Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-03 / 14. szám
4. oldal. „Amerika Magyar Reformátusok Lapja 14. szám. 190!) április 3. p= Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐ: HANKÓ M. GYULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ : HARSÁNYI P- ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesités és előfizetések, hirdetések és felszólalások a szerkesztőhöz küldendők. Czim: Rév. Julius JI. Hau kő P. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M HANKO. Rev. STEH. P. HARSANYI. PUBLICATION OFFICE : Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, O. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: #3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $•'!. Half rear $1.50. fa-..................... .....——_______■—-iff Készüljünk a Kálvin ünnepélyhez . . . Ha a kegyelmes Isten megtart bennünket az élők földjén, ez idén Juh 4-én alkalmuk leend tartani egy kegyeletes és anya- szentegyházunk híveinek lelkében áldott hatást eszközlő ünnepélyt, nevezetesen: az Isten ama választott emberének, a nagy reformátornak, Kálvinnak születési négyszáz éves évforduló ünnepét. Az egész világon a protestánLmus nagy előkészületeket tesz abban az irányban, hogy emléke hálás kegyelettel ujit- tassék fel annak a férfiúnak, ki Isten szent Lelkének ihletésével egy uj pünköstöt teremtett a lelkek világában. A világraszóló ünnepélyek központja természetesen Genf városa leend Svájcban, hol a nagy reformátor felgyújtotta az evangéliumi világosság és lelkiismereti szabadság fáklyáját. Genfbe össze fognak jönni a világ összes ref. egyházainak a legnevesebb egyházi és világi képviselői, hogy hálát adjanak Istennek azért a nagy kegyelemért, hogy adta az emberiségnek a nagy Kálvint, ki az evangéliumnak hatalmas és rettenhetlen hirdetője, a Krisztus anya- szentegyházának az apostoli egyszerűségre való visszavivője, és a lélek jogainak bátor harcosa vala. Hogy mi volt Kálvin az emberiségnek ama nagy és szinte öröknek mondható harcában, melyet az igazságért s a lelkiismereti szabadságért folytattak minden időben a választott férfiak: azt ma és éppen mi, kik az említett kincseknek birtokában vagyunk, jobban megtudjuk Ítélni és becsülni, mint az a korszak, melyben még a sötétség erősen tusakodott a világossággal. A zászlót kézben tartó vezér a reformatio fényes korszakában Kálvin vala, ki az Evangélium trombitáját megzenditve, a lelkesedés magával ragadó hatalmával, melyhez szeplőtelen jellem párosult, kivívta a lelkek csatájában, a lelkiismeret szabadságát és ezzel biztosította az emberiség szabad fejlődését, haladását, szemben a lelkeket lenyűgözve, örök rabságban tartani számító páp is egyh íz törekvéseivelAz emberiségnek Istentől kitűzött célja a haladás, a tökéletesedés. Ez bizonyos minden gondolkodó ember előtt. Idve- zitőnk is arra int bennünket, hogy: Legyünk tökéletesek, mint a mennyei Atyánk! Az emberiség joga, sőt szent kötelessége tehát az, hogy tudakozza az írásokat, az örök bölcsesség forrását, melyek a mi tanulságunkra Írattak meg. Már pedig ez a középkori, sőt sajnos, a mai kath. egyház kebelében is, egyszerűen lehetetlen volt. Kálvin felszabadította láncaiból a Bibliát, tömlöcéből a világosság és szabadság után epedő emberi lelket. Ezért ünnepeljük öt méltán, mint Isten választott emberét, ki a kegyelemnek edénye volt, hogy általa sokan idvességre vezéreltessenek. Kálvin 1509-ben jul. 10-én született Franciaországban, No- yon városában. Születésének négyszázados évforduló ünnepélye, mint emlitém, az egész világ reformátusainak bevonásával teljes egy hetet fog igénybe venni Genf városában. Az ünnepély fénypontja a jul. 6-iki impozáns összejövetel leend, tnelv alkalommal teszik le a reformatioi emlékszobor talapzatát is. Az ünnepélyre meghivattatott a magyar református anyaszent- egyház is, melynek mi is, habár idegenben élő, hü gyermekei vagyunk. Semmi kétség a felől, hogy az itt ötven magyar gyülekezetét számláló református egyházközségeink méltóan kiveszik részöket a bennünket is elkötelező ünneplésből. Ha testileg ott nem lehetünk is Kálvin lelkipásztori működésének áldott emlékű szinterén, a nagy református városban, Genfben, éppen akkor, a mikor az ünnepéi}' tartatik, ha lelkünket meg nem fürdethetjük is a történelmi emlékek üdítő vizében ott a helyszínén: lelkünk szárnyain elrepülünk a reformatio dicső hazájában, mig a hála és kegyelet oltárán itthon bemutatjuk áldozattételünket a mindenható Istennek. Azonban külsőleg is ünnepelhetünk itt is, sőt azt vélem, hogy kell is ünnepelnünk több szempontból. A hithüség, a felekezeti érzület, az anyaszentegyházunk iránti tántorithatlan ragaszkodás erősítésére, a reformatio lelki áldásainak kiemelésére és megmagyarázására száz esztendőben egyszer nyílik ilyen tündöklő alkalom, mint az idén. Ezt a fényes alkalmat elszalasztanunk bűn volna. Rendezzünk tehát Kálvin ünnepélyeket! Tartsnnk mindenekelőtt ünnepélyes hálaadó istentiszteletet jul. 4-én mindnyájan templomainkban, egyházainkban. Ezen a napon az egész világon hálát adnak a reformátusok az Istennek a retormatio bajnokáért, Kálvinért és a többi dicső emlékű hitujitókért í* Vájjon a hálaadók sorából csak mi maradhatnák-é el ? Tartsunk egyháztársadalmi ünnepélyeket is ez alkalomból kifolyólag, a hol lehet. Ne féljünk bizonyságot tenni az igazságról. Ne huzódjnnk félre. Ne viselkedjünk úgy, mint a laodiceabeliek, kiket maga az Ur is megdorgált, mivel hogy az ő hitök sem meleg, se hideg nem volt. Sőt inkább legyünk büszkék arra, hogy magyarok és reformátusok vagyunk. Igen ünnepeljünk. Szóljanak meg templomainkban jul. 4-én a kettős szabadság ünnepre elhívó harang-hargok. Ünnepeljük e dicső ország szabadságának és a lelki szabauságnak ünnepét. Szebb napra nem is lehetett volna tenni az ünnepélyt, mint jul. 4-ére. Mikor ünnepelünk, ha még jul. 4-én sem, és ha még Kálvin születésének négyszázados ünnepén sem? Ünnepeljenek derék egyházi egyleteink is, melyek a jótékonyság áldott munkáját a református anyaszentegyház szellemében végezik. A mely egyház tervbe vette, hogy az év folyamán valami nagyobbsza- básu ünnepélyt, harang, orgona, vagy egyéb szentelést tart, intézze dolgát úgy, hogy tegye az ünnepélyt jul. 4-ére, a Kálvin ünnepély napjára. Bensőségteljesebb, szebb és áldottabb emlékű lesz az ünnepélv ez által minden tekintetben. Harsányi Sándor, homesteadi és aí<1. ref. lelkész.
