Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-07 / 45. szám

45. szám. 1908 november 7. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.« 5. oldal. Zassági törvények nemcsak jók, de feltétlenül szükségesek is, ép- pBÍHáií emb( rek javáért. Ne bolondozzanak tehát azok, kik a próbaházasságot s ezzel a száböíl'áííe reimet emlegetik, lássák meg, hogy az ember gyarlósá­gok tették szükségessé a házassági törvényei t is- Szeretet és tiszta erkölcs : ez kell a világnak, hogy boldog le­gyen az emberiség, nem próba házasság és szabad szerelem. Hankó M. Gyula. ,íri Az uj elnök* z amerikai Egyesültállamok élén nem király vagy császár áll, nem királyok és császárok méltó vagy méltatlan utódai öröklik a hatalmat, hogy zsarnoki önkénynyel ural­kodjanak a nép felett, hanem a polgárok akaratából, azoknak szavazattöbbségével választott elnök, mint »első az egyenlők között,« nyeri el a legnagyobb tisztet. Most Taft Howard Vilmost választotta meg a polgárok mert megmaradván a magas védvám, a gyárak dolgozni fognak ég, továbbra is magas munkabéreket adnak. A demokraták győzelme első sorban a fölmiveseknek lett volna hasznára, de • ezeknek is csak ideig-óráig, a mig a munkanélküliek kifogytak volna pén­zükből s nem kereshetvén, kénytelenek lettek volna szülőhazá­jukba vándorolni. Kinek adná el a farmer az ö terményeit, ha milliók hagyták volna el ez országot s ha az itteni mezőgazdasági terményekkel is versenyre kelne a külföldi ? Azért, bár a republikánus uralom alatt a pénzmágnások sokszor visszaéltek hatalmukkal, örvendhetünk mindnyájan, hogy Taft-tel a republikánus párt győzött, mert másfelöl azt is. tudjuk, hogy a mit Roosevelt a pénzmágnások visszaélései ellen megkez- pett, Taft folytatni fogja. Adjon az Isten sok munkát a következő négy esztendőben, mig Taft lesz az elnök, adjon Isten a munkához erött és egész­séget és adja meg minden munkásnak az ó bérét illendöképen. Adjon Isten a mi magyar testvéreinknek is elöhaladást az anya- ; giakban, jusson eszébe pedig mindenkinek, hogy emberé a munka,;>■ Istené az áldás és senki közülünk ne feledkezzek el arról, hogy : mivel tartozik Istennek a maga javáért. akarata. Az uj elnök 1857-ben Cincinnati-bari (Ohió állam) született s alig hogy elvégezte iskoláit a Yale i (New Haven, Conn.) egyete­men és Cincinati-ban, mindjárt a közpályára lépett. 1887-ben már az ohioi felső bíróságnak tagja, 1892-ben pedig a szövetséges álla­mok egyik főbírója. 1890-ben, a boldog emlékezetű McKinley elnök a csak akkor elfoglalt Philiphini szigetek kormányzójává nevezte ki, 1903-ban az Egyosüitállamok hadügyminisztere lett. Minden állásban, melyet betöltött, nagy érdemeket szerzett és valóban méltóvá tette magát arra a hivatalra, mely bár nagy tisz­tesség, ihég többet kíván tőle. Taft unitárius vallásu keresztyén s vallásos meggyőződése miatt az elfogultak kíméletlen harczot indítottak ellene; de akadt sok más vallásu pap, ki nyíltan megmondotta, hogy Taft-ban a becsületes és'dolgos embert néri s inkább szavaz reá, mintsem Bryan-ra, ki presbyterianus, de politikája miatt megbízhatatlan. Most hogy lezajlott a választás és nagy többséggel az úgy­nevezett republikánus párt diadalmaskodott Taft megválasztásá­val, röviden megmagyarázzuk a kél párt állásfoglalásának vezető okait, hogy meglássuk, mit nyert Amerika a republikánus győzelemben. A republikánusok a magas védvám rendszernek hívei, azaz: azzal védik az amerikai ipart és kereskedelmet, hogy a külföldi gyártmányok behozatalára magas vámokat vetnek, hogy igy az olcsó napszám mellett előállított külföldi mezőgazdasági és ipari termékek ne versenyezhessenek a nagyobb bér mellett előállított, ehát aránylag drágább termékekkel. Igy biztosítva van a munkás­nak magasabb bére és az amerikai mezőgazdasági és iparidermé- kek biztosított piacza által az amerikai mezőgazdaság és ipar élete. Az úgynevezett demokraták általános emberi szempontokból azt akarják, hogy a vámok a külföldi termékekről levétessenek, hogy igy minden ember olcsóbban szerezhesse be szükségleteit. De ha az olcsó külföldi portéka elözönli Amerikát, nem az követke­zik-e, hogy vagy becsukják itt a gyárak kapuikat, mert magas bér mellett olcsón nem adhatják termékeiket, vagy leszállítják a mun­kabéreket, hogy igy a külföldi olcsó termékekkel versenyezhes­senek ?! Mindezeket meggondolva azt kell mondanunk, hogy az ame­rikai népre szerencse, hogy a republikánusok győztek Taft meg­választása által. Igen, mert bár az olcsóságot mindannyian szeret­nek, mit használna az, ha ugyanakkor kevesebb volna a bér a munkáért, vagy munkája sem volna a népnek. Inkább adok én most három dollárt egy pár czipőért, mikor 2 dollárt keresek egy napi munkámmal, mint adnék ugyanazért a czipőért 2 dollárt az egy dollárnyi keresetemből. A republikánusok győzelme egyszers- jnind g külföldről ide vándorolt munkásoknak jólétét is jelenti, Hankó M. Gyula, Különféle* A kormányozható léghajók gyakorlati értékéről. A múlt év vége felé, különösen a napilapok, dicshimnuszokat zengtek- azokról az eredményekről, miket az utóbbi időben a kormányoz­ható léghajók szerkesztése terén elértek. Pedig a motoros léghajók még nagyon távol állanak a gyakorlati íletben való alkalmazható­ság időpontjától, amennyiben azoknak csakis hadászati szempont­ból van némi fontosságuk, és e tekintetben is csupán a legkisebb követelményeket tudják kielégíteni. Mint tudjuk, az eddigi légi utak majdnem kivétel nélkül csakis kedvező időben sikerültek, s ha egyik-másik léghajó szerell­enesen küzdött is meg a széllel, ez úgy volt lehetséges, hogy a lég­áramlás viszonylag mégis gyenge volt és a szélsebesség másodper­czenként nyolez méternél erősebbé nem volt. Hogy a mostanában oly hatalmas méretű repülőgépekkel ennél nagyobb sebességű szél rohamokkal is meg tudnak-e birkózni, az még a jövő kérdése, mely remélhetőleg nem fog bennünket sokáig megvárakoztatni. Annyi már is bizonyos, hogy nagyobb szélsőségek esetén, a szél nyomá­sát sikeresen csakis nagyon nagy motorokkal lehet leküzdeni, mivel a levegő nyomása a sebesség négyzetével arányosan nagyobbodik. Spurt a legestengeren. Peel angol vadász, ki több német sportbaráttal nagy vadászati expediczióra rándult a Jegestengerre, vissatért Londonba. Az expediczió a Ferencz József-földig hal olt és rövid idő alatt szinte rekordszámba menő vadász-zsákmányt ej­tett. Tíz egymásután következő napon nem kevesebb mint húsz nagy jegesmedvét, harmincz fókát, egy rozmárt és számtalan sarki rókát ejtettek el. Peel egyszer két nagy medvével találta magát szemben, melyek alig negyven méternyire voltak tőle. Az egyiket egy lövésre leteritette. A másik ezalatt támadásra készült. Ezt is megsebezte, amire a medve leült a sebet nyalni s igy Peel a máso­dik lövésre megölhette. Gyászj elentés. Az »Amerikai Magyar Református Egyesület« vezér- testülete szomorodott szivei jelenti Bodnár M ár i á- n a k, a new-yorki osztály tagjának hosszas szenvedés után szeptember 13-án történt gyászos elhunytát. Legyen álma csendes az idegen hantok alatt! Kelt Toledo O. 1908 november 1-én. Kövér Sándor, Molnár István, elnök. jegyző.

Next

/
Thumbnails
Contents