“, mert tudjuk, hogy nem halunk meg örökre, hanem a feltámadás és örökélet vár mindnyájunkra. De vájjon teszünk-e mi magunk is valamit a mi feltámadásunkért és az örökélet boldogságának elvételéért; vájjon hiszünk-e. az igaz hitnek méltó virágaival ékeskedünk-e s tér. münk-e egyszersmind jó gyümölcsöket is? Vagy pedig botorul azt gondoljuk, hogy az Isten irgalma nem nézi a mi vétkeinket, hanem mindeneknek kegyelmet ad? Abban bizakodunk, hogy mindnyájan, a jók és a gonoszok egyaránt, feltámadunk és örökéletet nyerünk ? Igaz, hogy az Isten a mi Atyánk és irgalmas és kegyelmes, de csak a megtérő bűnösökhöz. Az is igaz, hogy mindnyájan feltámadunk; de az is igaz, hogy a feltámadás után mindnyájan megitéltetünk. És az Isten igazságossága, ha kegyelmes lesz a megtértekhez, bizonyára szigorú lesz a megátalkodott bűnösökhöz. Megmaradhatunk-e tehát a mi bűneinkben, ha a feltámadás után az örökélet idvességét várjuk? Semmiképpen sem, sőt minden erőnkből arra kell törekednünk a mi életünkben, hogy a bűnöket elhagyjuk és a kisértésekkel szemben magunkat úgy megerősítsük, hogy többé ne vétkezzünk. Minden ember bűnös, tehát minden embernek meg kell térnie, ha idvezülni akar. Isten az ő kegyelmével nem azt nézi, hogy tiszták vagyunk-e, vagy bűnösök, hanem azt, hogy ha bűnt követtünk el, megmaradtunk e abban, vagy megtisztultunk abból az igaz bünbánat által. A ki megtér, az idvezül; a ki meg nem tér, az elkárhozik. Ha most közelebbről magunkra, az amerikai magyarságra tekintünk, szomorúan valljuk meg, hogy nem igen látunk közöttünk megtért embereket, hanem azt látjuk, hogy némelyek tudatlanságból, mások hitetlenségből a bűnnek rabjai. És a mi legelszomoritóbb, azt látjuk, hogy sokan azok is, kiknek hivatása volna, hogy megtérést prédikáljanak, bűnben élnek, a mértéktelen és erkölcstelen életnek és a durva önzésnek, a gyülölség- nek és boszunak rabszolgái. S hogy ez igy van, azt, elég szomorú, még bizonyítani sem kell. Nem elég bizonyság-e ezek i- gazsága mellett az a sok boldogtalan ember, boldogtalan család, melyeket az iszákosság és fajtalan élet tett boldogtalanná; nem elég bizonyság-e az, hogy nincs béke közöttünk, hogy a békének gyakran éppen az Urnák szolgái a legnemtelenebb boszu és a gyülölség hirdetése által a legádázabb ellenségei? Ugyan mit gondolunk? Használ az nekünk valamit, ha a bűnben megmaradunk, vagy nem éppen azért vagyunk boldogtalanok, mert bűneinket nem akarjuk levetkezni ? Azt hiszzük, hogy Isten irgalmas lesz hozzánk, hogy kegyelme nem büntet meg soha ? Azt hisszük, hogy feltámadásunk után nem ítéltetünk meg mindnyájan? Most hát, a húsvéti ünnep alkalmából, vegyük fontolóra ezeket a kérdéseket, vizsgáljuk meg magunkat és fogyatkozásainkból gyógyuljunk meg a megtérés által s többé ne enged, jünk a bűnnek. Térjenek meg legelőször azok, kik nemcsak maguknak, hanem az amerikai magyarságnak is ellenségei, mert gyülölséget és boszut éreznek szivükben és hirdetnek az ő testvéreik ellen. Térjenek meg a mértéktelen és erkölcstelen életűek, meggondolván, hogy saját kezükkel pusztították eddig é- letüket. Térjenek meg mindenek, jól tudván, hogy a bűn akadály az Istenhez való menetelben és az Isten kegyelmének, az örök életnek elnyerésében. Oh, milyen szép volna az emberiség élete, ha mindenek megtérvén, igazi életet élnének; óh milyen boldog volna az amerikai magyarság is es mennyi jót tehetne magáért és szülőhazájáért, ha közötte a béke és szeretet uralkodna! Értsük meg, testvéreim, a magunk földi életének boldogságáért, a feltámadás által az örök életért kell megtérnünk. Úgy éljünk és úgy cselekedjünk, hogy ha meghaltunk is éljünk és nyerjünk idvességet. Youngstown, O. április 11. Haukó M. Gyula.
