Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-31 / 44. szám
10. oldal. 'Amerikai Magyar Reformátusok Lapja. 44. szám 1908 október 3L Egyházi élet. r HOMESTEAD, PA. Templomunkban az ujbori hálaadó szent alkalmatosságból kifolyólag november 8-án leend megtérítve az Urnák szent asztala. Készüljenek a buzgó hivek, hogy lelki töredelemmel és alázatossággal járulhassanak a kegyelem megtérítendő szent asztala elé. Árvaházi alapunkra, mit gyülekezetünk körében két vasárnappal ezelőtt megkezdettünk, még folyton érkeznek jószivü adományok. Az 50 dollárnak már mindössze két dollár hijja van csupán. Milyen szép volna, ha ez idei árvaházi alapítványunkat 50 dollárra, teljes összegében, kikerekithetnénk. Az adományozási névsor e lap valamelyik legközelebbi számában lesz az árvaházi vaházi pénztárnok által nyilvánosan is közölve. A szeretet Istenének bőséges áldása szálljon az irgalmasság parancsolatját átérzö és azt cselekedetekben is megbizonyitó kegyes hívekre. Vasárnapi iskolánk, derék tanítónk fáradozásával lendületet vett az elmúlt Urnák napján. A gyermekek örömmel jönnek az iskolába és öröm az egész gyülekezetnek azt tudni, hogy a vallásos nevelés nincs elhanyagolva gyülekezetünk körében. Valóban, nemzeti és hitfelekezeti fenmaradásra ez idegen Jhazában csakúgy számíthatunk, ha az utánnunk következő generátió megtartása érdekében hazafias és vallásos kötelességeinket teljesítjük. A templom után jön mindjárt az iskola, mely az anyaszentegyháznak veteményes kertje! A vasárnapi iskola minden vasárnap délután 2 órától tartatik. Október Bl-ike. Mily sokat jelent nekünk reformátusoknak és általában a protestantizmusnak ez a fényes nap, mely a le ki világosság kitöltetésének szent emléknapja. De reánk homesteadi és vidéki gyülehezetünk híveire áldott és szent emlékű ez a nap azért is, mert szép templomunk felszentelésének emléknapja. Négy esztendővel ezelőtt egy ilyen napon, október 31-én szenteltük fel a Szent-háromság egy élő igaz Istennek dicsőségére és tiszteletére az Urnák szent hajlékát. Az évforduló emlékéről ez idén is, a jövő vasárnap délelőtti, november 1-ki isztentiszteletünknél fogunk hálaadó imádsággal á kegyelem trónja elé járulni. Egyházi takarékpénztárunk minden időben nyitva áll arra, hogy híveink megtakarított, becsületes keresményeiket az egyházi pénztárban elhelyezhessék. Nincs az a bank, mely olyan erkölcsi felelősséget tudjon nyújtani, mint a mit nyújthat erkölcsileg és anyagilág is, a 32 ezer dollár ingatlannal biró egyházunk. A betétek után 4 százalékot fizet az egyház pénztára és azt a rendkívüli előnyt és kedvezményt is nyújtja a betevőknek, hogy csupán 14 napi felmondást kíván, melynek letelte, után hiány nélkül visszafizettetik bárkinek is az egyház őrizete alá adott pénze. A kötvények teljes biztonságáért az egyházi elöljáróság aláírásával áll jót. Fel világosi tást ez ügyben nyerhető a parochián, vagy a főgondnoknál, vagy az egyház pénztárnokánál. FAYETTE CITY, PA. Értesitjiik Fayette City környékén lakó hittestvéreinket, hogy az ujbori alkalmatosságból november 8-án lesz megtartva az urvacsoraoszlás. Istenitisztelet kezdete: délelőtt fél 9-kor. Szeretettel hívogatjuk Istennek népét e szent alkalmatosságban való részvételre. Köszönet nyilvánítás. Alólirottak a So. Bendi ev. ref. egyház nevében hálás köszönetét mondunk az amerikai magyar ref. egyesület So Bendben tartatt nagygyűlésén jelen volt tisztviselőinek és képviselőinek, hogy kegyes adományaikkal szívesek voltak egyházunkat segíteni. Az adakozók névsora: 1—1 dollárt: Td. Csutoros Elek, Kövér Sándor, Dezső János, Td. Kalassai Sándor, Kaveczki Ferencz, Bán Ernő, Lukács János, Td. Kovácsi M. István, Td. Hámborszky P. Gyula, Hornyák András, Yd. Virág István, Td. Borsos István, Picsó Lajos, Tóth József, (Cleveland.) Bakó István, Vass József, Td. Boros Jenő, Petro János; Nagy Gáspár, N. N., Td. Bereczky László, Td, Vajó Sándor, Td. Ambrus János, Németh Mihály, Td. Csépke István, Tomcsányi József, Molnár István. 50—50 centet: Szombati A. Iváncza Dániel. Istennek áldása nyugodjék a kegyes adakozókon. Vagyunk hittestvéri szeretettel: Keresztúri Károly, Prohászka Antal, egyh. gondnok. egyh, jegyző. REGÉNY CSARNOK^ A sátán szomorúsága (80-dik folytatás.) Egy esemény, a mély Luxorban történt, még jobban fokozta ezt a kívánságomat. Nehány napig tartózkodtunk itt s meglátogattuk Thebének és Karnaknak romjait, hol épen nagyban folytak az ásatások. Egy délután egy veres gránitból készített sarkofágot ástak ki. Gazdagon aranyozott koporsó volt ez, a melyet a mi jelenlétünkben nyitottak fel s benne egy gazdagon öltözött asszonynak a múmiája vdlt. Lucioról ekkor tűnt ki, hogy milyen jól tudja olvasni az ékirást, mert egyszerre leolvasta a múmiának a történetét. — Amenartes királynő udvarából való tánczosnő, mondotta, hogy kielégítse az érdeklődőket, kik körül állták a sarkofágot, — ki érezvén bűnös voltát, mely elvisi lhetlenné tette rá nézve az életet, a királynak a parancsára, a törvény végrehajtóinak i-zeme- látára, megmérgezte magát. Ez ennek az asszonynak az élet története, természetes, hogy van sok részlet. Úgy látszik, hogy csak húsz éves volt. Ugyebár, —- szólt hallgatóihoz mosolyogva, __ örülhetünk, hogy nem abban a korszakban élünk, mikor az Egyip- tombeliek ilyen szigorúan Ítélték meg az erkölcsöket. A táncosnők bűnét ma nem veszik szigorúan. Meg nézzük milyen volt? — Miután az ásatást vezető tudósok nem tettek semmi kifogást, a múmia kibontatott s én, a ki még ilyet nem láttam, nagy érdeklődéssel kisértem az egész dolgot. A mint a kötelékeket lebontották a dió barna haj láthátó lett s lassan az arcz is látható lett. Mikor ez megtörtént, halálos borzalom vett rajtam erőt s csaknem elkióltottam magam: »Sibyl.« Épen olyan volt, mint ő, még az illatszer is ugyanaz volt, a mi a koporsóból felém szállott. Egy ember, a ki közel állott hozzám, látta, hogy közel vagyok az elájuláshoz, karon fogott s igy szólt: — A nap nagyon erős, — ez az éghajlat nem jó mindenkinek a számára. Mosolyogni próbáltam sfutó szédülésről panaszkodtam síéivé tekintettem Lucióra, kinek egész figyelmét lekötötte a múmiának a tanulmányozása. A koporsón átlépve egy remek müvü aranv medalliont vett abból ki. — Ez azt hiszem a tánczosnőnek az arczképe. Valódi kincs. Csudálatra méltó darabja a régi ötvös munkának s az asszony is valami hires szépség, nem gondolod Geoffrey! — Kezembe adta a medalliont s én halálos érdeklődéssel figyeltem azt meg— s az arcz a S.byl arcza volt. Nem emlékszem tovább, mi történt az nap velem. Este, mikor alkalmam volt együtt maradni Rimanezzel, megkérdeztem, hogy nem ismerte-e fel ? — Ez az egyiptomi tánczosnő bizony a te feleségedre emlékeztetett. Mindjárt észre vettem ezt. De ez ne legyen rád semmi hatással, A történet ismétli önmagát, miért ne ismételhetnél* hí
