Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-07 / 45. szám

»Amerikai Magyar'Reformátusok Lapja.« % oldal. .45. gzípn. 19Q8 november 7. vált meg s e téren valamelyest mégis csak egyenlők vagyunk mindnyájan : megalázza gőgömet s arra indít, hogy szelídséggel kormányozzak, már a mennyire azt a közérdek megengedi- Töre­kedni fogok, terjedjen szerte alattvalóim körében amaz eszme is, hogy a teljes igazság uralma elkövetkezend a más életben s azt ottan kell várniok. E tanítás hirdetését bizom a nép oktatóira bi­zonynyal nem azért, hogy népemet rászedjem és hogy magam sza­baduljak boldogitásuk kötelessége alól, de hogy az elkerülhetetlen bajok elviselésében segedelmükre legyek. És lön Boldizsár az ö népének ügyes ura, lelkiismeretes, jó­szívű és körmönfont. Megadá alattvalóinak nem a szabadságot, mert az csak üres szó, de ada számtalan szabadságokat. . . . Egyszer — körülbelül harmincöt esztendővel a betlehemi utazás után — jelenté Boldizsár királynak az ő rendőrfőnöke, hogy kóborló idegenek izgatják a népet a piacokon, Ígérvén hol­napra az Isten országát. Boldizsár király ráismert Jézus tanítványaira, — és először G = is elfogatta őket, hogy az alatt iMéggölídblhassa, hogy mit csele­kedjék. Máskülönben pedig bánt velük igaz tisztességgel. Tárgyalt is velük néhányszor. Beismertette velük, hogy jól meghányva-vetve a dolgot, vagy ezer esztendő mégis csak beletelik, a mig eljövend Isten országa e földön, — bölcs tanácsokkal is ellátta őket, hogy miként szervezzék az uj vallást s megigértette velük, hogy áz. Egy­ház majd kellő óvatossággal javítgat az evangéliumon. ■ Azután pedig ö maga is Krisztus hitére tért, miután még^-yö- zödést szerzett, hogy a birodalom régi hitének papjai minden nehézség nélkül követni fogják példáját. , :i , ,, És igen nagy kort érvén, meghalt Boldizsár király. Testamentumának legutolsó passzusa ez volt : — Ama napon pedig, a mikor kellően meg lészen állapítva, hogy minden ember jó és erényben s tudásban immár egyenlők kérem utódaim közül azt, a ki uralkodik akkor : mondjon l,e,ha­talmáról, adja meg az általános választási jogot s alapUspp parla­mentáris köztársaságot. .1 ­A meghalásróL — Dr. N othnagel nyomán. — I. RÉSZ. alál! — ijedséggel és titkos rémülettel kapcsolatos komor szó; oly mélységes komolysággal teljes fogalom, hogy csak a gyöngeelméjü siklik át rajta közömbösen. Hősies szivek valami nagy érzés fokozott izgalmában félelem nél­kül viselik el, vallásos lelkek a hittől megerősítve megadással vár­ják, a vizsgálódó szellem nyugodtan s gondolkodva mélyed belé, ki szertelen fájdalom súlya alatt roskadozik, kínzó szenvedéseihez képest boldogságnak veszi a halált: azonban az emberek nagy többsége aggodalommal, sőt félelemmel hárítja el magától még a gondolatát is a halálnak. Mert a halál az élet megsemmisülé­sét jelenti. Az élet ösztöne pedig az emberi természet mélyén gyökerezik. Sajátságos tény, hogy sokaknak nem annyira a halál maga, mint inkább a meghalás okoz félelmet. Egyik ember szemében a halál átmenet a mennyei boldogságba, a másik előtt elmerülés a teljes megsemmisülésbe. De a meghalás folyamatát minden ember képzeletében rémület környezi. A képzelet előtt fölmerül az a gyötrő láíomány, miként borul rá a halál árnyéka a megmerevedő arczra. A legtöbb emberben éppen ezért meghatározatlan félelem torzítja el arra az utolsó ünnepélyes órára irányuló gondolatot, mely a veröfényes életből átvezet a nemlét örökös csendjébe. S a félelemgyötörte lélekböl az a kiáltás tör elő: »Oh csak az utolsó órán legyünk túl! Az ilyen embernek a halál semmi a meghalás rémképeihez képest. Mi a meghalás? Látszólag könnyű rá a felelet, hiszen szemmelláthatólag: a meghalás az élet drámájának utolsó fel­vonása. Lefolyása, alakulása, jelentősége és tartalma felfogásmód és szellemi egyéniség, vallási és erkölcsi meggyőződés, költői, filozófiai vagy természettudományi világnézet szerint végtelenül változó minden egyes egyén képzeletében. Az orvos azonban csak egyféleképpen foglalkozhatik a meghalás folyamatával. Ö csak a valóságos testi, fizikai halált veszi szemügyre, a mennyiben ö, mint természetbúvár, csak egyszerű jelenségeket, valósággal meg­történt folyamatokat vizsgálhat. Ezeket kell neki megfigyelnie, elemeznie és ezeknek egymáshoz s az általános törvényekhez való viszonyát kell kinyomoznia. Lelki megindultságot, részvétet, fáj­dalmat, magába [kell fojtania, mihelyt és a'meddig vizsgálódik. Csak a,tiszta szem tekintete hatolhat a sötétbe; csak a nyugodt elme tud tárgyilagosan gondolkodni. Most tehát igy mint természetbúvárok kérdezzük: Mi a meghalás? A meghalás a szervezet életének az a szaka, a melyben a test életnyilvánul ásai vagy lépésröl-lépésre, a, teljes el­maradásig csökkennek, vagy hiztelen annyira gátoltatnak, hogy teljesen megszűnnek. Tapasztalati tény, hogy minden embernek meg kell halnia. S mert egy kivétel sincs alóla, a halált oly törvényszerű, szükség­nek kell tekintenünk, a mely nemcsak az ember, de piipden, élő lény sorsát elkerülhetetlenül megpecsételi. De miért is kell meghalnunk? Mely folyamatok azok, a melyek elkerülhetetlenül odavezetnek, hogy a testünket alkotó sejtek életnyilvánulásai megszűnnek ? Itt az a meglepő tény tolul homloktérbe, hogy a legkevesebb ember, talán 100 ezer közül egy, hal meg természetes, halállal. Megszámlálhatatlan milliók esnek külső erőszak, véletlen káros hatások és mindenféle baleset: földrengés, árviz, éhínség, vad­állatok, kígyók, öngyilkosság, gyilkosság s mindenekelőtt . a háború, áldozatául. Egy statisztikus állítólag kiszámította, hogy a történelmi idők óta közel hét milliárd ember pusztult el g csata­téren, mi, feltéve, hogy a számítás pontos, s ha az a feltevés helyes, hogy a föld felületén jelenleg 1500 millió ember él, annyit jelentene, hogy a jelenleg Földünkön élő emberek összességének közel ötszörösét pusztította el háború. De e szám elenyészik azon emberek száma mellett, kiket az emberiség legnagyobb ellensége: a betegségek légiója .semmisít meg. Az emberiségnek legalább is háromnegyede pusztult el beteg- zég következtében. A gyilkoló járványok, különböző fertőző bajok-, továbbá a sokféle szervi betegségek, melyeknek létéről és óriási sokféleségéről az avatatlanoknak fogalma sincs, okozzák első sqr- ban emberek idöelötti halálát. És e fekete had elején áll a tuber­kulózis, vagy tüdövész, mely az emberiségnek körülbelül egy- hetedrészét ragadja el. Nem akarunk azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy mennyiben czélszerü az emberiség e természetellenes megsemmisítése, mennyi­ben felel meg a világrend előttünk ismeretlen tervének. Az sem a mi feladatunk, hogy azt latolgassuk, mi történhetnék, vagy minek kellene történnie, ha ezek a tényezők nem működnének. Mint ter­mészetbúvárok csak azt állapítjuk meg, hogy minden ember, vagy külső erőszak, vagy betegség által múlik ki s ezt a lét természet- ellenes végének kell mondanunk. (Folytatása következik.) Sok ezer magyar lenne tagja az „Amerikai Magyar Református Egyesületinek, ha ismerne az A. M. R. E. alapszabályait s azokat a kedvezményeket, melyeket csak ezen Egyesület nyújt tágjainak. —’ Beállási dij: 16—35 éves korig l dollár,-. 35—45 éves korig 2 dollár, 45 — 50 éves korig 5 dollár* 50—55 éves kórig 10' dollár. ' 'AA~

Next

/
Thumbnails
Contents