Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-10-10 / 41. szám

<*! oldal. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.« 41. szám, 1908 október 1(1

A mi helyzetünk a felekezetíeskedés szellemével szemben.

(Folytatás és vége.)

Maga az apostol egészen világosan állást foglal. Egész nyiltan a szabad irányzat pártjára áll, kiket ö a hitben »erö«ek«-nek nevez. De óvakodik attól, a mi később az evangéliumi egyházban is oly gyakorta megtörtént, hogy ellenfeleit elitélje s eretnekeknek nyilvánítsa és rémitse, őket megvesse vagy pusztulni hagyja. Nem »hitetlen«-eknek, hanem gyengéknek nevezi őket. Tudja, hogy sokan vannak, a kik az igazságnak nem ellenségei, hanem csak keresői, tévelygők, elcsábítottak, ellenszegülök, bágyadtak és ingadozók És intésével nem ezekhez, hanem épen az erődökhöz és azokhoz fordul, a kik magukat erőseknek tartják: »Tartozunk pedig mi, kik erősek vagyunk, hogy az erőtleneknek erőtlenségeket hordozzuk és ne kedveskedjünk magunknak.« Ha valaki úgy véli, hogy mennyivel jobb keresztyénnek lenni, mint más egyébbnek, mutassa meg erősségét a gyengék iránti türelemben, a tűrő és megbocsátó szeretetben ! Ne követeljünk, kíméletet az erősek, hanem a gyengék számára.

Vajha megszívlelnék ezt ama büszke, szigorú szentek, a kik előtt niöcs más kegyesség, csak saját felfogásuk szerinti, a kik csak saját bálványképsiket tisztelik. Vajha mindnyájan megtanulnák, hogy a tökéletesség Jézusi értelemben nem abban áll, hogy valaki magát ártatlannak, tisztának, igazságosnak tartja, hanem hogy másoknak tökéletlenségét, fogyatkozását, sérelmét, gyengeségét és vétkeit is elszenvedje. Nem kell sokat vitatkozni és szónokolni, de ezt nem is kell kerülni és fitymálni; félre sz iskolamesteri tolakodással, a gőgös és gyáva tartózkodással, de elő a barátságos, testvéries nyíltsággal és tetterös türelemmel ! Megkivántatik több tisztelet a nép előtt, több szeretet a néphez, több igazi, felebaráti szeretet. Még ott is, hol másoknak álláspontját nem osztjuk, megérthetjük azt és kiegyenlíthetjük az ellentéteket. Szívélyes előzékenység, nyílt érintkezés, közös munka által segíthetünk nekik, magunknak és a jó ügynek. Nem öntudatos leereszkedéssel, hanem egyszerű türelemmel bánjunk velők, viselkedjünk velők szemben; az,ö gyengeségeikben és hiányaikban nagyon gyakran saját hibáinkra, veszélyeinkre és bűneinkre ismerünk.

Ez az igazi tevékenység, ez az egyenes, de nem könnyüut a keresztyén egység érdekében. A türelem gyümölcsei lassan növekednek s fáradság és szenvedés alatt érnek meg. Keservesen esik, ha bennünket nem értenek meg, félre ismernek és gyaláznak. Keservesen esik, ha valaki szeretné magát a pártokon kivül tartani és a párloskodás emberi részrehajlással vádolják. Fáj, ha Í2gágának látszunk ott, holott csak nyílt, tisztességes, valódi békét akarnak, vagy ha becstelennek, nem keresztyénnek, jellemtelemnek tartanak bennünket, mert az igazsággal a szerzetet óhajtanok egyesíteni s nem veszünk minden vádat figyelembe. Bizony sok keserű cseppet kell csendesen lenyelni, sok szomorú hangulatot elnyomni, sok gonosz szót elfelejteni. Néha már a kétségbeesés szélére is jutunk s úgy véljük, hogy minden türelem reménytelen és hiábavaló.

III.

Pál apostol is tudja ezt. De emlékeztet rá minket, hogy ennek így kell lenni. Megmutatja, hogy türelmünket fokozhatjuk s vigasztalást menthetünk a szent Írásból: a melyek régen megirattattak, a mi tanúságunkra jrattattak meg, hogy a békességes tűrés által és az írásoknak vigasztalások által reménységünk legyen. De mindenek előtt a mi ldvezilönkre utal, kinek szeretettben a mi példányképünket s valódi erőnket találjuk meg. Ha Istent, a mi Urunk Jézus Krisz;usnak atyját valóban ismerjük, ha Jézus Krisztus szerint valóban egyenlő akarattal vagyunk egymáshoz, akkor az ö szeretete a mi eröna.

Az ö szeretete a mi hathatós példányképünk. Mert ö mindent a szeretett erejével tett a jóra, a jobbulás elősegítésére. Ezzel a szeretettel küzdött, feddett, dorgált, bosszankodott és igazított; de

éles szava mindenekelőtt az önbiráskodót és gőgöst illeté. És ugyané szeretetben elítélte a szűkkeblű vakbuzgóságot és türelmetlenséget s tanítványait igy inté: a ki nincs velem, az ellenem van, és nyájasan szólt: a ki én hozzám jön, azt nemi vetem el magamtól. Türelmet gyakorolt ellenségeivel és tanítványaival szemben. Nem tetszelgett magának és saját tökéletességével nem ;s elégedett meg, hanem a gyengéknek gyarlóságát, mindeneknek bűnét hordozta. Valamint ö maga az Istennel való közösségben, Isten igéjében és az imában tevékeny erőnek volt birtokában, épen úgy tanítványait is oktatá, hogy a szentirásból ne csináljanak tanrendszert, hanem türelmet, vigasztalást és erőt merítsenek abból s imádatos érzülettel Istent dicsőítsék tűréssel a szenvedésben. Szolgálatra kész szeretettel mindenkiért működött, szenvedett s üdvöt adott.

Övéinek egységén és egyetértésén munkálkodott és ezeket megtartotta haláláig; tulajdonképen pedig igazán halála által ve- tetre meg ezeknek alapját és dicsőségesen megvalósította szent lelke által. Nem külsőleg szüntette meg, hanem bensöleg tette hatálytalanná az össze s emberi, földi különbségeket szeretetének ereje által. Nincs itt sem zsidó, sem görög, sem szolga, sem ur, sem férfiú, sem nő, hanem mindnyájan egyek vagyunk a Jézus Krisztusban.

De hitbeli bizonyságot csak az érti, ismeri és gyakorolja teljesen, a ki tapasztalta, hogy ö maga is felvétetett Jézus szeretete által Isten országába és Isten közösségébe. A ki ezt valóban tapasztalja és tudja, az keveset törődik ellenfelei gyűlöletével, a pártok Ítélkezésével. Az ilyen bírja a békét s működik annak érdekében. Csak azt kérdi, hogy hogyan Ítélt s cselekedett Jézus ? ez az ö zsinórmértéke; és ö mindenkor gondol az Ur ama szavaira: gyümölcséről ismeritek meg őket. Azért tudja, hogy a hol valóban Jézus szeretete, a türelem, az erő, Jézus lelke működik, ott nem lehet az evangéliumot meghamisítani és az egyház egysége nincs veszélyeztetve.

Nem a tudományon, az egyház tanításain, az egyházjogon, vagy az egyházi formákon nyugszik a mi erőnk, hanem Jézus szeretetén. Sem egyházi hatóság, sem zsinat, sem konvent, sem pápa, sem theologia nem kezeskednek egységünkért és az igazságért, — ez katholikus nézet; hanem egyedül Jézus szeretete és mi magunk, ha az ö lelkétöl vagyunk áthatva. A képzetek és gondolatok, a tanok és elméletek Jézus felett elválaszthatnak minket; de ennek daczára ö maga, az ö szeretete és az ö lelke felemelnek minket a czivódás^és pártoskodás fölé s egyesitenek igazi, keresztyéni egységre.

Oh Uram, éreztesd és értesd meg velünk szeretőiedet és kegyelmedet. Jövel mi hozzánk és adj nekünk türelmet, vigaszt, örömöt, egyetértést és békét ! Amen.

(Bornemann után)

Székely Sándor.

NEW YORK, N. Y. A New York Harlemi Magyar Ref. Egyház, melynek nyári magyar iskoláját mutatja be első képünk, a munka viszonyok megváltozásával ismét nagy fejlődésnek indult. A legutóbb tartott mulatság valószínűleg szép összeget hoz az egyház javára. A nyári magyar iskolát julius 6-an nyitottak meg 47 gyermekkel s a tanítás a hétnek négy napján aug. 28-áig rendesen folyt. Taníttatott hittan, Írás, olvasás, Magyarország földrajza és történelme, azonkívül a leányok hetenként három délután a kézi munkában nyertek oktatást. Tanított a lelkész és özv. Keresztes Lajosné missionariusnö. Istennek áldása legyen az Ur szőlőjének buzgó munkásain, a kik önzetlenül munkálkodtak a kicsinyek körül.