Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-20 / 8. szám

4. oldal.

„Amerikai Magyar Reformátusok Lapja’

8. szám. 1909 február 20.

W ------------- ^

Amerikai Magyar Ref. Lapja

MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL

Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S.

FELELŐS SZERKESZTŐ:

HANKÓ M. GYULA,

youngstowni ref. lelkész.

TÁRS-SZERKESZTŐ :

HARSÁN VI P. ISTVÁN,

bridgeporti ref. lelkész.

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O.

Minden kézirat, egyházi és egyleti értesítés és előfizetések, hirdetések és felszólalások a szerkesztőhöz küldendők.

Czim: Rév. Julius M. Haukó

P. O. Box 420, Youngstown, O.

EDITORS:

Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEH. P. HARSANYI.

PUBLICATION OFFICE:

Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, O.

Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half year $1.50.

Sb — ..

A Ref. Church in the U. S. át= irata a Conventhez.

Történeti visszatekintés a Ref. Church in the U. S. magyar missiói munkájára.

A Ref. Church in the U. S. 1891-ben kezdette meg a magyar reformátusok között a missiói munkál- kodást, a mikor is az Erie egyházm. kebelében szervezte a clevelandi magyar gyülekezetét. Ugyanabban az esztendőben a Allegheny egyházm. kebelében lett szervezve egy gyülekezet a magyarok részére Pittsburgban. Ezen időtől kezdve gyülekezetek szervezhettek különböző helyeken azon egyházmegyék által, a melyeknek területére esett a gyülekezet, egészen 1904-ig, a mikor már 17 magyar egyházunk és gyülekezetünk volt a missiói hatóság felügyelete és segélyezése alatt.

Hangsúlyoznunk kell, hogy mi ezen gyülekezeteket nem kerestük. Minden egyes esetben ok jöttek hozzánk, kérvényezvén, hogy szereztessenek és segé- lyeztessenek a mi missiói hatóságunk által. Frappáns példája ennek a clevelandi, a pittsburgi, a johnstowni, a a newyorki és a bridgeporti gyülekezetek. Ezen helyeknek a legtöbbjén a magyarok, az angol vagy a néme- gyiilekezetek isteni tiszteleteit látogatták.

Miután igy hovatovább gyülekezetek alakultak, mi Magyarországba irtunk lelkipásztorokért és csupán olyan egyéneket alkalmaztunk itten, kik otthon jó elismertetésben állottak, és hiteles bizonyítványokat hoztak azon egyházkerülettől, a melyben szolgáltak, vagy ajánló levelet azon theol. tanártól, a ki alatt tanulták a theol. tudományokat. Egyházi törvényeink szerint mi nem is alkalmaznánk mást, mint csakis képzett egyéneket. Több esetben nem sikerült megfelelő egyént nyernünk, de az ilyeneket, a mint használhatlanságuk- ra rájöttünk, azonnal elbocsátottuk és helyükbe uj egyén szolgálatait vettük igénybe. Ha egyes lelkészek otthon nem voltak felszentelve, mi gondoskodtunk az ő fölszenteltetésökről és beiktattatásukról azon egyházmegye közvetítésével, a melynek körébe esett az illető missió.

Ezen lelkészek az ő szolgálataikért tölünk évente 600 dollár fizetést kaptak, a mely összeghez a gyülekezet havonta olyan összeggel járult, a mit körülményeihez képest megadhatott, rendesen, vagyis átlag havi 35 dollárt és lakást. Ezenkívül mi fizettük a missiónárius- ért az idevaló útiköltséget, ez magános egyén részére 100 dollárt, családosnak 150 dollárt tévén ki. Mi ezen munkára az 1891-től 1906-ik évig összesen és részletezve 47 ezer dollárt költöttünk el, a mely összegben benne foglaltatnak a már csatlakozott egyházak részére adott segélyeink, nevezetesen: New York $5000, Trenton $3400, Phönixville $1200, Passaic $800, South River $600, Mt. Carmel $500, Pocahontas $380, Woodbridge $350. A fenti összegen kívül sok ezer dollára rúg az összeg, melyet azóta is kiadtunk lelkészek fizetésére.

Az útiköltség, melyet azon lelkészek részére kiadtunk, kik kijövetelük után elhagytak bennünket és csatlakoztak, végösszegében 1637 dollárt tesz ki.

Megtétetett ugyan nekünk a convent részéről az az ajánlat, hogy az egész összeg visszafizettetik nekünk azon feltétel alatt, ha minden igényünkről lemondunk a csatlakozott egyházakra vonatkozólag.

Kölcsönöket nyújtottunk az egyes gyülekezeteknek olcsó kamatra. Természetesen a gyülekezet felelős volt a kölcsönért.

A magyarok közötti munka oly gyorsan nőtt, a bevándorlás nagy méretei miatt, most mintegy egv és egy negyed millió magyar lévén közöttünk, akik közül a legnagyobb valószínűség szerint van protestáns legalább is száz ezer, hogy egyes magyar kolóniák elérhet- lenek voltak egykázunk bármelyik gyülekezete vagy egyházmegyéje által. Nagyon természetes dolog volt tehát, hogy a Presbiterián egyház is kezdett munkálkodni a magyarok között. Ők is jó mutikát végeznek és ez időszerűit 17 magyar gyülekezettel bírnak.

A mi saját munkánk kedvezően haladt előre egészen 1904-ig, a mikor a hazai Ref. Egyház jónak látta a képviselőjét, Gróf Degenfeld József ur személyé