Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-07 / 45. szám
»Amerikai Magyar'Reformátusok Lapja.« % oldal. .45. gzípn. 19Q8 november 7. vált meg s e téren valamelyest mégis csak egyenlők vagyunk mindnyájan : megalázza gőgömet s arra indít, hogy szelídséggel kormányozzak, már a mennyire azt a közérdek megengedi- Törekedni fogok, terjedjen szerte alattvalóim körében amaz eszme is, hogy a teljes igazság uralma elkövetkezend a más életben s azt ottan kell várniok. E tanítás hirdetését bizom a nép oktatóira bizonynyal nem azért, hogy népemet rászedjem és hogy magam szabaduljak boldogitásuk kötelessége alól, de hogy az elkerülhetetlen bajok elviselésében segedelmükre legyek. És lön Boldizsár az ö népének ügyes ura, lelkiismeretes, jószívű és körmönfont. Megadá alattvalóinak nem a szabadságot, mert az csak üres szó, de ada számtalan szabadságokat. . . . Egyszer — körülbelül harmincöt esztendővel a betlehemi utazás után — jelenté Boldizsár királynak az ő rendőrfőnöke, hogy kóborló idegenek izgatják a népet a piacokon, Ígérvén holnapra az Isten országát. Boldizsár király ráismert Jézus tanítványaira, — és először G = is elfogatta őket, hogy az alatt iMéggölídblhassa, hogy mit cselekedjék. Máskülönben pedig bánt velük igaz tisztességgel. Tárgyalt is velük néhányszor. Beismertette velük, hogy jól meghányva-vetve a dolgot, vagy ezer esztendő mégis csak beletelik, a mig eljövend Isten országa e földön, — bölcs tanácsokkal is ellátta őket, hogy miként szervezzék az uj vallást s megigértette velük, hogy áz. Egyház majd kellő óvatossággal javítgat az evangéliumon. ■ Azután pedig ö maga is Krisztus hitére tért, miután még^-yö- zödést szerzett, hogy a birodalom régi hitének papjai minden nehézség nélkül követni fogják példáját. , :i , ,, És igen nagy kort érvén, meghalt Boldizsár király. Testamentumának legutolsó passzusa ez volt : — Ama napon pedig, a mikor kellően meg lészen állapítva, hogy minden ember jó és erényben s tudásban immár egyenlők kérem utódaim közül azt, a ki uralkodik akkor : mondjon l,e,hatalmáról, adja meg az általános választási jogot s alapUspp parlamentáris köztársaságot. .1 A meghalásróL — Dr. N othnagel nyomán. — I. RÉSZ. alál! — ijedséggel és titkos rémülettel kapcsolatos komor szó; oly mélységes komolysággal teljes fogalom, hogy csak a gyöngeelméjü siklik át rajta közömbösen. Hősies szivek valami nagy érzés fokozott izgalmában félelem nélkül viselik el, vallásos lelkek a hittől megerősítve megadással várják, a vizsgálódó szellem nyugodtan s gondolkodva mélyed belé, ki szertelen fájdalom súlya alatt roskadozik, kínzó szenvedéseihez képest boldogságnak veszi a halált: azonban az emberek nagy többsége aggodalommal, sőt félelemmel hárítja el magától még a gondolatát is a halálnak. Mert a halál az élet megsemmisülését jelenti. Az élet ösztöne pedig az emberi természet mélyén gyökerezik. Sajátságos tény, hogy sokaknak nem annyira a halál maga, mint inkább a meghalás okoz félelmet. Egyik ember szemében a halál átmenet a mennyei boldogságba, a másik előtt elmerülés a teljes megsemmisülésbe. De a meghalás folyamatát minden ember képzeletében rémület környezi. A képzelet előtt fölmerül az a gyötrő láíomány, miként borul rá a halál árnyéka a megmerevedő arczra. A legtöbb emberben éppen ezért meghatározatlan félelem torzítja el arra az utolsó ünnepélyes órára irányuló gondolatot, mely a veröfényes életből átvezet a nemlét örökös csendjébe. S a félelemgyötörte lélekböl az a kiáltás tör elő: »Oh csak az utolsó órán legyünk túl! Az ilyen embernek a halál semmi a meghalás rémképeihez képest. Mi a meghalás? Látszólag könnyű rá a felelet, hiszen szemmelláthatólag: a meghalás az élet drámájának utolsó felvonása. Lefolyása, alakulása, jelentősége és tartalma felfogásmód és szellemi egyéniség, vallási és erkölcsi meggyőződés, költői, filozófiai vagy természettudományi világnézet szerint végtelenül változó minden egyes egyén képzeletében. Az orvos azonban csak egyféleképpen foglalkozhatik a meghalás folyamatával. Ö csak a valóságos testi, fizikai halált veszi szemügyre, a mennyiben ö, mint természetbúvár, csak egyszerű jelenségeket, valósággal megtörtént folyamatokat vizsgálhat. Ezeket kell neki megfigyelnie, elemeznie és ezeknek egymáshoz s az általános törvényekhez való viszonyát kell kinyomoznia. Lelki megindultságot, részvétet, fájdalmat, magába [kell fojtania, mihelyt és a'meddig vizsgálódik. Csak a,tiszta szem tekintete hatolhat a sötétbe; csak a nyugodt elme tud tárgyilagosan gondolkodni. Most tehát igy mint természetbúvárok kérdezzük: Mi a meghalás? A meghalás a szervezet életének az a szaka, a melyben a test életnyilvánul ásai vagy lépésröl-lépésre, a, teljes elmaradásig csökkennek, vagy hiztelen annyira gátoltatnak, hogy teljesen megszűnnek. Tapasztalati tény, hogy minden embernek meg kell halnia. S mert egy kivétel sincs alóla, a halált oly törvényszerű, szükségnek kell tekintenünk, a mely nemcsak az ember, de piipden, élő lény sorsát elkerülhetetlenül megpecsételi. De miért is kell meghalnunk? Mely folyamatok azok, a melyek elkerülhetetlenül odavezetnek, hogy a testünket alkotó sejtek életnyilvánulásai megszűnnek ? Itt az a meglepő tény tolul homloktérbe, hogy a legkevesebb ember, talán 100 ezer közül egy, hal meg természetes, halállal. Megszámlálhatatlan milliók esnek külső erőszak, véletlen káros hatások és mindenféle baleset: földrengés, árviz, éhínség, vadállatok, kígyók, öngyilkosság, gyilkosság s mindenekelőtt . a háború, áldozatául. Egy statisztikus állítólag kiszámította, hogy a történelmi idők óta közel hét milliárd ember pusztult el g csatatéren, mi, feltéve, hogy a számítás pontos, s ha az a feltevés helyes, hogy a föld felületén jelenleg 1500 millió ember él, annyit jelentene, hogy a jelenleg Földünkön élő emberek összességének közel ötszörösét pusztította el háború. De e szám elenyészik azon emberek száma mellett, kiket az emberiség legnagyobb ellensége: a betegségek légiója .semmisít meg. Az emberiségnek legalább is háromnegyede pusztult el beteg- zég következtében. A gyilkoló járványok, különböző fertőző bajok-, továbbá a sokféle szervi betegségek, melyeknek létéről és óriási sokféleségéről az avatatlanoknak fogalma sincs, okozzák első sqr- ban emberek idöelötti halálát. És e fekete had elején áll a tuberkulózis, vagy tüdövész, mely az emberiségnek körülbelül egy- hetedrészét ragadja el. Nem akarunk azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy mennyiben czélszerü az emberiség e természetellenes megsemmisítése, mennyiben felel meg a világrend előttünk ismeretlen tervének. Az sem a mi feladatunk, hogy azt latolgassuk, mi történhetnék, vagy minek kellene történnie, ha ezek a tényezők nem működnének. Mint természetbúvárok csak azt állapítjuk meg, hogy minden ember, vagy külső erőszak, vagy betegség által múlik ki s ezt a lét természet- ellenes végének kell mondanunk. (Folytatása következik.) Sok ezer magyar lenne tagja az „Amerikai Magyar Református Egyesületinek, ha ismerne az A. M. R. E. alapszabályait s azokat a kedvezményeket, melyeket csak ezen Egyesület nyújt tágjainak. —’ Beállási dij: 16—35 éves korig l dollár,-. 35—45 éves korig 2 dollár, 45 — 50 éves korig 5 dollár* 50—55 éves kórig 10' dollár. ' 'AA~
