Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-21 / 47. szám
47. szám, 1908 november 21. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.« 3- oldal. A meghalásról, — Dr. N othnagel nyomán. — (Folytatás.) III. RÉSZ. A sejtek fulladásának ismeretével eljutott a tudomány a hálál hét pecséttel elzárt kapujához, melyen túl nem hatolhat. Térjünk le tehát az eddig haladt ösvényről s kisérjük inkább a haldokló embert utjának utolsó részén egészen addig a kapuig, a melylyel az élet bezáródik. Kutassuk, mit érez a haldokló a meghaláskor ? szenved-e azokban a napokban, órákban, percekben, melyeket rá nézve utolsóknak kell tartanunk ? Azonban lehet-e erről egyáltalán valamit mondani? Hisz még senki sem tért vissza a halál birodalmából s nem hozott hirt onnan. Mindamellett mégis alkothatunk magunknak róla fogalmat, még pedig nem a költői képzelet szárnyalása, sem a beusö hit földöntúli látományai, hanem a természet egyszerű, hűséges tanulmányozása utján. Ha a csata zűrzavarában a vezér a harcosok élén előre tör és a csata izzó hevében, a mikor minden szellemi tehetsége, összes akarása és érzése arra az egy pontra összpontosul, mely előtte abban a pillanatban legfőbb cél gyanánt lebeg, s ilyenkor őrült sebességgel röpülő golyófurja át fejét, hirtelen a földre zuhan s rögtön meghal : halála kétségen kívül minden testi fájdalom nélkül következett be. Sőt még az a föltevés sem találó, hogy abban a pillanatban, mikor a golyó homlokát érte, fájdalmat kellett éreznie. Mert hogy azt érezhesse, a fájdalmas ingernek a bőrben levő idegvégzödésekböl az öntudat szervébe, az agyba kell elvezetödnie. Ahhoz pedig idő kell, még pedig a mint azt Helmlotz először bizonyította be mérésekkel, sokkal több, mint régebben hitték. A golyó sebessége nagyobb az idegek ingervezetésének gyorsaságánál; a golyó bőrt, izmot, csontot, agyhártyát s magát az agyat is átfúrta, mielőtt a lassan utána sántikáló ideginger az agyat elérte volna, úgy, hogy az agyvelö már nem észlelhet és nem gondolhat semmit; a halál bekövetkezett, még mielőtt a fájdalomérzés kiváltódhatott volna, Ebben az esetben a halálnak teljesen fájdalom nélkül kellett bekövetkeznie.*) Sokszor tapasztalták, hogy a csatában megsebesített harcost csak csörgedező vére, vagy hirtelen összeroskadása tette figyelmessé a megsebesülésre ; a golyót egyáltalán nem, s a fájdalmat csak utólag érezte. Ez a jelenség is arra a következtetésre jogosít, hogy a hirtelenUl halálosan fejbe lőtt ember fájdalom nélkül hal meg. Ugyanezt mondhatjuk mindazon esetekről, mikor valamilyen más, hirtelen ható erőszak metszi el az élet fonalát ; igy. hogyha sziklatömb zúzza össze hirtelen a testet. Ez a tétel érvényes a hóhér bárdja okozta halálra ; a fizikai halál itt is fájdalom nélküli valószínűleg minden testi érzés nélkül való. Azok az izomrángatózások, melyek a testtől elválasztott törzsön, vagy a fejen magán jelentkeznek egészen önkéntelenek s az öntudat minden nyoma nélkül mennek végbe. Mert az öntudat az agyvelö működését tételezi föl ; ez pedig csak akkor lehetséges, ha a vérerek oxigén-tartalmú vért visznek az agyba, ez pedig a nyak átvágása pillanatában megszűnik. Közbevethetné valaki, hogy az agyvelö addig működhetik, tehát addig gondolkozhatik és érezhet, mig az idegsejtjeiben felhalmozott oxigén nincs elhasználva, hogy tehát a különvált fejnek — ha csuk a másodpercekre is, de testileg szenvednie kell. De ezt a nézetet is megdöntheti a tudomány más tapasztalatokra támaszkodva. Ha a gerincagyvelöt ugyanis mélyebb részein hirtelen erőszak átvágja, akkor közvetetlenül utána egy időre minden idegműködés megszűnik, még az alsó végtagok mozgásai is csak egy *) Az érzések terjedési sebessége másodpercenkint 33 méter, a puskagolyóé körülbelül 400 méter. S z er k, idő múlva térnek vissza. A hirtelen, erős hatás következtében az idegek ugyanis oly erős rázkódást ezenvednek, hogy működéseik egy időre teljesen megbénulnak. Hasonlóan kell a lefejezett ember agyvelejében történő folyamatot elképzelnünk. A kard erős ütése pillanatnyilag megbénítja az áldozatot és mire ez az állapot megszűnik, az oxigén már elfogyott s beállt a halál. Kétséget sem szenved, hogy villámcsapás okozta halál fájdalom nélkül való; az elektromosság halálos hatása minden képzeletet felülmúló gyorsasággal áll be, végtelenül gyorsabban, mint bármely idegműködés, vagyis a szervezet hatására meghal még mielőtt bármilyen érzése lehetne. Minthogy lélegzéssel magukhoz téritett vizbefulóktól számtalan eset áll rendelkezésünkre. Minthogy mesterséges segitség nélkül a fuldoklók, egészen biztosan elpusztultak volna, jogosan feltételezhetjük, hogy a megmentetteknél éppen olyanok voltak a viszonyok, mint azoknál, a kik a vizbefulás következtében meghaltak. Ezek a közlések nagyon meglepők. Egyesek semmit sem éreztek, sőt némelyek még kellemes érzésről is beszéltek, mások egy megliatározhatatlanul kellemetlen, de nem fájdalmas érzésről szóltak. Fájdalomról csak nagyon kevesen, nevezetesen a tengerbe fuladók tettek említést, mielőtt eszméletüket elvesztették volna, nagyon kínos, égetően fájdalmas érzésük volt mellükben. Ez a fájdalom azonban valószínűleg arra az erős ingerre vezethető visz- sza, melyet a sós tengervíz a légutak nyálkahártyáira gyakorol. Hasonlóan hangzanak a hegyről lezuhantak leírásai. Némelyek azt állítják, hogy egy percre sem veszítették el öntudatukat ; fájdalmat nem éreztek és akkor, a mikor a kiálló sziklák megtép- desték testüket, megolvasták a lökéseket, valahányszor hozzá ütödtek a sziklához, de nem érezték azokat, szédületes gyorsasággal gondoltak múltra és jövőre, kellemes csengő zengést hallottak és végtelen jóleső érzésük volt. Minthogy ezeket az embereket épp úgy, mint a vizbefultakat is csak a kegyes véletlen mentette meg, hisz ök is szétzúzhatták volna a koponyájukat egy lent fekvő sziklán, el kell fogadnunk azt a nézetet, hogy a lezuhanásokozta halál nem olyan rettenetes. Az erőszakos halál legborzalmasabb válfajának tartjuk a vadállatoktól való szétmarcangolást. Sajátságos módon másképp Írják le azok az emberek, kik véletlenül megmenekültek az ilyen haláltól. Leírásuk szerint semmiféle fájdalmat sem éreztek, inkább álomszerű állapotban voltak. Valószínűleg az ijedtség, az idegrendszer hatalmas megrázkódtatása, melyet a vadállat megtámadása okoz, létesíti azt a jótékony érzéketlenséget. (Folytatása következik.) MEGHÍVÓ. A McKEESPORTI PA. REF. EGYHÁZ 1908 november 27=én a White Str. Hallban melyre úgy a helybeli, mint a környéki magyarságot testvéri szeretettel meghívja. Feliilfizetések kos/önöttel fogadtatnak s hírlapikig nyugtáztatnak. Kezdete este 7 órakor, vége másnap reggel. Belépti dij : Férfiaknak 50c. Nőknek 25c.
