Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-13 / 7. szám
7. szám. 1909 február 19. 5- oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ cA levél és újságok története. cA nö az egyházban. (Vége.) Londonban az első lap 1588-ban, az első rendes hetilap csak 1622-ben jelent meg. Mindezen lapok már czimükkel is elárulták, hogy szoros kapcsolatban voltak a postával, a mi különben abból is kitűnik, hogy gyakran magok a postamesterek voltak a lapkiadók. Mulhall szerint az első lap megjelent: Angliában 1622-ben Nyugat-Indiában 1731-ben Skandinaviáhan 1644 „ Kanadában 1765 „ Spanyolországban 1704 „ Brazíliában 1780. „ Oroszországban 1714 „ Indiában 1781 „ Hollandiában 1757 „ Törökországban 1797 „ Belgiumban 1764 „ Ausztráléiban 1803 „ Az Egy. Államokban 1704 „ Afrikában 1824 „ Spanyol - Amerikában 1728 „ A Sandvich szigeteken 1835 ,, A világ legjelentékenyebb postahivatala a berlini, a hol évenként 90 millió újságszám küldetik szét. Az ottani 4721 postaintézet naponként 244.000 újságszámot 448 zsákban és 46 kocsiban küld a vasútra. Az újságírás terén legtermékenyebb város Paris 1500 lapjával úgy hogy ott 1000 lakosra 600 lap-plldáuy esik. A földön megjelenő újságok és folyóiratok számát 40,000-re becsülik; ezekből esik: Némelországra 5,500 Egyesült Államokra 12,900 Angolországra 4,000 Angol Észak Amerikára 700 Francziaországra 4,000 Olaszországra 1,500 Ázsiára 3,000 Ausztri a- M agyarországra 1,200 J apánra 2,000 Spanyolországra 850 Ausztráliára 790 Oroszországra 800 Afrikára 200 A nyelveket véve figyelembe, van 16,500 angol, 7800 német, 6850 franczia és 1600 spanyol folyóirat. Legelterjedtebb .lap a világon a „Le petit journal“ Parisban; 1885-ben 825,000, jelenleg pedig 886,000 példány jelenik belőle; némely napon példányainak száma megüti az egy milliót. Utána következik n,z angol „Daily Telegraph“ 265,000 és a „Standard“ 250,000 példányával; ezen utóbbi a legjövedelmezőbb, mert 1880- ban kerekszámban 100,000 font sterling tiszta jövedelmet hajtott. A „New York Herald“ példányinak száma 190,000. A német folyóiratok közül a „Mode-Zeitung“ 344,000, a „Gartenlaube“ 260.000, az „Über Land und Meer“ 150,000, a „Bazar“ 100,<»00, a „Daheim“ 90,000, az ,,Illustrirte Welt“ 107,000, a „Vom Fels zum Meer“ 60,000, az „Ulk“ 80,000, a „Fliegende Blaetter“ 52.000, a „Kladderadatsch“ végre 40,000 példányban jelenik meg. A legészakibb lap Hammerfesten „Hammesfestposten“ néven, az északi szélesség 70» 63‘, a legdélibb pedig a déli szélesség 45° alatt Uj-Zélandon, Dunedinban „The Otago Daily“ néven jelen meg. Leadville mellett Kokomoban (Colorado) 11,860 lúb magasságban jelenik meg egy lap, mely joggal viseli homlokán e feliratot: „Published at a higher altitude then any other paper“, _ azaz „Nagyobb magasságban jelenik meg, mint bármely másik újság.“ Felolvastatott 1909. január 24-én a bridgeporti ref. egyház „szere- tetvendégség ‘ ‘-en. Amaz intézmények közül, melyek az emberiség tökéletesedé- set, testi lelki fejlődését és boldogságát tűzték ki nemes czél gyanánt, kétségkívül első helyen áll a keresztyén any ászén tegv ház, málynek élőszegeletköve az Ur Jézus Krisztus. Nincs a világon olyan műveletlen és vad nép, melynek lelkében ott ne volna a többé kevésbé homályosan az Isten fogalma és a tulvilági lét hite. A pogány és bálványimádó népek milliói öntudatlanul is azután az „ismeretlen Isten“ után vágyódnak, a kinek világossága fényesen ragyog reánk az evangélium tudományában. A történelem nem hiába számítja Krisztus születésétől éveit, mert Jézusnak megváltói működése, a keresztyén egyház megalapi- tása csakugyan forduló pontot képeznek az emberiség történetében. Ma a keresztyén anyaszentegyház a világ leghatalmasabb intézménye. Előtte mint hajdan a bethlehemi jászol előtt, térdet hajtanak bölcsek és katalmas királyok egyaránt. A tudomány, művészet, ipar, kereskedelem igazán nagygyá csak a keresztyén egyház oltalma alatt fejlődött. S most a midőn szocziologikus fejtegetéseink során a női nem hivatását, kötelességeit és munkaterét tesszük figyelmünk tárgyává, azonnal lelkünk elé tolul a nagy kérdés ; ugyan micsoda szerepe van a nőnek az egyházban, abban az óriási arányú munkálkodásban, melynek egy czél ja van csupán: meghódítani Krisztus számára az egész világot. Mielőtt tulajdonképeni tárgyunk fejtegetéséhez fognánk, szükséges röviden megemlíteni azon nézeteket is, melyek a keresztyén felfogás keretén kívül esnek. A tiszta életű és szigorú erkölcsi zsidó népnél, ha nem is teljes egyenlőséget, de bizonyos jogokat élveztek a nők. Egyes esetekben valóságos prófétai hatalommal bírtak a nép között. Ilyen volt Mária profétaasszony Mózes és Áron testvére, ki diadalmenetben vezette a nőket a Faraón vett győze- delem után. (II. Moz. V. 20.) Vagy ott van Deborah a hősies lelkű asszony, ki bírói palástját letéve lándsát ragad és tiz ezer harczosnak élen fényes győzedelmet arat a cananeusok felett. De minkezek szórványos jelenségek voltak csupán, alárendelt helyzetüket mi sem bizonyítja jobban, mintáz, hogy a bibliában a család női tagjait alig említik a szent irók. Házasság jogilag is teljesen alá volt rendelve a férfinak, válólevelet adhatott néki és elbocsáthatta azt tetszése szerint. így tett például Ábrahám Hágár- • ral Sárának féltékenykedése miatt. A zsidó vallás mindezek mellett bizonyos elvitázhatalom jogokat adott a nőnek, különösen története további fejlődésében, de a pogány világnézet csupán árunak és portékának tekinti a nőt minden erkölcsi tulajdonságok nélkül még a mai korban is. Stanley a hires utazó leírása szerint Afrika legragyogóbb szépséget is megvásárolhatjuk 3 kapa vasért. A khinai kegyetlen szokások szerint, ha leánygyermek születik az apának tetszésétől függ, hogy megtartsák-e vagy kidobják az ártatlan csecsemőt a babyk tornyából. Indiában csak Anglia hatalmas kormánya tudta beszüntetni az özvegyen maradt nők megégetésének rettenetes törvényét. A mohamedán férfi szabadon megölheti nejét, ha annak arczát véletlenül is idegen férfi szem megpillantotta. Ebből a szolgai, lenézett állapotból emelte ki a nőt hivatásának magaslatára Jézus vallása. Igazi méltóságra a női nem amaz első Karácsony éjszakáján emelkedett, mikor amaz Istenember a gyarlóság méhéből született e világra. Erezték ezt az Üdvözítő idejében élő nők, kik szivük szeretetének egészen odaadó melegségével csüngtek Jézuson. Ok voltak Jézus leglelkesebb követői. (Folytatása következik.)
