Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-10 / 41. szám
41. szám. 1908 október 10. A tudomány vértanúi. (Folytatás.) , íV ii j»;. A, . f. % ' _• .,;. -. - _ •íl . .-3 - ’ í"j'- 1 ; ' ** '■ ’" ' Mihelyt azonban meglátta Rlanehardnak hiányos készülékeit, gyönge szerkezetű léggömbjét, vigasztalta magát azon renénynyel, hogy v élytársa kudarczot fog vallani. Azonban rosszul számított: a merész Blanchard etßz angol Jeffries orvos 1785, január 5-én a dovre-i kastélyból fütenelkedtek. Másnipra délutáni félnégy órára sok bajjal küzdve, d<e mégis szerencsés n szállottak le Guinea erdőség sápién. ■;r , Hnüdinghenböl aztán Parisba utaztak. Pilatre szívesen fogadta ugyan őket, de mindamellett rendkívül fájt neki, hogy a tengert átszelő légi útnak, dicsősége nem öt illeti. Az utazási költség elöle- ges fedezéséért folyamodván, kérelmének hely adatott. A szeren, cséllen Pilatre visszautazott mindjárt Boulogneba, hogy vrszélyes vállalkozását megkisérje Lelkét teljesen ez utazás uralta. Kisebb léggömböket bocsátott föl, hogy a szél irány it biztosan tájékozhassa. Azonban a fol- ere-'ztett kisebb léggömböket az északkeleti sz lek folyvást visszaverték a szárazra. A kísérlet több időt vévén igénybe, az ö teljesen fölszerelt léghajója a kikötő közelében himbálózott A heves szélroham itt-ott kórt is tett benoe, sőt még patkányom is rágcsigál- ták. A nagy gonddal készitett léghajó nipról-napra rosszabbá lett. Végre valahára kiderült az idő, délkeleti szél fujdogált, s junius 1 Síére hit megállapítva a felszállás határideje. Mivel csak nem rekke lö hőség uralkodott napközben, az előkészületekhez hajnalban fogtak s már félhet órára mindennel tisztában voltak. Pilatre beült a csónakba Romáin barátjával együtt; Maison fort marquis-t, ki szintén részi óhajtott volna venni e légi útban, nem vette fel, igy szólván hozzá: »Nem vagyunk biztosak sem a kedvező idő, sem léggömbünk, f- löl « Üdv öv.'s jelezte az indulás perezét. A fölszállás fenséges látványt nyújtott. A léggömb iszonyatos.magasságig emelkedett;, majd, északi irányt vett, mikor aztán a felső légáramlat ellentétes irány i bár csöndesen, vis-zifelé hajtotta a léggömböt a szárazföldhöz A fölszállás után mintegy negyedóra múlva a gömböt tartó kötelek lazulni kezdtek Még. ujjongottak a nézők, mikor egy .-zerre csak az örömkiáltást aggodalom elfojto't sóhaj i, majd rémületkiáltás váltotta föl. Tartottak attól, hogy rettenetes jelenet sz m tanúi lesznek. Láthatták a mint a léggömb gyorsan lapulni kezd. A lezuhanás elkerülhetetlen volt. A nézők aggodalommal, rémülettel sze- geszték szemeiket a gömbtől elszakadozott léghajóra. Képz lhe len gyorsasággal zuhantak alá a magasból a szerencsétlen léghajósok, a szem sem kisérhette a növekedő.,gyorsabbulást. Mindenki össze rezzent; e borzasztó jelenet látványa mintegy kővé <'er n s/.telt mindenkit. A mint aztán a rettenes igézet elenyészett s nem láthatták többé a lezuhant léghajót, lelkendezve siettek többen a Wimmereux-i liget felé, hátha mégis megmenekülhettek a szerencsétlenek ! Iszonyatod jelenet tárult szem ik elé. Pilatre összetö t csontjai kiszurkálták az összezúzott testet. 0 benne már nem volt semmi életjelenség. A szerencsétlen Romain még vpnaglott. de aztán egy pár perez múlva ő is kiszenvedett így veszett el Pilatre és R imain. Pilatre még alig töltötte be akkor huszonnyolezadik évét. Mec'.ben született 175(>, márczius 30-án. Ifjan került Parish t s itt csakhamar feltűnt szokatlan tudományossága által, s első légi utazása meg is szerezte számára a nagy népsz rüséget Tudományszomja életébe került. A léghajózás szerencsétlen áldozatai közül Pilatre után föl kell említenünk Zambeccari olasz grófot. Több Ízben tett kísérletet Bolognában, de mindannyiszor ktidarczit vallott. A közvélemény e miatt afzt/u) gúnyolta, sőt gyávasággal bélyegezték meg, a mi kedélyét eíkeserité, tevékenységét pedig ösztönözte. Egy gzeptem7. oldal. béri napon újra szerencsét próbált. M ár a léggömb megtöltése alkalmával fordultak elő vésztjósló jelens égek, de ezek nem riasz- 1 ák vissza, mert tudta, hogyha még tovább is habozik, az ingerült tömeg agyonkövezi. — A neki vadult tömeg kényszeiitett,.— Írja a gróf ném keserűséggel — hogy ezúttal megkíséreljem a fölszállást. Hisszas késedelmezés s aggodalmak között végre éjfél tájban fölemelkedett a földről. »Kimerültén, étlenszomjan, epével ajkamon, kétségbeesett szivvel emelkedtem föl, — Írja önmaga — olyanná lettem magam is, mint sok helyei megrongált léggömböm, meg'évén a felöl győződve, hogy nem vihet messze « Zambeccarit eme veszedelmes légi útjában két liü barátja kisérte, Andreoli és Grasseti. A sötét éjben kalandozva lekuporodtak a hajóba, hol a folyton növekvő hideg miatt dideregtek. Hajnali két óra táj: an a hajósok a tenger hullámainak zajgását vélték h Uani. Oly koromsötét volt, hogy míg a légsulymírö fokait sem vehették szemügyre. Egy órai kinos vergődés után végre megtudták, hogy az allanti tenger hullámai fölött lebegnek, még pedig csak néhány méternyi távolságban a tenger sz'nétöl. A hajóból kivetettek egy pár zsákot s a brhétöl megszabadult léggömb gyorsan emelkedett fölebb-fölebb a hideg égtáj felé. »Rosszul érezte n magamat — Írja a gróf — hányási inger vett rajtam erőt, Grasettinek elindult az orravére, mindketten nehezen lélegzettünk, valami nehéz nyomást érezvén mellünkben.« Hajnal felé a léggömb még egyszer leszólott az a.sóbb Jégrétegekig. Zambeccarri távolról látott kanyarogni egy folyamot. Arra felé szerettek volna tartani, mikor a megfordult szélroham, ismét a tenger felé, vagyis inkább .űrjokhoz sodorta őket ellenállhatatlan erővel. Itt ott egy-eg3r hajó tűnik fel elüttök, de a hajósok megrémülve távolodnak el a még akkor szokatlan s ösmeretlen léggömbtől. Végre találkozott mégis egy bátor hajóskapitány, ki meg /.ánta a léghajótörteket. Reggeli nyolez órakor a léghajósok a fedé zetre bocsátkoztak alá. Grasetti elájult, ott feküdt minden életjelenség nélkül, Zambeccari s Andreoli szintén teljesen ki voltak merülve. Mihelyt Zambeccari kipihente magát, akkor kezdte fájlalni a kezét. Oly veszélyes sebeket ejtett azon, hogy három ujját rögtön le kellett vágatni, nehogy üszkösödésbe menjen át a seb. E bátor léghajós, kiről Kotzebue orosz tudós utazó találóan jegyző meg, hogy minden tekintete egy-egy uj eszme, néhány év múlva csakugyan merészségének vértanújává lett. 1812. szeptember 1-én újra fölemelkedett, s hogy léggömbje gyorsabb emelkedését eszközölje, az alant égő s gázfejlesztő tüzet élesztette. Kevés idő múlva Bolognától nem messze találták meg a hamuvá égett gömböt a léghajóval egyetemben, mellette ott hevert szintén össze* égve egy holttest. Zambeccari gróf dicsőségének romjai mellett maga is rommá, hamuvá lett 1 K-dandokban gazdag és változa'os fle'.történetét önmaga irta meg. Minden sorából kitűnik mély tudományossága s lángoló igazs gs/eretete. Életpályája folytonos szenvedés szakadatlan lán- ezo ata. Eleintén a haditengerészetnél szolgált, majd 1787-ben török fogságba került, aztán több éven keresztül Toulonban volt gály.irabságban. Itt, e rettenetes helyen határozta el magát arra, hogy mihelyt kiszabadulhat, egész életét a léghajózás tanulmányozására ^ordítja: Hii is marad, elhatározásához, megpecsételvén azt hősi halála által. Zambeccari azonban nem volt sem : z első, sem az utolsó a lég áldozatai közül; sokan sorakoznak még melléje, osztozván dicsőségében, de egyúttal szomorú végzetében is. Olivari 1802. november 25 én Urle.insban szállott fel légi útjára. Az ő -léggömbje is lángot kapott, léggömböstül együtt zuhant le a magasból s a fól- ismerhetlenségig zúzódott össze. Bittorf 1812 julius 12-én merészkedett légi útjára Manheimböl. Alig ment föl, lezuhant s a házak tetején törte össze magát. (Folytatása következik.) »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.«
