Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-07 / 45. szám

4. oldal.

»Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.«

. - í - ívű ROÍH .miise .öt 45. szám. 1908 riotetöííerT.'

r

F (I. líll."

ED SENTINEL.

>>

Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S.

FELELŐS SZERKESZTŐ:

HANKÓ M. GYULA,

youngstowni ref. lelkész.

TÁRS-SZERKESZTŐ:

iu;‘

HARSANYI P. ISTVÁN,

bridgeporti ref. lelkész.

KIADÓHIVATAL:

.toiis 52—54 Bates Street. Pittsburg, Pa.

Mindén kézirat, egyházi- és egyleti értesités a szerkesztőhöz küldendő: Youngstown, 0. Box 245. — Előfizetések, hirdetések és felszólalások a kiadóhivatalba küldendők. Czim: SENTINEL 52-54 Bates Str. Pittsburg. Pa.

editors:

Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEPH. HARSANYI. PUBLICATION OFFICE :

52—54 Bates Str. Pittsburg, Pa.

Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year: $3.00. Half year: $1.50.

Az ,.Amerikai Magyar Sajtó-Egyesület” tagja.

„Member of the American Hungarian Press Association.”

A próbaházasság»

jabban egy veszedelmes irányzat indult meg nemcsak Amerikában, a szélsőségek hazájában, hanem úgy szólva min- "’"'A denütt a müveit államokban. Ez a veszedelmes irányzat a házasság intézményét fenyegeti s vele együtt, a mi meggyőződésünk szerint, a nemzetek és az egész emberiség erkölcsi életét és ezzel egyszerre fennállását is veszélyezteti. Arról van szó, hogy a házasság mai alapjai felbontassanak s a házasság helyébe az Önkéntes összeállás. magyarosan, a szabad szerelem lépjen. Ez a túlzó szocialisták álma s csak szelídített kiadása a próbaházasság, a mivel e célhoz eljutni kívánnak. A próbaházasság, melyről ma beszélnek, szintén házassíg volna, de csak bizonyos időre és minden kötelezettség nélkül úgy a férfiúra, mint a nőre, kik azért a próbaidő alatt, vagy leteltével, bármikor hátat fordíthatnának egymásnak.

Mi azt hisszük, mi nekünk az a meggyőződésünk, hogy a házasság emberi intézmény s azért emberi törvényekkel szabályozandó, benne az egyháznak csak annyi szerepe van, a mennyit a házasfelek, kik ilyen fontos lépésnél Isten áldását kívánják kérni, igénybe, vesznek. Jól tudjuk ugyan, hogy a mai törvények szerint kötött házasságok, melyeknek jogi vonatkozásai és következmény ei miatt szerepel abban a törvény, nem mind szerencsésk, de azt is tudjuk, hogy nem a házasságkötés külső törvényes törvényes formája miatt nem szerencsések. Azaz, tudjuk, hogy sok boldogtalan házas elet van e földön, de nem azért boldogtalanok a benne élők, mert a törvényes formák alatt léptek házasságra, hanem boldogtalanok, mert hiányzik házasságukból az erkölcsi ala£> s mjj-jMTOk kifolyása, a tiszta szeretet,

Azért az* mi hitünk és meggyüzüdósünk, hogy nem a liá- zassag-aiíat külső formáit kell megváltoztatnunk, hanem az embeYe-.f'íö ! v /nY/iÖJ igftaaax reknek kell megváltoznik, hogy az igaz szeretet erkölcsi.alapjadeq gyen a házas élet boldogságának forrása. . r. j,,fod

A kik a próbaházasságot s ezzel a szabad szerelmet, hirdgtiJs,? a legnagyobb részben nem tudnak, vagy nem akarnak gondolkoz- ni és elfeledkeznek arról, hogy emberek vagyunk és nem vadállatok, kiket nem a testi vágyaknak kell vezetnj, hanem a kiknek magasabb hivatást is kell betölteni. Mi az a magasabb hivatás, a melyről még az a megvetett oktalan állat sem feledkezik meg ? A szeretet gyümölcseinek, a gyermekeknek érdeke. Próbaházasság esetén a nő ki van téve annak, hogy ha elhullatta arca rózsáit, gyermekeivel együtt elmenjen koldulni, vagy meghalni, mert nem lehet már reménye, hogy a hóditó férfiúnak tessék s ezzel biztosítsa a maga s gyermekei életét. Azt mondják erre sokan, hogy az állam gondoskodjék ez esetben a gyermekekről. Ugyan hallottak e az ilyenek valaha valamit az anyai szerctetröl, vagy nem látták-e már, mint ragaszkodik még a kutya is az ö kölykeihez ? S ha lehetne is igy a gyermekekről gondoskodni, szeretet nélkül kellene a gyermekeknek felnőni, hogy legyenek ők is szeretet nélkül való, csak vágyaik kielégítését kereső vadállatok.

Milj'en volna al emberi társadalom, mikor tagjai csak magukért élnének s csak az élet örömeit keresnék ? Bizony, ebben az emberiség halálának sírja volna megásva, mert tiszta erkölcs és szeretet nélkül nem állhatna fenn sokáig az.

Hitünk es meggyőződésünk, hogy a próbaházasság csak hurkolt aiakja s ebben csak előkészítője lenne a szabad szerelemnek ; hívei pedig csak az erkölcstelen, minden törvényt megvető emberek között vannak. — íme, még csak cikkeznek a kérdés felett s már is olyan megbotránkoztató elvek jutnak az olvasók elé, melyek a nőtlenséget azzal dicsérik, hogy »bolondság megházasodni, mig másnak van felesége« (Lásd Szabadság 1908. okt. 30-iki számát.) Hova jutna az emberiség, ha az eszeveszett bolondok diadalmaskodnának e kérdésben ?

Sajnálattal, sőt megbotránkozással veszem tudomásul, hogy a próbaházasság örült eszméjét a magyar olvasók elé tárja s a kérdésre tanulatlan _és erkölcstelen emberek beadott válaszát közli egyik amerikai magyar lap ; sajnálattal és megbotránkozással azért, mert azt látom, hogy nem hogy használna ez, de kárt okoz, mérhetetlen kárt azok között, kik eddig sem sokra becsülték a házasélet kötelességét, bár magokra is vették azokat. Ugye jó volna nyomorban hagyni azt a szegény bolond asszonyt, aki életét áldozta fel, ugye jó volna az utszélre dobni azokat az ártatlan gyermekeket, kiknek te adtál életet, erkölcstelen ember, a ki a próbaházasságnak s vele az állatias szabad szerelemnek vagy hive, hogy megszabadulj kötelességeidtől, hogy azután csak testek vágyainak élhess? Szegyeid magadat és rettegj bűnöd büntetésétől, mely éppen ott fog sújtani, hol örömet keresel !

Csak a szeretet uralkodjék és kapc ólja össze a házasokat, a házasság sohasem lesz boldogtalanság forrása ; de kell, hogy a törvény ereje kötelezzen mindenkit a nö és gyermekek érdekében, mert sokan elfeledkeznek kötelességeikről. A ki boldogtalan, mert házassági kötelességeit tehernek tartja, boldogtalan lesz akkor is, ha a szabads/erelem uralkodik az emberek között.

Igaz, hogy a tol- aj és gyilkos ellen szigorú törvények vannak, s azért mégis van elég tolvaj és gyilkos ; miért csodálkozunk, hogy nem minden törvényes házasság boldog ? Úgy eltörüljük a házassági törvényeket? Hát miért nem töröljük el a tolvaj és gyilkos ellen hozott törvényeket is ?

Nem a törvény a hibás, hanem az ember ; nem a törvényt kell eltörülni, hanem az ember bűneit kell kiküszöbölni. Az egész kérdés az ember erkölcsi életének megjavulásától függ s ha tudnám, hogy mindé,n ember erezné és teljesítené kötelességeit, akkor magam is azt mondanám, hogy töröljünk el minden törvényt, mert a törvény az emberek szivében van s azt önként követik. Minthogy azonban az emberek nagy részének korlátlan szabadságra, tehát a bűnre vágyó testét törvényekkel kell megz^bolázni, meggyőződéssel mondom, hogy a házasság mai formája s $ }iá-